Idehaza is több lap beszámolt a milánói rákkutató intézet kutatásáról, amely szerint már 2019 nyarán lehettek koronavírusos betegek Olaszországban. A tavaly szeptembertől idén márciusig tartó kutatás eredeti témája a tüdőrák volt, és – mint “mellékesen” kiderült – a résztvevők közel 12 százalékánál mutatták ki a koronavírus ellen termelt antitestet.
Más kutatók szkeptikusak
Kemenesi Gábor virológus facebookos bejegyzése szerint azonban megint csak arról van szó, hogy a média nem megfelelő mélységű utánajárás mellett kapott fel híreket. Véleménye szerint legalábbis gyanús, hogy a szóban forgó tanulmány egy gyenge minősítésű lapban jelent meg. Egy ekkora hír – írja – sokkal nagyobb tudományos szenzáció lenne – már ha a kutatás módszertanilag megfelelő lenne.
Szerinte azonban az idézett tanulmány ebben a formában mit sem ér, a tudományos bírálaton ki kellett volna esnie. Sem a módszertana nem meggyőző, sem pedig az alapvetően elvárható megerősítő vizsgálatokat nem végezték el – írja. Kemenesi bejegyzése alatt Jakab Ferenc virológus is hozzáteszi a véleményét: “És ez teljesen így van! Tökéletesen igazad van Gábor”.
Az Azonnali cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy az olasz sajtóban már olasz és német kutatók is kétségüket fejezték ki a tanulmánnyal kapcsolatban. Massimo Galli, a milánói Sacco-kórház infekciós osztályának igazgatója szerint ha az értesülés igaz lenne, a világjárványnak jóval előbb ki kellett volna törnie. A lap által idézett Stefan Margraf, a rostocki Frauenhofer Intézetnek is tanácsot adó virológus-kutató szerint valószínűleg más típusú koronavírusok fertőzhettek, mint ahogy ezt teszik már évtizedek óta világszerte.
Mint ahogy arról már korábbi bejegyzésekben szó esett: a koronavírus nem új jelenség, egyes fajtáit már az 1960-as években felfedezték. A kórokozónak több fajtája ismert, bizonyos törzsei az embert is megfertőzhetik. A mostani járványt okozó SARS-CoV-2 vírust 2019-ben azonosították Kínában, előtte jelenlegi tudásunk szerint ismeretlen volt.
Nyáron Barcelonával kapcsolatban meséltek hasonlót
Júliusban egyszer már végigfutott a világon egy hasonló hír: akkor spanyol kutatók írtak arról, hogy 2019 márciusi barcelonai szennyvízmintákban már kimutatták az új koronavírus jelenlétét.
Az akkori hírrel kapcsolatban Kemenesi Gábor úgy nyilatkozott az Urbanlegends.hu-nak, hogy a kutatók alapvető és nem bonyolult bizonyító erejű lépéseket hagytak ki. Ráadásul a vizsgálat két olyan génre mutatott pozitivitást, amelyek specificitása sem a legjobban megbízható.
Véleménye az akkori kutatással kapcsolatban is az volt: túl korai és túl hamar felkapott következtetéseket vontak le a kutatásból.
Update | December 15-én a Telex arról számolt be, hogy egy friss tanulmány szerint a koronavírus már 2019 decemberében jelen lehetett Olaszországban. Az olasz Milánói és a kanadai Újfundlandi Egyetem kutatói ugyanis olyan mintákat elemeztek, amelyeket kanyaró- és rubeolagyanúval vettek le 39 pácienstől 2019 szeptembere és 2020 februárja között. Ezek közül egyetlen minta bizonyult pozitívnak, ezt egy négyéves fiú torkából vették le december 5-én, 14 nappal a tünetek jelentkezése után.
A Telex által megkérdezett virológus szerint ez a vizsgálat sokkal megalapozottabb, mint a hasonló eredményre jutó korábbi kutatás, most ugyanis génszekvenálást is végeztek. A tanulmány szerint a génszekvenálási eljárás egyértelműen mutatja, hogy valóban SARS-CoV-2 volt a tavaly decemberben levett mintában.
