Évek óta terjed egy szöveg, ami állítólag egy ötvenes évekbeli háztartástan könyvben jelent meg a női feladatokról. Biztosan nem Magyarországról származik, de talán még Amerikában sem volt ennyire egyoldalú a helyzet.
Idén új formában készítettem el az Urbanlegends.hu szokásos álhíres listáját: íme néhány médiafősodoron kívüli szereplő 2020 elejéről.
Főként a klímaváltozás tagadói körében népszerű az az állítás, miszerint az ausztrál hatóságok már közel 200 embert tartóztattak le szándékos gyújtogatás miatt. A Snopes utánanézett a számoknak.
Idehaza is nagyot futott egy Sanna Marin finn kormányfőnek tulajdonított állítás, miszerint Finnország bevezeti a négynapos munkahetet és a hatórás munkanapokat. Egy nemzetközi félreértés története.
Romhányi Józset rímekbe szedett Frédi és Bénije állítólag olyan jól sikerült, hogy az amerikaiak elirigyelték, és visszafordították angolra – bukkan fel rendre egy legenda. Cikkemben ennek nézek utána, egy több éves olvasói kérdésre válaszolva.
A kvízben valós hírek és fotók keverednek álhírekkel. Tippelhetsz is, de érdekesebb a teszt akkor, ha válaszadás előtt utánanézel az állításoknak.
Ami biztos: az amerikai elnök nem szerepelt a filmben a CBC kanadai közszolgálati tévé műsorában. A csatorna szerint a vágásnak nincs politikai motivációja, ráadásul arra még Donald Trump megválasztása előtt került sor.
Az Igenek és nemek műsorában beszélgettem Kenyeres András műsorvezetővel és Nagy Krisztina médiapedagógussal álhírekről, a kritikai gondolkodásról és az Idea Alapítvány keretében futó tanárképzésünkről.
A Reuters és a Facebook által készített online tanfolyam elsősorban szerkesztőségeknek szól, de szimpla internetezők számára is hasznos lehet.
Idén is kiválogattam a havi hoaxkvízek kérdéseiből néhány jellemző témát. Kíváncsi vagyok, mire mentek vele!
A rendőrség szerint az Ötpercpihenő nevű oldalon publikált történet valótlan.
A történet szerint műegyetemisták elefántok segítségével nyertek meg egy kollégiumi versenyt. Ennek néztem utána, és – ha már elmerültem A Jövő Mérnöke című lap archívumában – néhány további emlékezetes feladatot is kigyűjtöttem a legendás Vásárhelyi Napok történetéből.
A fake news-ok világában a fikció elveszítette az olvasók bizalmát, pedig az irodalomnak komoly szerepe van a világ megismerésében – mutatott rá díja átvételekor az irodalmi Nobel-díj tavalyi kitüntetettje, Olga Tokarczuk.
Jó-e az, hogy megszűnik az elit “igazságmonopóliuma”, és vajon tényleg a Facebook a hibás mindenért? – ezekre a kérdésekre keresi a választ TED-előadásában Polyák Gábor médiakutató.
Az igazmondás nem feltétele annak, hogy valaki sikeres politikus legyen, sőt. Viselkedéskutatók nonprofit kezdeményezése azt szeretné elérni, hogy a tények több tiszteletet kapjanak.
Az egykor a hamis információ különböző típusainak közös jellemzésére használt szócska mára szitokszóvá is vált, amelynek célja a kritikus és független sajtó lejáratása.
“Egy (állítólag) valós, megtörtént beszélgetés leiratát” ígéri egy körüzenet. A történet végén csattanó: a feleselő diák maga Albert Einstein. Tényleg?
A legenda szerint a Terminátor 2 Elektromodulator dva címmel futott a szlovák mozikban, és a Hasta la vista ottani megfelelője az Ahoj, Poplacsek volt. A szlovákok azonban nem is ismerik poplaček szót.
„Egy híres építészt bíztak meg a tervezéssel. Amikor készen lett, a felüljáró legmagasabb pontján nem ért össze a két félhíd. A tervező öngyilkos lett” – szól a legenda. A tervező cáfol.
Hiába állítják a neten több helyen is, a fogkrémes tubusokon látható színes csíkoknak semmi közük a fogkrém összetételéhez. Mit jeleznek akkor?
Gőzerővel terjed – egy egyébként receptekre szakosodott oldal cikkén keresztül – az a felfedezés, miszerint az “ég a házad ideki”-ben az “ég” igazából nem tüzet, hanem eget jelent. Utánanéztem az állításnak.
A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld – terjed a nemzeti ünnep környékén a közösségi oldalakon. Mielőtt tömegek vetnék rá magukat régi kokárdáikra, érdemes meghallgatni, mit mond erről a történész.
