„A Google keresési trendjeit mindig érdemes figyelni, ha valamilyen fontos dolog történik a világban, mert sokat elárulnak arról, mi érdekli igazán az embereket az adott eseménnyel kapcsolatban. Nincs ez másként a Brexittel, vagyis Nagy-Britannia EU-s kilépésével kapcsolatban sem. Két órával az urnazárás után például 250 százalékkal megnőtt azoknak a száma, akik arra voltak kíváncsiak: „Mi történik, ha kilépünk az Európai Unióból?” Ez arra utal, hogy sokan nem igazán voltak képben, miről is kellett szavazniuk, vagy legalábbis nem tartották realisztikusnak, hogy a kilépés forgatókönyvével érdemben foglalkozni kelljen” – írta például az Index.
De vajon tényleg erre utalnak a grafikonok?
Danny Page sportelemző szerint egyáltalán nem biztos, sőt, egyenesen azt javasolja az újságíróknak, hogy hagyják már a Google Trendsen alapuló témaválasztást és cikkírást. Vagy legalább csekkolják adataikat máshol is.
A szerző több, a mostanihoz hasonló esetet is felhoz az amerikai sajtóból (például hogy az amerikaiak állítólag azután tették fel a kérdést, hogy „Kicsoda Mitt Romney”, miután 2012-ben leszavazták őt Obama ellenében), majd megjegyzi: az, hogy relatíve megnő egy kifejezésre keresők száma, nem jelenti feltétlenül azt, hogy tömegek keresnek rá.
Szinte megtriplázódott a Mi az az EU? kifejezésre keresők száma? Mennyi emberről is beszélünk? És ők mind választók? És biztos, hogy mindannyian a Brexit hívei? A Google Trends ebből semmit nem árul el.
Danny Page cikkén felbuzdulva Remy Smith kiszámolta, körülbelül mekkora „tömegről” van szó. Kevesebb mint 1000 keresésről a 64 milliós Nagy-Britanniából.
Illusztráció: twitter.com/Sammich_BLT ábráján azt láthatjuk, valójában mennyire (nem) tömeges jelenséget ábrázol a Mi az EU? kérdés kiugrása két másik, igazán népszerű témához viszonyítva.

Ilyet nemcsak a Google Trends esetében szoktak. A jó magyar statisztikában is gyakran előfordul, amikor „megkérdezik az utca emberét”
Majd elmondják, hogy 19,83% úgy gondolja, hogy…. ebből 41,418% végzett egyetemet, és közülük 23,418% vidéki.
Majd pedig a végén közlik, hogy a felmérésben részt vett 80 ember… Ezt ugye elosztjuk a 19 megyére, stb… és rájövünk, hogy kb. mindenhol megkérdeztek 3 embert, és az ő véleményük alapján állítják fel az „ország úgy gondolja” dolgokat.
De nem csak ők az egyetlenek. Az a jó a százalékban, hogyha 1 almám van, akkor is lehet százalékról beszélni, meg ha 1000000 van, akkor is
Valamelyik bulvárlap úgy cáfolt nőkkel kapcsolatos tévhiteket*, hogy mindegyik tévhitről megkérdezett egy nőt. Na, jó, némelyikről akár kettőt is.
( *Igazából a legendákat, tévhiteket megcáfoló szakemberek megcáfolása volt.)
Öhm, amúgy ettől függetlenül, igencsak érdemes megnézni azt is, hogy maga a keresett kulcsszó nem csak az összeshez képest, hanem amúgy számosságában hogy alakult. Na ez az, ami gáz. https://www.npr.org/sections/alltechconsidered/2016/06/24/480949383/britains-google-searches-for-what-is-the-eu-spike-after-brexit-vote
És normális esetben a szavazás előtt kellett volna megnőnie a megfelelő keresések számának.
Szóval ha nem arányosítunk, hogy csak kicsit voltak hülyék, kijön, hogy attól még eléggé.