A Google keresési trendjeit mindig érdemes figyelni, ha valamilyen fontos dolog történik a világban, mert sokat elárulnak arról, mi érdekli igazán az embereket az adott eseménnyel kapcsolatban. Nincs ez másként a Brexittel, vagyis Nagy-Britannia EU-s kilépésével kapcsolatban sem. Két órával az urnazárás után például 250 százalékkal megnőtt azoknak a száma, akik arra voltak kíváncsiak: „Mi történik, ha kilépünk az Európai Unióból?” Ez arra utal, hogy sokan nem igazán voltak képben, miről is kellett szavazniuk, vagy legalábbis nem tartották realisztikusnak, hogy a kilépés forgatókönyvével érdemben foglalkozni kelljen” – írta például az Index.

De vajon tényleg erre utalnak a grafikonok?

Danny Page sportelemző szerint egyáltalán nem biztos, sőt, egyenesen azt javasolja az újságíróknak, hogy hagyják már a Google Trendsen alapuló témaválasztást és cikkírást. Vagy legalább csekkolják adataikat máshol is.

A szerző több, a mostanihoz hasonló esetet is felhoz az amerikai sajtóból (például hogy az amerikaiak állítólag azután tették fel a kérdést, hogy “Kicsoda Mitt Romney”, miután 2012-ben leszavazták őt Obama ellenében), majd megjegyzi: az, hogy relatíve megnő egy kifejezésre keresők száma, nem jelenti feltétlenül azt, hogy tömegek keresnek rá.

Szinte megtriplázódott a Mi az az EU? kifejezésre keresők száma? Mennyi emberről is beszélünk? És ők mind választók? És biztos, hogy mindannyian a Brexit hívei? A Google Trends ebből semmit nem árul el.

Danny Page cikkén felbuzdulva Remy Smith kiszámolta, körülbelül mekkora “tömegről” van szó. Kevesebb mint 1000 keresésről a 64 milliós Nagy-Britanniából.

Illusztráció: twitter.com/Sammich_BLT ábráján azt láthatjuk, valójában mennyire (nem) tömeges jelenséget ábrázol a Mi az EU? kérdés kiugrása két másik, igazán népszerű témához viszonyítva.