Újabb csomaggal frissült a Tényleg.com történészek által készített adatbázisa, ezúttal Hermann Róbert jóvoltából 1848-49-es tévhitekkel. A tíz cikkből álló válogatás egyik bejegyzése a “Deák által vezetett passzív rezisztenciáról” szól.
Címke 1848
Magyar hazafi vagy a bécsi titkosrendőrség fizetett ügynöke volt-e a márciusi ifjak követelésére nyomdáját átengedő Landerer? Bár utóbbi vád már Landerer korában közismert volt, egy sajtótörténész szerint nincsenek bizonyítékok rá.
Pletykák, ide-oda szállítás, majd többéves kutatás. Az 1848-49-es szabadságharc után évekig nem találták az előbb vidékre menekített, majd elásott magyar koronát. Zsupos Zoltán írása a korona utáni 19. századi kutatások történetét eleveníti fel.
A Szent Korona keresztje mindig is ferde volt? Karikalábúak voltak-e és nyereg alatt puhították-e a húst a honfoglalók? Igaz-e a királynőt megölni nem kell… história? Fenyegetőzött-e Damjanich? Történelmi legendák a Rubiconból.
A barguzini história óta a józan eszű közvélemény jogos szkepszissel fogadja a „megtaláltuk Petőfit” típusú közleményeket – írja a HVG, mely a közelmúltban Szűcs Gábor Petőfi halála című könyvéről közölt recenziót.
Tud-e még a történettudomány újat mondani 1848-49-ről? Rejtenek-e a levéltárak olyan iratokat, amelyek új megvilágításba helyezik az eseményeket? Hermann Róbert történésszel készült interjút közölt az ÉS.
A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld – terjed a nemzeti ünnep környékén. Mielőtt tömegek vetnék rá magukat régi kokárdákra, hallgassuk meg a történészt.
A sörrel koccintás legendájáról esett szó már itt, most annak apropóján kerül megint elő, hogy megjelenik Darvasi László új könyvében is.
Október hatodika apropóján íme egy válogatás az 1848-49-es szabadságharc leveréséhez kapcsolódó legendákból.
Hogy került egy seregnyi lengyel katona a Nagyszeben ostromát ábrázoló Erdélyi Panoráma című óriásfestményre? Miért tagadott le korából Karády négy évet? És hogy kerül mindez egy bejegyzésbe?