Raphaël Glucksmann elmondása szerint a teljes nevén Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottság felállítására azért volt szükség, hogy az unió államainak ne kelljen többé meglepődniük, ha valakik kívülről avatkoztak be a demokratikus folyamatokba.
Az ilyen aktivitások kapcsán leginkább Oroszországot szokták emlegetni. A Putyin-rezsimnek – Glucksmann szerint – régóta komoly a beavatkozási képessége, amelyet átgondolt stratégia mentén hajt végre. De befolyásolta a nyilvános vitát a világjárvány idején Kína is a maga érdekei védelmében. Miképp Törökországból is érkeznek beavatkozások, például az európai török közösségek és a közösségi média segítségével. Ezért van szükség Glucksmann szerint egy egyértelmű térképre a fenyegetésekről.
Ezeknek az újfajta fenyegetéseknek a célja a káosz létrehozása az emberek fejében, a választások igazságtalanná tétele, valamint az intézményekkel és a médiával szembeni bizalmatlanság növelése. “A társadalmakat olyan gyengévé szeretnék tenni, hogy önmagukban széteshessenek” – nyilatkozta Glucksmann az Eurológusnak.
A kérdés szerinte az, hogy miként tehetjük erősebbé a demokráciáinkat. Hogyan lehetne aktívabb a polgárok részvétele, vagy hogy miként lehetne erősebb például a média.
“Ha nem tudunk olyan ökoszisztémát létrehozni, amely lehetővé teszi a média szabadságának tiszteletben tartását, másodszor pedig olyan gazdasági modellek megtalálását, amelyek lehetővé teszi a működést, akkor a nap végén a demokráciád meghal” – figyelmeztet Glucksmann.
A teljes interjút elolvashatjátok itt.
Fotó: Guillaume Périgois / Unsplash
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
‘at the end of the day’ itt: végső soron, végül (is)