A közösségi oldalakon terjedő videókon magukat oltottnak mondó emberek mágnest helyeznek oltott karjukra, és az ott megtapad. A jelenséget annak a sokszorosan megcáfolt elméletnek az igazolására használják, miszerint a vakcinákban nyomkövető mikrochipet rejtettek el.

Ilyen például ez a videó, amelynek főhőse egy chicagói shopba csábít mindenkit, aki magán is tesztelné a kísérletet.

MAGNET CHALLENGE ON ARM YOU GOT YOUR COVID-19 SHOT, #(2), @ AMER. SCIENCE AND SURPLUS, CHICAGO, IL.

WENT TO AMERICAN SCIENCE AND SURPLUS, LOCATED IN THE GALEWOOD / JEFFERSON PARK NEIGHBORHOOD, ON THE NORTHWEST SIDE OF CHICAGO, LOCATED AT 5316 NORTH MILWAUK…

Vagy itt van egy másik videó az Instagramról, amely már csak a tényellenőrzői figyelmeztetés után tekinthető meg a közösségi oldalon. (Más oldalakra beillesztve viszont, ahogy látom, anélkül is.)

Tényellenőrzők szerint az állítás hamis

A videókat ellenőrző források rámutatnak: a sugalmazás nem igaz. A koronavírus ellen használt vakcinák nem tartalmaznak sem mikrochipet, sem mágnesezhető összetevőket. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni az egyes tényellenőrzők ezzel kapcsolatos anyagait.

A Snopes cikke felhívja a figyelmet: a videókon látható emberekről – akik egyébként az újságírói megkeresésekre nem válaszoltak – nem derül ki például még az sem, hogy valóban oltottak-e. A legendavadász oldal egyik gondolatkísérlete szerint ha a bőr alá valóban fémet fecskendeznének, akkor a mellékhatás-jelentések jóval több, fémallergia által okozott kiütéses vagy bőrirritációs esetet tartalmaznának. Ráadásul ha a videókban látható jelenséghez hasonlót szeretnénk a mágnesesség révén reprodukálni, akkor egy fecskendővel bejuttathatónál jóval nagyobb mennyiségű fémet kellene a bőr alá belőni.

A Snopes szerint a jelenségre valószínűbb az a magyarázat, hogy a kísérlet bemutatói úgy tartották a karjukat, hogy a mágnes ne adhassa meg magát a gravitációnak. Vagy egész egyszerűen valami mással, például izzadtsággal “ragasztották” oda a mágnest (lásd még a homlokra tapasztott pénzérme esetét).

A FactCheck.org anyaga rámutat: egyetlen oltás egyetlen összetevője sem képes a videóban látható hatást a mágnesesség révén létrehozni. Persze ha a konteó világán belül maradunk: az elmélet szerint ezeket a chipeket nyilván titokban helyezik el a vakcinában. A FactCheck cikke szerint azonban még ebben a keretrendszerben sem működik a dolog, a legtöbb ma ismert mikrochipnek sincs ugyanis ferromágneses összetevője.

A FactCheck egyébként – egyfajta bizalmi, telefonos kísérletmegismétlés keretében – elérte a fenti első videóban bemutatott, chicagói üzlet alkalmazottjait is. A boltban egy oltott és egy oltatlan kolléga is megpróbálta rekonstruálni a jelenséget a videóban szereplő mágnessel – sikertelenül.

További tényellenőrzések a témában: LeadStories | AFP Fact Check | USA Today | FullFact

Mi áll a legközelebb a konteók nyomkövető chipjeihez?

Az oltásokba rejtett, nyomkövető chipekkel való riogatás hosszú múltra tekint vissza, és a vád a Covid-oltásokkal kapcsolatban is többször előjött. A konteó legutóbbi felvirágzását egy kísérleti stádiumban járó fecskendőfejlesztés szándékos félreértelmezése hozta el. Mint arról ebben a cikkben is szó esett: valóban léteznek olyan fecskendők, amelyekben RFID-chipek találhatók. Ezek a chipek azonban nem a vakcinában vannak, hanem a fecskendő külsején, így az oltottakba sem jutnak be. A logisztikai célokat szolgáló technológia jelenleg tesztelés alatt áll.

Tavaly júliusban a HVG szerzője annak járt utána, milyen fejlesztések járnak a konteókban emlegetett technológiához ma a legközelebb. Az egyik ilyen az oltásba kevert jelölőanyag, amelynek alkalmazásáról akkor még szintén nem volt hír. A fejlesztés célja, hogy a szegényebb országokban is könnyen meg lehessen állapítani, ki kapott meg egy adott vakcinát. Ezt a feladatot a szer fejlesztői egy olyan félvezető nanokristályra bíznák, amely szemmel nem látható infravörös fényt bocsát ki, ami aztán egyfajta oltási igazolásként funkcionálhat.

A másik technológiát a mikrochipek képviselik. Ezek ugyan valóban beültethetők az emberek bőre alá, de olyan kicsi változatuk továbbra sincs, amelyet oltóanyagba rejthetnének. Ezeknek a chipeknek a használói például ajtókat nyithatnak, vásárlásokat fizethetnek, de – önálló áramforrás híján – a GPS-hez hasonló nyomkövetés technikailag lehetetlen velük.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!