A kvízben valós hírek és fotók keverednek álhírekkel. Tippelhetsz is, de érdekesebb a teszt akkor, ha válaszadás előtt utánanézel az állításoknak.
A dán TV2 weboldalának cikke azt próbálja bemutatni, miként vezetheti félre egy fotó a nézőt. És a Photoshop még csak szóba sem jön az írásban.
Fotók és videók terjedtek az elmúlt napokban két kínai orvosról, akiknek a bőre a koronavírus következtében bebarnult. Az állítás valós, de a jelenség csak átmeneti volt – írja a France24 tényellenőrző oldala.
Tényellenőrzők és elemzők visszafogottságra és kivárásra intenek az észak-koreai vezető eltűnésének okait firtató elméletekkel kapcsolatban.
Az igazságnak eddig is voltak uralkodó formái, és most egy újabb fajtájának az előretörését láthatjuk – véli Rob Wijnberg, a The Correspondent magazin filozófus alapítója.
A koronavírus-járvány apropóján került elém Géra Eleonóra néhány évvel ezelőtti, izgalmas tanulmánya az 1918-as spanyolnátha-járvány budapesti hatásairól.
Minden egyes alkalommal, amikor a jövő bizonytalanná válik, megnő a jövőt látók népszerűsége. Cikkemben Nostradamus kultuszának második világháború alatti újraéledéséről adok pillanatképet korabeli magyar lapok cikkei, könyvajánlói és hirdetései alapján.
Ugyan tegnap körbefutott a világon egy megdöbbentő felvétel koporsók tömeges elföldeléséről, New York vezetői szerint – egyelőre – nem arról van szó, amiről a sajtó nagy része beszámolt.
Szerda este csetappos üzenetek formájában kezdett terjedni egy figyelmeztetés, miszerint csütörtökön sugárzás éri el Magyarországot a csernobili erdőtüzek hatására. Az OMSZ szerint hamis információról van szó.
Avagy ez történik, ha egy kihunyóban lévő konteót összekapcsolnak a világ legforróbb témájával.
Megszokhattuk, hogy nincs válság vagy katasztrófa minden idők egyik legismertebb jósának felemlegetése nélkül. Az állítólagos prófécia azonban ezúttal is egy modern kamuvers.
Példameseként terjed a koronavírus-járványra reflektálva egy háborús fotó, a mellé csatolt szöveg azonban kitaláció.
A városi legenda szerint ezzel a félreérthető szöveggel futott egy porszívóreklám valamikor a hatvanas-hetvenes években, amíg az elvtársak be nem tiltották. Összegyűjtöttem, mi lehet tudni az esetről.
A közösségi média hőskorából ismert kamufigyelmeztetések most a csetprogramokon hódítanak. Továbbra sem érdemes továbbítani őket.
Magyar ember sörrel nem koccint, tiltakozásul az 1849-es aradi kivégzések ellen. Egyes értelmezések szerint a tilalom 150 év után érvényét vesztette, ám van, aki ma is tartja.
“Egy (állítólag) valós, megtörtént beszélgetés leiratát” ígéri egy körüzenet. A történet végén csattanó: a feleselő diák maga Albert Einstein. Tényleg?
„Egy híres építészt bíztak meg a tervezéssel. Amikor készen lett, a felüljáró legmagasabb pontján nem ért össze a két félhíd. A tervező öngyilkos lett” – szól a legenda. A tervező cáfol.
A legenda szerint a Terminátor 2 Elektromodulator dva címmel futott a szlovák mozikban, és a Hasta la vista ottani megfelelője az Ahoj, Poplacsek volt. A szlovákok azonban nem is ismerik poplaček szót.
A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld – terjed a nemzeti ünnep környékén a közösségi oldalakon. Mielőtt tömegek vetnék rá magukat régi kokárdáikra, érdemes meghallgatni, mit mond erről a történész.
Hiába állítják a neten több helyen is, a fogkrémes tubusokon látható színes csíkoknak semmi közük a fogkrém összetételéhez. Mit jeleznek akkor?
Gőzerővel terjed – egy egyébként receptekre szakosodott oldal cikkén keresztül – az a felfedezés, miszerint az “ég a házad ideki”-ben az “ég” igazából nem tüzet, hanem eget jelent. Utánanéztem az állításnak.
“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” – érvelnek a statisztikában nem bízók rendszeresen, legtöbbször Churchillre hivatkozva. A Die Zeit legendavadásza szerint azonban megalapozatlanul.
A vuhani járvánnyal kapcsolatos elméleteket a 2020-as álhírlista oldalairól, illetve általatok beküldött cikkekből gyűjtöttem, a cáfolatokat pedig a PolitiFact, a Snopes, a BuzzFeed és a Lead Stories tényellenőrző anyagaiból.
A mai napra híres easter eggekből válogattam kilencet, a főbb szerepekben: Kosztolányi, Poe, Eco és Stephen King.
Péntek 13-a, a hetes mint szerencseszám, elsétálni egy létra alatt vagy egy fekete macska után, visszatartani a lélegzetünket a temető mellett, pénzt dobni egy kútba – e babonák nyomába ered John Green. Már amennyire ez 10 percbe belefér.
Koincidencia: események vagy jelenségek látszólagos ok nélküli egybeesése. Ezekből válogatott össze ötöt a BuzzFeed, kettővel már itt is foglalkoztam.
Fordulatos szörnylegenda egy kanadai rendezőnő nyolcperces rövidfilmjében.
Népszerű háztartási tévhitek cáfolásával és működőnek nevezett alternatív megoldások szállításával promózza a Volkswagent a Household Hacker videója.
Az egyik legismertebb filmes kliséből, a macskás átverésből gyúrt össze egy rövid videót Alex Moschina. Jelenetek, amikor nyávogásra borul a kóla és a popcorn.
Kell ennél jobb víruskampány egy sörfőzdének? Egy új-zélandi sörgyár és egy baráti társaság közös vicce a házigazda ellen.
Új videójában John Green – történelmi mítoszok és helytelenül használt idézetek után – most egy híján félszáz átverésről rántja le a leplet 10 percben.
Roman Atwood új videójában nevezetes turisztikai célpontok környékén csal ki ásítást az emberekből. Legalább egy helyen számon is kérik rajta, miért mászkál ásítozva fel-alá.
Ötven mítosz rapid leleplezését ígéri a Mentalfloss magazin videója, és lap szerzőjének, John Greennek igencsak iparkodnia kell, hogy beleférjen a hat percbe.
Egy május eleji baseballmeccs szünetében szokás szerint csókkamera pásztázott körbe a közönségen. Az egyik párt azonban hiába próbálták rávenni arra, aminek általában mindenki engedni szokott.
A jó poénokra bármikor kapható amerikai elnök újabb viccet sütött el az idei sajtótudósítók vacsoráján: ezúttal egy paródia werkfilmet forgatott Spielberggel.
Charles Fréger francia portréfotós Wilder Mann című sorozatában ősi jelmezeket fotózott végig Európában. Az Origo most interjút készített vele.