Fotó: pexels.com
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
A sajtónak megvan a lehetősége és általában a metódusa is arra, hogy egy történetet megszűrjön. Ha nem teszi, az szándékos és felelőtlen. Ezzel most nem akarok hangulatot kelteni, és egy részben tényellenőrzéssel foglalkozó oldalon biztosan akad cáfolata is annak, amit ezzel mondani akarok, de a következőre gondoltam: ha egy aktuálpolitikával foglalkozó újságíró belefut egy, az ő témáját érintő hírbe, akkor pontosan tudja, hogy milyen csatornák felé forduljon, hogy igazolja, esetleg cáfolja az adott értesülést. Ugyanez igaz minden más témakörben. Ha egy sajtós jól végzi a dolgát, akkor már saját maga is rá tud világítani arra, hogy mi hibázik a “sztoriban”. Olyan területen, ahol nem mozog magabiztosan, ott nyilván nincsenek meg ezek a kapaszkodók, ebben az esetben viszont felelőtlenség hírt előállítani, és mivel pontosan tudja, hogy nem végzett alapos tényellenőrzést, ezért használom a “szándékos” kifejezést.
Vagy mégsem… https://qubit.hu/2020/11/24/a-sars-cov-2-hoz-hasonlo-virusra-bukkantak-japanban-es-kambodzsaban
Vagy mi lenne, ha egyszerűen csak megvárnánk, mire jut a szóban forgó olasz kutatás független ellenőrzése, és azután térnénk vissza a témára ahelyett, hogy random koronavírussal kapcsolatos kutatásokat idekevernénk.
A szóban forgó kutatás volt függetlenül ellenőrizve, ez kiderül az Azonnalin múlt héten megjelent interjúból, ami az egyik társszerzővel készült Sienában. Elmagyarázta, miért abban a lapban publikálták a cikket ahol, hogy az valójában átesett előzetes bírálaton, és a nagyközönség számára kellően leegyszerűsített módon elmagyarázta azt is, hogy hogyan szűrték ki a keresztreakciókat más koronavírusokkal, azaz miért biztos abban, hogy az új koronavírus antigénjeiről van szó: azonnali.hu/cikk/20201118_mi-bizonyitja-hogy-a-koronavirus-mar-tavaly-osszel-is-itt-volt-europaban
Btw a módszertant a komolytalannak aligha nevezhető Nature Methods-ban publikálták: http://www.nature.com/articles/s41598-020-77125-8
Szia Martin!
Le a kalappal, hogy a magyar sajtóban talán egyedüliként az érintetteket is megkerested, de én továbbra is azzal a – fent kifejtett, más virológusok által képviselt – állásponttal értek egyet, hogy az állítás van annyira meghatározó a vírus eredetével kapcsolatban, hogy – mielőtt beépül a tudományos konszenzusba – további vizsgálatokra, megerősítésre van szükség. Ezt egyébként maguk a kutatók is így gondolják – mint az az interjúdból is kiderül. Ha jól hallottam, azóta a WHO is rajta van az ügyön, és ha megerősödik a feltételezés, ezt a bejegyzést is frissíteni fogom. Nekem egyáltalán nem fáj, ha esetleg a másik álláspont érvényesül a végén, csak a szenzációs eredmények tényként való világgá kürtölése előtt érdemes kivárni az ellenőrző, megerősítő vizsgálatokat. Erről szól a poszt.
Pont ezt érdemes hozzáolvasni – szerintem. https://www.urbanlegends.hu/2019/08/fenyegeti-e-az-emberiseget-a-tudomany-elsorvadasa/
Vagy mégis ? https://telex.hu/koronavirus/2020/12/11/koronavirus-kulfold-who-olaszorszag
https://24.hu/kulfold/2021/01/11/koronavirus-olaszorszag-milano-elso-beteg/