Az oltásellenességről szólva Boldogkői Zsolt arról ír, hogy a társadalom védőoltásoknak ellenszegülő része – azon belül is főként hangadóik – nagy hatást gyakorolnak a társadalomra. Emiatt sok helyen drámai módon romlott a vakcinákba vetett bizalom, és bizonyos országokban esély sem látszik a koronavírussal szembeni mesterséges nyájimmunitás elérésére.

Az SZTE Orvosi Biológiai Intézet vezetője szerint a jelenség elleni hatékony küzdelemhez ismernünk kell az okokat. Az oltáselleneseket Boldogkői így jellemzi az MTA hírlevelében:

“A legfőbb gond az elképzelésükkel az, hogy az irracionalizmus, ideértve az oltásellenességet is, nem elsősorban ismerethiányból fakad, hanem pszichológiai gyökerei vannak. A különféle félelmek és fóbiák fontos szerepet játszanak vélekedéseink alakításában, továbbá különböző mértékben, de hajlamosak vagyunk konspirációs elméletek gyártására és befogadására is. Egy világméretű összeesküvést feltételezni, jelen esetben, hogy a járvánnyal és a vakcinákkal ártani akarnak az emberiségnek, és ebben a gazdagok, a politikusok, az orvosok és a kutatók tömeges részvételét feltételezni, nem kis fantáziát igényel. Nagyon fontos még a ‘törzshöz’ való tartozás érzése is, még ha az hamis elvek alapján szerveződik is. Egy tudományos probléma megítélése komoly szakmai hátteret igényel. Annak beismerése, hogy én erre képtelen vagyok, egyfajta frusztrációt ébresztene, ezért keresem azok társaságát, akik az én hitemet vallják.”

Véleménye szerint az oltástagadók hangadóit különféle motivációk vezérlik, beleértve például a pártépítést, a szereplési vágyat vagy az anyagi érdekeltséget egy olyan bizniszben, amelynek termékei és szolgáltatásai kapcsolatba hozhatók a járvánnyal.

A valóságtagadással kapcsolatos lehetséges megoldásokat tekintve Boldogkői arról ír, hogy e problémára csak hosszú távú megoldás létezik – az oktatási rendszer radikális átalakítása világszerte. Szerinte az oltással kapcsolatos meggyőzést folytatni kell, de “szükség esetén el kell gondolkodni különféle adminisztratív eszközök alkalmazásán is, amelyeknek inkább a motiváláson, mintsem a kényszeren kellene alapulniuk”.

Fotó: unsplash.com / Charles Deluvio

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!