A Twittert az elmúlt időben sokféle kritika érte a platformon megjelenő információkkal kapcsolatban. Egyik oldalról azért bírálták, mert éveken át teret engedett a hamis és megtévesztő infóknak. Másik oldalról pedig azért, mert törölt, elrejtett vagy épp pontosító megjegyzésekkel látott el bizonyos tweeteket. A nyomás hatására a Twitter január 25-én bejelentette: Birdwatch néven új projektet indít a megtévesztő információk okozta problémák kezelésére, amelyben az online közösségre bízza a hamis infók kiigazítását – mutattam be a szolgáltatást január végén.
A Birdwatch felhasználói megjelölhetik az általuk megtévesztőnek ítélt posztokat, és értékelésükhöz egy jegyzetet is írhatnak. Ebben megadhatják forrásukat és/vagy elmagyarázhatják, miért tartják félrevezetőnek az adott bejegyzést. A felhasználók értékelhetik is egymás jegyzeteit hasznosságuk alapján, majd egy algoritmus kiemeli a legértékesebb kommenteket. A tervek szerint ezek a jegyzetek idővel az érintett posztok alatt, nyilvánosan is megjelennek majd, egyelőre azonban csak a tesztfelületen olvashatók.
Milyen tanulságokkal szolgálnak a Birdwatch első hetei?
Az első körben csak az Egyesült Államokban – és ott is csak alig több mint ezer felhasználó számára – élesített szolgáltatásról most a Poynteren olvasható egy időszakos elemzés.
Cikkét a szerző egy szemléletes példával kezdi. A Twitter február 5-én vitatottnak jelölte Tim Pool egy posztját, amelyben az ellentmondásos youtuber – egy Time-cikk félremagyarázásával – az amerikai választások elcsalásáról írt. Míg azonban a Twitteren a cikk terjeszthetőségét csökkentették, a Birdwatchon ugyanezt a posztot a felhasználók nagy része nem találta megtévesztőnek. Sőt, a választási csalással kapcsolatos, megcáfolt vádakat támogató felhasználói jegyzeteket a többség informatívnak és hasznosnak titulálta. Az egyik legtöbbre értékelt “tényellenőrzés” is egy konspiratív és félrevezető értékelés lett, 0,68-as hasznossági mutatóval.

Február 17-én a Twitter aztán csiszolt egy kicsit a Birdwatch algoritmusán. A jegyzetek hasznossági küszöbét 0,5-ről 0,84-re emelte, és pillanatnyilag három helyett legalább öt értékelésnek kell befutni ahhoz, hogy egy jegyzetnél láthatóvá váljon a hasznossági számláló. Ennek köszönhetően a Pool bejegyzését támogató jegyzetek ma már nem számítanak hasznosnak – bár a poszt alatt továbbra is ott sorakoznak. (Még egyszer: ez a címke azért fontos a felületen, mert a hasznos kommenteket a rendszer jobban kiemeli.)
Hogyan küzdhető le az elfogultság?
A Poynter szerzője szerint a fenti eset a Birdwatch modelljének egy komoly problémájára világít rá. Nevezetesen hogy egy emberek random csoportja által táplált algoritmus képes lesz-e valaha is az igazság értékelésére? Kiszűrhetők lesznek-e az elfogult, szakmaiatlan vélemények, a valóban értékes hozzászólások kiemelésével? Elnézve a közösségi oldalak – és a társadalom – megosztottságát, megvan az esélye annak, hogy a politikai spektrum egyik és másik oldali aktivistái is egyfajta “igazsághirdető” csatatérként, a saját narratíva terjesztésére akarják majd használni a felületet.
A PolitiFact tényellenőrző oldal főszerkesztője, Angie Holan arról beszélt a Poynter újságírójának: a tényellenőrzés egy lelkileg megterhelő munka, amit az elfogultság csak nehezít. Ő maga egyébként szkeptikus abban, hogy a felhasználók majd ingyen moderálják a Twitter tartalmait. A legtöbb felhasználó ugyanis szerinte nem tartja a munkájának, hogy ilyen szinten segítse a platformokat saját vállalkozásaik futtatásában.
A Twitternél abban bíznak, a Birdwatchot a minősítési rendszere teszi majd működőképessé, amelynek finomításán aktívan dolgoznak a tesztidőszak során. A Poynter szerzője szerint ennek látszik is valami nyoma: a február 17-ai frissítés tényleg javított valamit az elfogultság és a források nélküli jegyzetek hátrébb szorításán. De egy dolog csiszolni egy kábé ezer felhasználó által használt, 2700 jegyzetet tartalmazó rendszeren, és egy másik lesz majd a tervek szerint mindenki számára élessé váló Birdwatch algoritmusait piszkálni.
A Twitternél egyelőre nem akarnak semmit elsietni – mutat rá Keith Coleman alelnök a Poynternek írt levelében. Jelenlegi céljuk az, hogy minél több ismeretük legyen a közösségi tényellenőrző platform működéséről. Úgy vélik, hogy a felhasználói tábort ráérnek majd akkor bővíteni, ha minden biztonságosan működik, és a skálázás segítheti őket a további fejlődésben.
Számok, arányok és további példák
A Poynter cikkében néhány további érdekességet is találni a felhasználói aktivitással kapcsolatban. Eszerint…
- Az öt legaktívabb felhasználó gyártotta a jegyzetek több mint 10 százalékát.
- Ezen ötös tagjai között van olyan is, aki például azt állítja, hogy Jeffrey Epstein halála sosem volt öngyilkosság, de olyan is, aki megjegyzéseit rendre korrekt hivatkozásokkal látja el.
- A top 10-es felhasználók egyike sem profi tényellenőrző.
- A felhasználók kevesebb mint fele jelöli meg forrásait.
A félrevezető információkat tanulmányozó szakember, Alexios Mantzarlis kicsivel frissebb adatokon alapuló twitteres gyorskörképe szerint február 21-éig…
- 3351 jegyzet született a Birdwatch platformján.
- Ezek közül 1044 volt olyan, amit több ember ítélt hasznosnak, mint nem.
- De mindössze csak 76 olyan jegyzet volt, amely – legalább 5 ember szavazata alapján – 95%-nál magasabb hasznossági rátát ért el.
Politika: a tényellenőrzőnek is lehet valamilyen politikai beállítottsága. Amit “mi” állítunk, az igaz, amit “ti” na, az az álhír.
Ha valamit álhírnek bélyegeznek: cenzúra, a liberális alapelv, a sajtószabadság nevében! Persze mivel sajtószabadság van, mi azt hazudhatunk, amit akarunk!
Mit is mondott Deák Ferenc erről? Persze nem tudom, akkoriban mennyire befolyásolták az embereket az álhírek, amik kb. azóta léteznek, mióta hírek vannak, csak most a tömeges média, internet miatt, sokkal jobban tud terjedni és mindenkihez eljut.