“Ijesztő mértékben növekszik az olyan cikkek száma, amelyeket vissza kell vonni, mert reprodukálhatatlan vagy plagizált vagy koholt eredményeket tartalmaznak. Ez nem tesz jót a tudomány presztízsének” – nyilatkozza Bedő Iván cikkében Schubert András, a publikációk hatásával is foglalkozó tudománymetria szakértője.

Ragadozó lapok

Szaporodnak emellett az úgynevezett ragadozó (predatory) folyóiratok is. Az amerikai Cabell szolgáltató szerint míg 2010-ben ezer körül volt a becsapós folyóiratok száma, most legalább 13 ezer ilyen létezik. A cikk szerint a komolytalan lapokat listázó Cabell 65 szempont alapján dolgozik: gyanúra ad okot például, ha nem lelhetők fel a korábbi számok, vagy ha valaki gyors publikálással reklámozza magát.

A ragadozó folyóiratok üzleti alapja a szabad hozzáférés. A hagyományos modellben ugyanis a kiadók a költségeiket és hasznukat az előfizetésekből szedik be, mégpedig egyre borsosabb árakon. A szabad hozzáférés során ezzel szemben a szerzők és az intézmények fizetnek a megjelenésért, maga a lap már ingyen olvasható. A gyengébb kutatóknak pedig mindig jól jön, ha pénz ellenében növelhetik publikációs listájukat színvonaltalan, másokat ismétlő vagy hamis kutatások közzétételével – idézi a lap a The Economist-ot.

A gyorsaság több hibalehetőséget rejt magában

Problémás a koronavírus járványban a szakértői ellenőrzés folyamata (peer review) is. A vírus közepette ugyanis mindenki a legújabb eredményekre vár, így nincs idő hónapokat vacakolni a peer review-val – ami sebezhetővé teszi a rendszert. Ráadásul azok, akik a Covid-tárgyú cikkek peer review-jában megbízható módon tudnának együttműködni, a szakterület ismerőiként általában a kórházakban gyógyítanak.

A HVG cikke szerint a járvány által megkövetelt gyorsaság adott újabb lendületet a preprint szerverek használatának, ahová a peer review előtti, nyomtatásba még nem került eredmények kerülhetnek fel. Bár az utóbbi hónapok tanulsága szerint a sajtó egy része ezeket a tanulmányokat is ugyanolyan komolyan veszi, mint az ellenőrzött kutatásokat, a rendszernek azért haszna is van. A felületen ugyanis rögtön megindulhat az anyag szakmai vitája, és a javító szándékú kommentek segíthetik a szerzőket a megjelenésre váró tanulmány korrigálásában.

A lap teljes cikke itt olvasható el.

Fotó: pexels.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!