A HVG cikke azt a KGB által gyártott konteót mutatja be, amely szerint a HIV-vírus egy amerikai laborból szabadult ki.
Bizonyítékok nélkül fogalmaz meg vad, tudománytalan állításokat a koronavírussal kapcsolatban egy Roberto Petrelli néven bemutatott férfi.
Tévhit, hogy a védőoltások fogékonyabbá teszik a gyerekeket a koronavírus-fertőzésre – figyelmeztet a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Az alapítványnak augusztus végén sikerült pótolnia a koronavírus-járvány kitörése miatt márciusban elmaradt tanárképzést.
Terítéken egy újabb délszláv focis városi legenda, ezúttal az idei BL-győzelem ünneplős fotóinak apropóján.
Az újságíróknak sokszor akkor is be kell számolniuk egy nyilatkozatról, ha az tényszerűleg nem állja meg a helyét. Ezekben az esetekben azonban nagyon nem mindegy, hogyan nyúlnak a témához.
A rövid válasz: amióta csak oltások vannak. A HVG cikke tüntetések, bírósági csaták és felkelések felidézésével mutatja be a korai oltásellenző mozgalmakat. Bónuszként utánanéztem, hogyan nézett ki mindez a 19. században idehaza.
A Magyar Orvosi Kamara egészségügyi miniszternek és belügyminiszternek küldött levele a vírusszkeptikus hangokra hívja fel a figyelmet.
A múlt héten futott végig a világsajtón az a hír, miszerint legalább 800 halálos áldozata van a betegséggel kapcsolatos szóbeszédeknek és konteóknak. Utánanéztem, mi mennyi.
Gőzerővel terjed a Facebookon egy 1976-os, a “coronavírus” által okozott felsőlégúti betegségekről szóló cikk, amelyet sokan a járvány bagatellizálására használnak.
Új regénye magyar megjelenése apropóján készített interjút a Könyves Magazin Salman Rushdie íróval. A beszélgetésben a valóság és a fikció kapcsolata is előjön.
A HVG írása az úgynevezett ragadozó folyóiratok mellett a peer review koronavírus-válság alatti nehézségeiről is szót ejt.
A közösségi média hőskorából ismert kamufigyelmeztetések most a csetprogramokon hódítanak. Továbbra sem érdemes továbbítani őket.
A legenda szerint a Terminátor 2 Elektromodulator dva címmel futott a szlovák mozikban, és a Hasta la vista ottani megfelelője az Ahoj, Poplacsek volt. A szlovákok azonban nem is ismerik poplaček szót.
„Egy híres építészt bíztak meg a tervezéssel. Amikor készen lett, a felüljáró legmagasabb pontján nem ért össze a két félhíd. A tervező öngyilkos lett” – szól a legenda. A tervező cáfol.
“Egy (állítólag) valós, megtörtént beszélgetés leiratát” ígéri egy körüzenet. A történet végén csattanó: a feleselő diák maga Albert Einstein. Tényleg?
“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” – érvelnek a statisztikában nem bízók rendszeresen, legtöbbször Churchillre hivatkozva. A Die Zeit legendavadásza szerint azonban megalapozatlanul.
A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld – terjed a nemzeti ünnep környékén a közösségi oldalakon. Mielőtt tömegek vetnék rá magukat régi kokárdáikra, érdemes meghallgatni, mit mond erről a történész.
Gőzerővel terjed – egy egyébként receptekre szakosodott oldal cikkén keresztül – az a felfedezés, miszerint az “ég a házad ideki”-ben az “ég” igazából nem tüzet, hanem eget jelent. Utánanéztem az állításnak.
Hiába állítják a neten több helyen is, a fogkrémes tubusokon látható színes csíkoknak semmi közük a fogkrém összetételéhez. Mit jeleznek akkor?
A vuhani járvánnyal kapcsolatos elméleteket a 2020-as álhírlista oldalairól, illetve általatok beküldött cikkekből gyűjtöttem, a cáfolatokat pedig a PolitiFact, a Snopes, a BuzzFeed és a Lead Stories tényellenőrző anyagaiból.
Ha azt hinnétek, ezt úgysem veszi komolyan senki, nézzétek meg a megosztásokhoz írt kommenteket: a Mekk Úrlak feliratot ábrázoló képet százak lájkolták és osztották meg a Facebookon.
A mai napra híres easter eggekből válogattam kilencet, a főbb szerepekben: Kosztolányi, Poe, Eco és Stephen King.
A farkasok elméleti tudás nélkül is megmutatják, hogyan működik egy szervezett társadalom, ahol a gyengéket támogatják az erősebbek – terjed a neten egy kép magyarázataként. Megnéztem, mi igaz a leírásból.
Péntek 13-a, a hetes mint szerencseszám, elsétálni egy létra alatt vagy egy fekete macska után, visszatartani a lélegzetünket a temető mellett, pénzt dobni egy kútba – e babonák nyomába ered John Green. Már amennyire ez 10 percbe belefér.
Koincidencia: események vagy jelenségek látszólagos ok nélküli egybeesése. Ezekből válogatott össze ötöt a BuzzFeed, kettővel már itt is foglalkoztam.
Fordulatos szörnylegenda egy kanadai rendezőnő nyolcperces rövidfilmjében.
Népszerű háztartási tévhitek cáfolásával és működőnek nevezett alternatív megoldások szállításával promózza a Volkswagent a Household Hacker videója.
Az egyik legismertebb filmes kliséből, a macskás átverésből gyúrt össze egy rövid videót Alex Moschina. Jelenetek, amikor nyávogásra borul a kóla és a popcorn.
Kell ennél jobb víruskampány egy sörfőzdének? Egy új-zélandi sörgyár és egy baráti társaság közös vicce a házigazda ellen.
Új videójában John Green – történelmi mítoszok és helytelenül használt idézetek után – most egy híján félszáz átverésről rántja le a leplet 10 percben.
Roman Atwood új videójában nevezetes turisztikai célpontok környékén csal ki ásítást az emberekből. Legalább egy helyen számon is kérik rajta, miért mászkál ásítozva fel-alá.
Ötven mítosz rapid leleplezését ígéri a Mentalfloss magazin videója, és lap szerzőjének, John Greennek igencsak iparkodnia kell, hogy beleférjen a hat percbe.
Egy május eleji baseballmeccs szünetében szokás szerint csókkamera pásztázott körbe a közönségen. Az egyik párt azonban hiába próbálták rávenni arra, aminek általában mindenki engedni szokott.
A jó poénokra bármikor kapható amerikai elnök újabb viccet sütött el az idei sajtótudósítók vacsoráján: ezúttal egy paródia werkfilmet forgatott Spielberggel.
Charles Fréger francia portréfotós Wilder Mann című sorozatában ősi jelmezeket fotózott végig Európában. Az Origo most interjút készített vele.