Adj választ mindegyik kérdésre, majd nyomd meg a lap alján lévő Beküldöm gombot. Ezután a kérdéssor tetejére görgetve megtalálod az eredményed, az egyes válaszok alatt pedig a magyarázatokat.

Örülök, ha tetszik a kvíz, de azt érdemes fejben tartani, hogy ez csupán egy szemléltető játék. Az Urbanlegends.hu viszont azon van, hogy betekintést nyújtson a hírek és az álhírek működési mechanizmusába is. Ha fontos számodra ez a munka, támogasd te is az oldal működését!

Results

#1. Egy 1976-os cikk tényleg azt bizonyítja, hogy a mostani járványt okozó SARS-CoV-2 vírus már évtizedek óta ismert?

NEM. A Facebookon keringetett rövid cikk valóban az Orvosi Hetilapban jelent meg, kontextus nélkül terjesztve azonban alkalmas lehet a jelenlegi, újfajta koronavírus által okozott járvány bagatellizálására. Természetesen nem arról van szó, hogy egy régóta ismert betegséget próbálnának “valakik” most újként eladni. A koronavírus nem új jelenség: egyes fajtáit már az 1960-as években felfedezték. A kórokozónak azonban több fajtája ismert: a mostani járványt okozó SARS-CoV-2 vírust 2019-ben azonosították Kínában, előtte ismeretlen volt.

#2. Csányi Sándor tényleg bitcoinbefektetésekre buzdítja a magyarokat?

NEM. Az OTP tájékoztatása szerint Csányi Sándor soha nem mondott e témában olyanokat, amiket kamuhíres oldalak rá hivatkozva terjesztettek. A bank azt javasolta: senki ne kattintson a Csányi Sándor arcképével és hamisított nyilatkozataival népszerűsített cikkekre. Ezek ugyanis informatikai-biztonsági kockázatokat is jelenthetnek. Részletek.

#3. A Knorr tényleg megváltoztatja Cigányszósz nevű terméke nevét?

IGEN. A gyártó 2020 augusztusának közepén jelentette be, hogy a rasszista áthallás miatt átnevezi termékét.

#4. Nancy Pelosi demokrata házelnök tényleg részegen szólalt fel?

NEM. 2020 júliusának végén – nem először – előkerült egy videó, amely Pelosi állítólagos iszákosságára akarta felhívni a figyelmet. Az azóta többmilliós nézettséget elért felvétel – hasonlóan a korábbihoz – azonban nem valódi: egy május 20-ai sajtótájékoztató felvételét dolgozták meg lassítással, apró vágásokkal és beillesztésekkel. Részletek.

#5. Valódi-e az a felvétel, amely egy vuhani medencés partin résztvevő tömeget ábrázol?

IGEN. A vuhani aquaparkos buliban az AFP jelentése szerint több ezren zsúfolódtak össze. A koronavírus-járvány kiindulópontjaként megismert városban tartott parti világszerte nagy felzúdulást váltott ki, amire a kínai állampárt ellenőrzése alatt álló Global Times úgy reagált: a külföldieknek inkább a saját országaik járványkezelésére kellene figyelniük.

#6. Tényleg 4 milliónyian vettek részt a koronavírussal kapcsolatos korlátozások elleni berlini tüntetésen?

NEM. Az ennek alátámasztására kiválasztott fotó valójában az 1999-es Love Parade-en készült, amelyen – akkori sajtóbecslések szerint – 1,5 milliónyian vettek részt. A berlini rendőrség becslése szerint a hétvégi felvonuláson több tízezren voltak, mértékadó lapok 38 és 43 ezer közé tették a résztvevők számát – írják a Correctiv tényellenőrzői.

#7. A németországi Unstrut folyóban tényleg fürdési tilalmat rendeltek el krokodilveszélyre hivatkozva?

IGEN. A tiltásra azt követően került sor, hogy két szemtanú is azt közölte a rendőrséggel: hüllőt látott a folyó mentén. A fürdési tilalom a türingiai tartományi határtól az Unstrut torkolatáig tartó szakaszra vonatkozott. Az állat után elrendelt keresés augusztus végig nem hozott eredményt.

#8. Utasszállító repülők pilótái tényleg egy jetpackes alak repkedését jelentették Los Angeles közeléből?

IGEN. Az állítólag körülbelül ezer méter magasban tapasztalt jelenségről az NBC szerint két különböző járat különböző pilótái tettek jelentést. A hatóságok nyomozást indítottak az ügyben.

#9. A Covid-19 tényleg egy nemzetközi terv neve, amelynek célja a népesség 80 százalékkal való csökkentése?

NEM. Az ezzel kapcsolatos állítás egy olasz orvos, Roberto Petrella (magyar verziókban: Petrelli) videójában hangzik el. Az Olaszországban oltásellenes tevékenységéről ismert férfi által felolvasott “dokumentum” forrása egy neten terjedő, megalapozatlan összeesküvés-elmélet, amit ráadásul tényellenőrzők már májusban megcáfoltak. Petrella állításait semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá, videóját leleplező bizonyítékként ünneplő híveit azonban ez kicsit sem zavarja – és inkább a bizonyítékok hiányára rámutató tényellenőrzőktől várnának el cáfoló bizonyítékokat. Részletek.

#10. Valódi-e az a felvétel, amely szerint a bejrúti robbanást valójában egy rakéta okozta?

NEM. A rakétatámadás teóriájára nincs bizonyíték. A nem sokkal a robbanás után felbukkant ezzel kapcsolatos felvétel manipuláció eredménye. A Bellingcat vizsgálódásai szerint ráadásul nem is egy ilyen videó készült.

Beküldöm

Ha belejöttél a nyomozásba és az ikszelgetésbe, próbáld ki magad az előző havi kvízekkel is!

Illusztráció: Kovács Andrea / Kurszan.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!