A főként a Facebookon terjedő, magyar feliratos videó elején egy szétnyitott dobozt láthatunk, amelyről egy nő azt állítja, hogy az AstraZeneca és az Oxford Egyetem közös Covid-19 vakcinájának a csomagolása.

Gyanút keltő lehet, hogy a videóban még el sem hangzik semmi, készítője máris megosztásra buzdít, amit a videóban többször is megismétel – többek között arra hivatkozva, hogy a felvételt hamarosan úgyis törölni fogják.

A videó fő tartalmi állítása szerint az AstraZeneca vakcinája egy MRC-5 nevű “sejtkultúra-vonalat” tartalmaz, amelyet “eredetileg egy 14 hetes abortált hím magzat tüdőszövetéből fejlesztettek ki”, és alkalmas a “DNS megváltoztatására”.

Az AP hírügynökség tényellenőrzői szerint azonban ez nem igaz. Az AstraZeneca kutatói nem használtak MRC-5-öt a Covid-19 vakcina előállításához. Az MRC-5-öt a Bristoli Egyetem kutatói használták saját vizsgálatukban, amikor – a vakcinafejlesztéstől függetlenül – ellenőrizni akarták a vakcinát.

De mi is ez az MRC-5?

Az AP anyaga szerint az MRC-5 sejtek olyan sejtvonalak, amelyek korlátlanul képesek szaporodni. A vakcinakutatásokban azért van rájuk szükség, mert – mint az a Védőoltás blog egy 2012-es bejegyzésében is olvasható – bizonyos vírusok nem hajlandók szaporodni, vagy biztonsági okokból nem célszerű őket szaporítani nem emberi eredetű szöveten.

Az MRC-5 esetében a szövetet egy hatvanas években – a sejtvonal létrehozásától függetlenül – abortált magzatból nyerték ki az anya beleegyezésével. Ezután a szövetet előkészítették, és egy beavatkozással elérték, hogy laboratóriumban szaporítható legyen.

Az így előállított MRC-5 sejtvonalat azóta széles körben használják a kutatásban és biológiai technikában. Az előállításához az 1960-as években egyszer végrehajtott egyetlen abortusz után már semmilyen további abortuszra nincsen szükség – írja a Védőoltás blog szerzője.

Na ez az az MRC-5, ami – jegyezzük meg még egyszer – nem került bele az AstraZeneca vakcinájába, és nem is használták.

De mi van akkor az AstraZeneca vakcinájában?

Abban sincs emberi magzat, még ha kutatásaik során ők is használtak – egy másik – sejtvonalat. Ez a HEK293 nevű sejtvonal, amelyet eredetileg egy 1973-ban, Hollandiában abortált magzatból kinyerve fejlesztettek. Ennek előállításához is egyetlen, más okból abortált magzatra volt szükség, és ezek a ma használt sejtvonalak is csak az eredeti klónjai. És még ezek sem lesznek a vakcinában, csak a vakcina fejlesztése során használták őket, aztán eltávolították.

Az AP-nek nyilatkozó kutató, Deepak Srivastava szerint fontos tisztában lenni azzal, hogy – még ha esetleg ellenezzük is a magzatok használatát a gyógyászatban, a sejtvonalak felhasználásával készült termékek, vakcinák nem tartalmaznak semmit a szóban forgó sejtekből – azok egyfajta gyárként szolgálnak az előállításuk során.

És hogy eltűnik-e a videó a Facebookról?

Ezt senki nem tudja, a Facebook moderálási gyakorlata ugyanis – legalábbis a magyar nyelvű téves tartalmak esetén – eléggé esetleges és következetlen. Az angol nyelvű videót azonban a közösségi oldal – tényellenőrző partnere, a PolitiFact elemzése után – megtévesztőnek jelölte.

Ami általában annyit jelent, hogy az így megjelölt hír alacsonyabban jelenik meg a hírfolyamban, és ezzel jelentősen csökken azoknak az embereknek a száma, akik látják. Ha pedig egy oldal vagy webhely többször is álhíreket oszt meg, az anyagainak terjesztése beszűkül, a hirdetési lehetősége pedig megszűnik – olvasható a Facebook tényellenőrzésre vonatkozó ismertetőjében.

Update | A végén végén megjelenő másik állítással ebben a bejegyzésben foglalkozom.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!