Nyelvi babonák és mítoszok Steven Pinker kognitív pszichológus okosan magyarra fordított könyvéből.
Címke magyar
A magyarok európai kalandozásaival kapcsolatos tévhitek nyomába eredt a Tényleg! című blog történész szerzője. Ezek közül választottam ki hármat.
A magyar nyelvet dicsőítő idézeteket gyűjtött csokorba egy neten terjedő lista szerzője. A gyűjtésben egyaránt találhatunk kontextusukból kiemelt, nem releváns, pontatlan fordítású és kérdéses eredetű mondatokat.
A Facebookon pörgő szöveget állítólag egy amerikai újságíró írta, és Magyarországról szól. A cikkben megfogalmazottak jelentős része viszont egyáltalán nem, vagy más nemzeteknél nem jobban jellemzi a magyarokat. Jobban illik néhány délszláv államra, amelyek lakói szintén szorgalmasan terjesztik magukról.
Végy egy kilencbetűs szót, és törölj ki belőle egyesével betűket úgy, hogy minden alkalommal értelmes szót kapj – terjed egy nyelvi játék a tengerentúlon. Érdekes lenne megpróbálni a magyarban is.
A trianoni béke elleni tiltakozásul az ország számos pontján hoztak létre különböző emlékhelyeket 1945 előtt. Ezekből eredeti formájában ma már csak egy látható, de az teljesen ismeretlen a lakosság előtt – olvasom Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor új könyvében.
A Magyar Termék Nonprofit Kft. sajtóközleménnyel kommentálja a “betiltott magyar reklám” körítéssel futó kampányfilmjét.
Egy visszajáró legenda szerint a trianoni békeszerződés csupán 25, 50, 70, 80 vagy 100 évre szól, utána lejár. Ez már csak azért sem igaz, mert már 1947-ben hatályát veszítette.
A keresési kulcsszavak között már többször felbukkant a “grécsi baszik” szópár, megoldást azonban az idetévedő látogatók eddig nem kaphattak. Mától ők sem mennek haza üres kézzel.
Legújabb kiállításán Gerhes Gábor “a programszerűen hivatalossá emelt kitalált hagyományokból” mutat be példákat, többek között magyar embert lő a Holdra.