A szóbeszéd szerint a „nyelv nélküli” oroszlánokat elkészítő szobrászon annyit gúnyolódtak, hogy végül öngyilkos lett. Mi igaz a legendából?
A mai napra híres easter eggekből válogattam kilencet, a főbb szerepekben: Kosztolányi, Poe, Eco és Stephen King.
Egy régi-új körlevél azzal riogat minket, hogy a margarint mindössze “EGYETLEN MOLEKULA választja el attól, hogy MŰANYAG legyen”, és a hangyák sem nyúlnak hozzá. A kémiai képviselői szerint a vaj és a jó minőségű margarin közötti választás ma már csak ízlés és pénztárca kérdése.
A farkasok elméleti tudás nélkül is megmutatják, hogyan működik egy szervezett társadalom, ahol a gyengéket támogatják az erősebbek – terjed a neten egy kép magyarázataként. Megnéztem, mi igaz a leírásból.
Ha azt hinnétek, ezt úgysem veszi komolyan senki, nézzétek meg a megosztásokhoz írt kommenteket: a Mekk Úrlak feliratot ábrázoló képet százak lájkolták és osztották meg a Facebookon.
Egykori sorkatonák és lógósok egyaránt ismerik a legendát a brómos kávéval/teával lenyugtatott kiskatonákról, sőt a történetet nemcsak idehaza, hanem világszerte mesélik.
“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” – érvelnek a statisztikában nem bízók rendszeresen, legtöbbször Churchillre hivatkozva. A Die Zeit legendavadásza szerint azonban megalapozatlanul.
Talking Angela a neve annak az alkalmazásnak, amellyel kapcsolatban különböző rémhírek keringenek: a legerősebb vád szerint pedofilok használják áldozataik becserkészésére.
Egy pók, amely elzsibbaszt, majd alvás közben lerágja a kezed. Legenda és valóság az iraki mészárosról.
A költséges injekciókúrára gyűjtő beteg kislány lett a kattintásvadász kamucikkek legújabb áldozata.
Az egyik legismertebb filmes kliséből, a macskás átverésből gyúrt össze egy rövid videót Alex Moschina. Jelenetek, amikor nyávogásra borul a kóla és a popcorn.
Kell ennél jobb víruskampány egy sörfőzdének? Egy új-zélandi sörgyár és egy baráti társaság közös vicce a házigazda ellen.
Új videójában John Green – történelmi mítoszok és helytelenül használt idézetek után – most egy híján félszáz átverésről rántja le a leplet 10 percben.
Roman Atwood új videójában nevezetes turisztikai célpontok környékén csal ki ásítást az emberekből. Legalább egy helyen számon is kérik rajta, miért mászkál ásítozva fel-alá.
Ötven mítosz rapid leleplezését ígéri a Mentalfloss magazin videója, és lap szerzőjének, John Greennek igencsak iparkodnia kell, hogy beleférjen a hat percbe.
Egy május eleji baseballmeccs szünetében szokás szerint csókkamera pásztázott körbe a közönségen. Az egyik párt azonban hiába próbálták rávenni arra, aminek általában mindenki engedni szokott.
A jó poénokra bármikor kapható amerikai elnök újabb viccet sütött el az idei sajtótudósítók vacsoráján: ezúttal egy paródia werkfilmet forgatott Spielberggel.
Charles Fréger francia portréfotós Wilder Mann című sorozatában ősi jelmezeket fotózott végig Európában. Az Origo most interjút készített vele.
“Ilyet még nem láttál” kísérőszöveggel terjed a Facebookon egy pár évvel ezelőtti videó, amely egy kisrepülő állítólagos egyszárnyas landolásának pillanatait örökíti meg.
Dezső András ál-dokumentumfilmje arról, hogyan lett egy Moszkva téri kokárdaárusból néhány év alatt a nemzetközi kokárdakereskedelem rettegett ura.
Sándor György burdás utcahackjét “cipo” ajánlotta a washingtoni hegedűművészről szóló bejegyzés apropóján.
Mit tudhat meg rólunk bankkártyaadatainkból az, akinek hozzáférése van személyes információink e részéhez, és aki elég érdekesnek talál minket ahhoz, hogy elmerüljön a nyers adatokban?
Az AwesomenessTV új kisfilmje az Apple új telefonjáért sorban állókat veszi célba.
Egy nem létező világsztárt, a Simplicity nevű banda frontemberét vitte be a fesztiválra Dezső Andris.
Egy videóban azt láthatjuk, hogyan készülnek a csíííz fotók. Leleplezés videóra fordított kameraállással.
Mechanikus szárnyakat tervezett egy holland mérnök, és állítása szerint a próbarepülés is sikerrel járt. A nemzetközi sajtó lelkesen ünnepelte a felfedezést, a kétkedő hangok csak később jelentkeztek.