A hoaxkvízben valós hírek és fotók keverednek álhírekkel. Tippelhetsz is, de érdekesebb a teszt akkor, ha válaszadás előtt utánanézel az állításoknak.
Lehet, hogy a Voltswagen “áprilisi tréfának” köszönhetően sokan megismerik a Volkswagen új elektromos autóját, de a gyártó megtépázott hírnevének nem tesz jót az ügy – figyelmeztet a Slate.
A belga Geert Vanden Bossche által terjesztett, tudományosan megalapozatlan elméletnek az AFP és a Snopes tényellenőrzői jártak utána.
A magyar netet is ellepték azok a házi videók, amelyek készítői férgeket, parazitákat vagy épp “Morrgerlon-szálakat” vélnek felfedezni maszkjaikban. Valójában ártalmatlan szövetszálakról lehet szó.
A konteó szerint Hillary Clinton egykori amerikai külügyminiszter szállíttatott titokban gyerekeket a Szuezi-csatornába szorult Ever Given teherszállítón. Az elméletnek semmi alapja nincs.
A rajzfilmsorozat The Competition Prize című epizódjában az internetre feltett anyagok hitelességéről is szó esik.
Állítását Robert Redfield véleményként értékeli, bizonyítékai nincsenek rá. A szakember szándékosságot nem feltételez, a koronavírus szökését emberi hibával magyarázza.
A Nike szerint nem ők tervezték a rapper Lil Nas X és az MSCHF nevű dizájncég sátán tematikájú cipőjét. Leszámítva persze, hogy a készítők az ő cipőiket alakították át.
A MediaWise programjában tinik készítenek tiniknek tényellenőrző videókat, médiaoktatásban utazó szakemberek támogatásával.
A csalók csomagküldő szolgáltatók nevében küldenek sms-üzeneteket. Elsődleges céljuk az, hogy mobilunkra a kártékony FluBot szoftvert telepítsük.
Bocs, nincs ilyen bejegyzés.