Néhány alapvető jó tanács fejben tartásával könnyebben elkerülhetjük a hamis információkat.
Média
A New York Times cikke egy 1300 lapból álló, politikai célokat kiszolgáló hálózat működését leplezi le.
A politikai célokból tett, ellentmondásos nyilatkozatok csak elbizonytalanítják az embereket – véli Krekó Péter szociálpszichológus.
A Cambridge Egyetem játékában koronavírussal kapcsolatos álhíreket kell menedzselni közösségi oldalakon. A cél az, hogy jobban megértsd az álhírek természetét és keringetőik technikáit.
A Facebook és a Twitter anélkül korlátozták egy cikk elérését, hogy előtte ellenőrizték volna valóságtartalmát. A Facebook tényellenőrző partnerei szerint e lépés jelenlegi formájában hiba volt.
A közösségi oldal szerint a profilok megsértették a manipulációra vonatkozó szabályzatukat – írja a BBC.
Ha a “győztes” koronavírus vakcina valóban tartalmaz majd szkvalént, az ugyan valószínűsíti, hogy több cápát fognak legyilkolni, a sajtót megjárt félmilliós szám azonban csak egy sok változótól függő becslés.
A Jackson Oswalt kiemelkedő teljesítményéről hírt adó beszámolókat Hraskó Gábor tudományos ismeretterjesztő teszi rendbe.
A Twitter csak felcímkézte és elrejtette azt a posztot, amelyben az amerikai elnök arról ír: a koronavírus “a legtöbb ember körében sokkal kevésbé halálos”, mint az influenza.
Felelős-e a YouTube a felületén publikált konteók sikeréért, illetve tesz-e valamit e tartalmak visszaszorítása érdekében – ezt a kérdést vizsgálja a Wired cikke.
Bár az amerikai elnök újraválasztásáért küzdő kampánycsapat hatalmas elismerésként prezentálja Trump felterjesztését a díjra, egy jelölés közel sem egyenlő a díj elnyerésével.
Tim Harford újságíró cikke a koronavírus-világjárvány tanulságait veszi sorba – ezúttal az adatalapú világnézet felől közelítve.