Tévhit sxc.hu

2012. május 15. kedd | Szerző: marinov

10

Pókokat eszünk álmunkban?

Gyakran előkerül az a klasszik tévhit a pókokkal kapcsolatban, hogy álmunkban, észrevétlenül évente legalább nyolc pókot lenyelünk. Mi igaz mindebből


A hétvégén egy idióta pókos óriásgumicukrot látva jutott eszembe a legenda, amit még Attila cáfolt meg a Legendavadászatban.

A képtelenség, hogy álmunkban pókokat nyelünk le, világszerte ismert. Egyes esetekben a mese engedőleg négy pókra szorítja az éves adagot, máskor viszont igen bőkezűen bánik az eledellel: Pennsylvaniában például mintegy háromnegyed kilónyi adagot jegyeztek le egy életre vonatkoztatva. Ez körülbelül huszonötezer példányt jelentene, ennek elfogyasztásához egy átlagos életkort megélő magyar férfinak az esténkénti egy darab pók rendszeres benyelése sem lenne elég.

A valóságban persze annyiféle ritka véletlennek kell egybeesnie, hogy álmunkban egy eleven pókot egyben lenyelhessünk, hogy a lehetőség gyakorlatilag kizárható. Nem csak a pók küzdene ez ellen minden erejével, de az emberi anatómia sem igazán kedvez az efféle éjszakai nassolásnak.

Miért utáljuk a pókokat? 

A könyvben Attila ezen is elmerengett. “Mióta világ a világ, a pókok az enyészet hírnökei: boszorkányok cimboráiként ábrázolják őket, rendszerint ódon kastélyok padlásán. S valóban, a háborítatlan, elhagyatott helyeket kedvelik, poros, sötét és borzongató zugokban tűnnek fel leginkább, nem kell hát túl nagy asszociációs ugrást tenni, hogy az ilyen helyek hátterével eljussunk a félelemig, pedig – újabb ironikus pont – ezek a nyugodt állatok éppen azért kedvelik az eldugott zugokat, mert ott nem háborgatja őket senki” – írta.

A pókok köré mindig is rengeteg misztikus jelentéstartalom társult. Hálóját gyógyításra, magát az állatkát átkokhoz használták legendakincsünk boszorkányai. Tény az is, hogy a kifejlett példányok harapnak és egyes esetekben komoly fájdalmakat okozhatnak. Egyes ritka esetekben. Legtöbbször azonban csak helyi duzzanatot eredményez mérgük, és inkább csak kellemetlenséget – kisebbet, mint a kevésbé démonizált darazsak. Magyarországon két pókunk okozhat komolyabb kellemetlenséget, azaz nagyjából a méhcsípésnek megfelelő duzzanatot és fájdalmat: a dajkapók és a vízipók néven elhíresült búvárpók.

Ilyenek vagyunk, amikor pózolunk
A húsvét-szigeti szobroknak testük is van?

Hírlevél + Facebook + Médiaajánlat:


10 hozzászólás ehhez: Pókokat eszünk álmunkban?

  1. Emerson mondja:

    A dajkapók nálam 3 négyzetcentiméteren valósággal szétrohasztotta a bőrt. Fekete, gennyes, fekélyes duzzanat volt, ami csak hetekkel később múlt el. Bár nem kezeltem semmivel (a többi csípést se szoktam), de végül nem lett semmi bajom, csak csúnya volt.

    Ezzel szemben a méhcsípés vagy a darázscsípés csak rohadtul fáj és zsibbad, de a szúnyogcsípésnél nem nagyobb kis piros foltot hagy maga után. A darázs viszont nagyon agresszív. A méheket felpofozom és rendszerint elmenekül, a darázs viszont visszatámad. Ráadásul pont azokat szereti, amiket én. Például a sört.

  2. gondolkodo mondja:

    A darázs a méhtől eltérően visszatámad. Természetes, hiszen a darázs ragadozó, míg a méh vegetárius.

  3. déjvid mondja:

    oda kell figyelni, mert pl. a darázs szúrása egyes vidékeken és szezonálisan olyan nyalánkságokat is terjeszthet, mint pl. az orbánc.

    Lehet, hogy Emerson pókja is hordozott valami finomságot.

    Egyébként pókméregre van számottevő allergia, mint amilyen pl. a darázs mérgére…?

  4. quiche mondja:

    Azt viszont sokáig a legsötétebb babonaságok között tartották számon, hogy a sebre pókhálót kell tenni, de legutóbb azt hallottam, h tényleg van penicilinhez hasonló anyag bizonyos pókok hálójában. újabb téma :)

  5. csabi mondja:

    A szongáliai cselőpók csípése magas lázat okozhat. Ráadásul akkora majdnem mint egy tarantula. Kukoricásban él leginkább, nem sző hálót, lyukakban lakik.Csak mert azt írták, hogy csak 2 veszélyes pókfajtánk van.

  6. Janoss mondja:

    Ha jól emlékszem, két híres tudós, Tom Sawyer és Huckleberry Finn megállapították, hogy a pókot megölni szerencsétlenséget hoz. Kiváltja a boszorkányok bosszúját. Szerintem ez az igazi veszély.

  7. qvik mondja:

    Csabi, helyesen szongáriai cselőpók. Általános leírása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szong%C3%A1riai_csel%C5%91p%C3%B3k
    De van még pokoli cselőpók is. A marása valóban kellemetlen, mint egy darázscsípés, de ez egyedi érzékenységtől, a marás (csípés) körülményeitől is függ. És (ha elolvastad az ismertetőjét, már tudod, nem kukoricásban él, hanem főleg a kopár füvű (nálunk jellemzően szikes) gyepeken. És valóban megdöbbentő méretűre nő, de ha nem bosszantják, nem agresszív. Nekem volt már a tenyeremben, egyszer megmart, de szerencsére az kicsi volt, nem hatolt mélyre. Főleg vakszikesen találom, kukoricásban még nem.

  8. Adani mondja:

    A darázs vissza tudja a fullánkját húzni ezért támad vissza a méh pedig meggondolja, hogy szúrjon-e, mert bent marad a fullánk és ugye akkor neki is vége, nem is szokott a méhecske támadni csak a tényleg veszélyben érzi magát, ami ritka. A darázs viszont agresszívebb, bár a sima padlásdarázs az nem annyira veszélyes, és nem is túl agresszív csak ha a fészkét támadod. Viszont a lódarázs az már más, agresszívabb, elég ha közel mész a fészekhez támad, ráadásul sokkal erősebb a csípése

  9. csabi mondja:

    Azért írtam a kukoricást, mert volt szerencsém látni hogy Hódmezővásárhely környékén “népi sport” madzagra kötött szurkos golyócskával kicsalogatni őket, és szinte kizárólag kukoricásban csinálják,elmondásuk szerint azért, mert ott élnek nagy számban. De ezek szerint ez csak helyi specifikum.

  10. xezs mondja:

    Túlságosan veszélyes pók nem megy be az ember lakásába, sőt, az jó jel, ha bemegy, mert akkor száraz a lakás, nem párás vagy dohos. Amúgy meg megfogja a legyet, meg a többi dögöt :)

    Adani: a méh nem gondolkodik ilyesmin. Ösztönből szúr, aztán megdöglik.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