Világháborús lágerfociról szóló cikket közöl a HVG. Ebből többek között kiderül, hogy néhány meccset utólag többször átértékeltek.
Címke náci
Egy ismeretlen kézből származó, 214 képet tartalmazó fotógyűjtemény tartotta lázban a héten a történelemkedvelőket. De csupán pár óráig, a megoldás gyorsan meglett.
Újra előjött annak a dagesztáni katonának a története, aki 1945-ben állítólag először tűzte ki a szovjet zászlót a Reichstagra. Ki fotózott és kiket?
Hogyan születik az emberekben az az elhatározás illetve szükséglet, hogy teljesen valószínűtlen dolgokat bizonyítottnak lássanak? Gondolatok David Aaronovitch könyvéből.
A zsidó összeesküvés teóriájának ősforrásaként ismert Cion bölcseinek jegyzőkönyvei az orosz politikai rendőrség munkája. Az összeállítók célja az volt, hogy alátámasszák a cári kormányzat zsidóellenes politikáját, és felerősítsék az antiszemitizmust.
“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” – érvelnek a statisztika ellenfelei, legtöbbször Churchillre hivatkozva. A Die Zeit legendavadásza szerint megalapozatlanul.
A pesti metrós bunkerek atombiztosságának legendájáról már szó esett a Legendavadászatban. Ebben a cikkben a berlini földalatti világban merülünk el.
Máig csupán mazochista sztereotípiák és akár nagyságrendeket is tévedő fölébecslések vannak forgalomban arról, hogy a második világháború alatt mennyire volt elterjedt Európa-szerte egymás feljelentgetése – olvasható a HVG-ben.
Egy olvasó szerint Corporation című filmben azt állítják, hogy mivel a Coca-Cola a nácik hatalomra kerülése után nem árulhatott több kólát, kitalálta helyette a Fantát. A narancsos üdítő tehát annak a mellékterméke, hogy a cég nem akart kivonulni a német piacról. De vajon tényleg így volt?
A legenda szerint a dán király a második világháborúban maga is kitűzte a zsidóknak elrendelt sárga csillagot. Másnap Dánia egész lakossága Dávid csillagos karszalagot viselt; egy nappal később a németek visszavonták a parancsot. Mi igaz ebből a történetből?