Néhány nappal azután, hogy a Magyar Tudományos Akadémia újfent elvetette a szibériai Petőfi létezésének elméletét, Széles Gábor nagyvállalkozó is “kénytelen volt megszólalni” a témában – előbb a Facebookon, majd a saját lapjában.
Címke szabadságharc
Újabb csomaggal frissült a Tényleg.com történészek által készített adatbázisa, ezúttal Hermann Róbert jóvoltából 1848-49-es tévhitekkel. A tíz cikkből álló válogatás egyik bejegyzése a “Deák által vezetett passzív rezisztenciáról” szól.
Pletykák, ide-oda szállítás, majd többéves kutatás. Az 1848-49-es szabadságharc után évekig nem találták az előbb vidékre menekített, majd elásott magyar koronát. Zsupos Zoltán írása a korona utáni 19. századi kutatások történetét eleveníti fel.
A Szent Korona keresztje mindig is ferde volt? Karikalábúak voltak-e és nyereg alatt puhították-e a húst a honfoglalók? Igaz-e a királynőt megölni nem kell… história? Fenyegetőzött-e Damjanich? Történelmi legendák a Rubiconból.
A barguzini história óta a józan eszű közvélemény jogos szkepszissel fogadja a „megtaláltuk Petőfit” típusú közleményeket – írja a HVG, mely a közelmúltban Szűcs Gábor Petőfi halála című könyvéről közölt recenziót.
Tud-e még a történettudomány újat mondani 1848-49-ről? Rejtenek-e a levéltárak olyan iratokat, amelyek új megvilágításba helyezik az eseményeket? Hermann Róbert történésszel készült interjút közölt az ÉS.
A West-Balkán katasztrófa során élőben láthattuk, hogyan keletkeznek a szóbeszédek, és a közösségi oldalak bejegyzéseit tanulmányozva viszonylag pontosan visszavezethető, honnan érkeztek a főbb tévinfók. Íme ugyanilyen részletesen egy 18. századi szóbeszéd terjedése.
A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld – terjed a nemzeti ünnep környékén. Mielőtt tömegek vetnék rá magukat régi kokárdákra, hallgassuk meg a történészt.