Októberben kihirdették az orvosi-élettani és a kémiai Nobel-díjak díjazottjait. Bár sokan számítottak arra, hogy az mRNS-oltóanyag kifejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerző Karikó Katalin kapja valamelyik díjat, az elismerést végül más tudósok kapták.

A Pirulakalauz blog szerzője, Csupor Dezső szakgyógyszerész cikkében viszont arra mutat rá: a Nobel-díj bizottság díjazási gyakorlatát megvizsgálva egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar kutatónő idén nincs a díjazottak között.

Írásában Csupor kifejti: az áttörést jelentő felfedezések és ezek Nobel-díjazása közötti idő egyre hosszabb. A felfedezés és a kémiai Nobel-díj elnyerése közötti átlagos időintervallum az 1901-1925 közötti 12,6 évről az 1975-2003-ra 23,7 évre nőtt, míg az orvosi Nobel-díjasok esetében ugyanez az időtartam 16,9 évről 20,1 évre nőtt.

A “kivárás” Csupor szerint nem véletlen. A forradalmi, gyakran a korábbi paradigmák megváltoztatását igénylő felfedezések esetén ugyanis érdemes kivárni az eredmények megerősítését, és hogy valódi jelentőségük felmérhető legyen.

Csupor úgy véli: Karikó Katalin felfedezése már ma is Nobel-díjra “érett”. Ha az mRNS-alapú vakcinákat a gyógyászatban a jelenleginél szélesebb körben alkalmazzák majd, a magyar kutatónő elismerésének esélyei tovább nőnek.

Nem egyik napról a másikra döntenek

A díjak odaítélésével kapcsolatban Peter Somfai, a Nobel-bizottság tagja a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: a döntéseket nem egyik napról a másikra hozzák, alapos vizsgálatuk általában éveket vesz igénybe.

“Megnézzük, mi a valódi felfedezés, milyen hatással jár. Nem kommentálhatom a konkrét esetet, de annyit elmondhatok, hogy nagyon friss dologról van szó a kutatás hatásainak tekintetében, de talán ez egy olyan dolog, amivel a jövőben foglalkozni fogunk” – idézi a lap Somfait.

Illusztráció: Farkas András/ Színes Város

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!