Kamu az a youtube-os videó, amelyben a feliratok szerint a japán parlament képviselői Trianonról emlékeznek meg – írja az Index.hu.
Címke Trianon
Tomka Béla történész tanulmánya a trianoni döntés gazdasági hatásainak új szempontok szerinti vizsgálatát szorgalmazza.
A trianoni béke elleni tiltakozásul az ország számos pontján hoztak létre különböző emlékhelyeket 1945 előtt. Ezekből eredeti formájában ma már csak egy látható, de az teljesen ismeretlen a lakosság előtt – olvasom Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor új könyvében.
Egy visszajáró legenda szerint a trianoni békeszerződés csupán 25, 50, 70, 80 vagy 100 évre szól, utána lejár. Ez már csak azért sem igaz, mert már 1947-ben hatályát veszítette.
A minap az egyébként szeretett Laudator blogon egy Trianonnal kapcsolatos szlogenértelmező írásra bukkantam. Gyanús volt, ezért megkerestem két történészt.
A trianoni bűnbakkeresők gyakran emlegetik azt az esetet, amikor egy román nemzetiségi képviselő, bizonyos Alexandru Vaida-Voevod 1907-ben a magyar parlamentben először „magyargyalázott”.
Igaz-e, hogy az Ipoly azért lett alkalmas határfolyónak, mert a határmegállapító bizottság épp áradás idején járta be a területet?
Ablonczy Balázs történész elemzi az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelmét, amelyben “az egyenlő elbírálás elvének biztosítását kérik a Magyar Nép számára Trianon ügyében”.