“Egy igaz történet, a Japánt megrázó földrengés során történt… Miután a földrengés véget ért, az egyik mentőosztag egy fiatalasszony házához ért, ahol a repedéseken keresztül látni lehetett annak holttestét. Az asszony teste egy furcsa térdelő pozícióban volt, mintha imádkozott volna. Törzse előredőlt és két kezével valamilyen tárgyra támaszkodott. A ház az asszony hátára és fejére omlott.

Nagy nehézségek árán a mentőosztag vezetője átnyúlt kezével a keskeny nyíláson, és próbálta elérni az asszony testét. Azt remélte, hogy talán még mindig életben találja. Viszont a hideg, merev test ennek az ellenkezőjéről árulkodott.

Az osztag majdnem tovább is állt, a következő romokba dőlt ház irányába tartva. De valamilyen oknál fogva az osztagvezetőnek az az ellenállhatatlan érzése támadt, hogy vissza kell menniük a holt asszony házához. Ismételten letérdelt és kezeivel benyúlt a keskeny résen, hogy megtapogassa az asszony teste alatt levő kevés helyet. Hirtelen izgatottan felkiáltott: – Egy gyermek! Egy gyermeket találtam!

Közös erőfeszítéssel az osztag tagjai óvatosan egyenként elmozdították a romokat a halott asszony körül. Egy virágos takaróba göngyölt, 3 hónapos kisfiú feküdt az édesanyja holtteste alatt. Nyilvánvalóan az asszony a lehető legnagyobb áldozatot hozta meg, hogy fiát megmentse. Háza összeomlásakor saját testével védte meg fiát. Amikor az osztagvezető karjaiba vette, a kisfiú még mindig békésen aludt.

A mentőorvos is gyorsan ott termett, hogy megvizsgálja a kisfiút. Mikor a takarót szétnyitotta, egy mobiltelefont talált benne, egy SMS üzenettel a képernyőjén: “Ha ezt túléled, emlékezz arra, hogy szeretlek.” A jelenlévők a telefont kézről kézre adták és egymás után fakadtak könnyekre.

“Ha ezt túléled, emlékezz, hogy szeretlek.” Ez egy anya gyermeke iránti szeretete!!”


Nem szükséges nagy megfigyelőkészség, hogy megállapítsuk: a fenti történetnek és a hozzá csatolt fotónak nem sok köze van egymáshoz – a képen látható alsó test semmiképpen nem lehet egy három hónapos csecsemő. Ráadásul a fotó jóval megelőzte a japán földrengést: egy 2009-es fotóverseny díjazott alkotásáról van szó, és az előző évi, közel 70 ezer ember életét követelő szecsuáni földrengés helyszínén készült.

Ami a történetet illeti: a Snopes szerint a megható eset előbb kínaiként terjedt, és csak 2011 szeptembere után alakult át japánná. A szerencsés szecsuáni megmenekülés híre 2011 májusában megjelent a People’s Daily nevű újságban is, egy fotóval illusztrálva (lásd jobbra).

A Snopes azonban felhívja a figyelmet két dologra: egyrészt a leírt jelenet valószínűtlenségére (sms-sel bajlódni ilyen szituációban), másrészt arra, hogy a kínai lapok nem mindig megbízhatóságukról híresek (teszem hozzá gyorsan: nem kell Kínába menni, hogy egy ilyen történettel a sajtóban találkozzunk).

Mivel azonban a legendavadász oldal egyértelműen megcáfolni sem tudja a történetet, az a “Meghatározatlan” címke alatt szerepel az adatbázisban.