“Óriási könyvsiker! – Az első magyarnyelvű kiadás napok alatt elfogyott. Nostradamus mester élete és jövendölései a XX. századra” – hirdette a Kecskemét és Vidéke 1940. október 7-ei számának cikke. A könyvajánló álcájába rejtett hirdetésből megtudhatjuk, hogy “a világhírű tudós orvos és csillagász beteljesült jóslatai lázba hozták Európát… (…) Nostradamus 400 évvel ezelőtt előre látta jövőnket: a francia forradalom, Napoleon felemelkedése és bukása, Ferenc Ferdinand halála, a világháború borzalmai és a mostani háború eseményei, eredményei, London és a Buckingham Palota bombázása, a zuhanó bombázók haditényei — mindmegannyi jóslat — beteljesült. Aki tudni akarja, hogy mikor lesz vége a most folyó háborúnak, milyen lesz a jövő, az olvassa el ezt a könyvet.

Bár a “zuhanó bombázók” jóslatként való előadása kissé lelombozóan hangzik, a háború végének dátuma visszautasíthatatlan ajánlat lehetett 1940 őszének bizonytalanságában.

Francia újrafelfedezés

A világháború alatti újbóli érdeklődés a francia próféta munkássága iránt nem magyar sajátosság volt. Ahogy az a Pesti Hírlap egy 1939-es februári cikkéből kiderül, Franciaországban már a háborút megelőző időszakban beütött a Nostradamus-reneszánsz:

“Most ez a divat: a jóslat! Igen sok embernek van már egy jóslata, amit olvasott vagy hallott, ami megtetszett neki és amit idéz. Van aztán olyan ember is, akinek több jóslata van. Aki gyűjti őket, sőt csereberéli, mint ezelőtt a bélyeget, vagy az autogramot. A századokkal ezelőtt élt Nostradamus jós újra divatba jött. Emlegetik a jövendőmondásait, csodálkoznak azon, hogy mégis csak eltalált egy pár dolgot az évszázadok homályában. Páris most ezt játssza: a legkomolyabb lapok hasábjain is föl-fölmerül egy-egy meglepő jóslat.”

Nostradamus aktualizált jövendöléseit, amelyek “a csillagok egymást követő konstellációjából évszázadok eseményeit jósolják meg”, La grande masacre (A nagy mészárlás) címen adta ki a francia Csillagászati Akadémia, Emil Ruir csillagász szerkesztésében – ez már a Keleti Újság 1940 januári cikkéből derül ki, amelynek szerzője megidéz néhány 1900-as évekre vonatkoztatott jóslatot is – köztük a világégés végének dátumát.

Köves József cikke szerint “1945-ig tart a nagy vérontás, amit csak az uj francia király állít meg, aki uj pápát ültet Szent Péter trónjára és kiterjeszti Olasz- és Spanyolországra is Franciaország uralmát“. De – idézi az újságíró Ruirt – tekintve, hogy Nostradamus “sok mindent nem látott előre” – például “Olaszország és Anglia igazi szerepét, a német-orosz összefogást” – alakulhat máshogy is a háború, és “talán mégsem tart öt évig még a vérontás”.

“Az optimizmus forrása”

Vigyázat: SPOILER!

A Makói Újság egy 1940 júniusi száma a Nostradamus jóslati iránti újbóli érdeklődés okát is sejteni vélte: “Nagy háborúk idején mindig fokozottabb jelentőséget tulajdonítanak azoknak a misztikus jóslatoknak, amelyeknek megdöbbentő beteljesedése gondolkozásra készteti azokat is, akik egyszerűen babonás mesterkedésnek tekintik a középkorú asztrológusok és alchimisták tevékenységét.”

A Cserépfalvi kiadó mindenesetre jól ráérzett a korszellemre, amikor 1940-ben kiadta Nostradamus újraértelmezett verseit, majd ezt szerte a sajtóban reklámozni kezdte – a Népszavában 1940 októberében feladott hirdetésben például “az optimizmus forrásaként” jellemezve az 1,60 pengőért árult könyvet.

Egy 8 Órai Újságban 1940 novemberében megjelent hirdetés már a könyv filmváltozatáról adott hírt, amelyet a belvárosi és körúti híradó filmszínházakban játszottak. A MIKOR LESZ VÉGE A HÁBORÚNAK? felirat alatt lehozott reklám – kicsit spoileresen – azt állította: a “francia orvos”, “akinek jóslatai idáig döbbenetes pontossággal beváltak”, 1941 októberére jósolt békét.

Az időpontszámítás mikéntjéről egy 1941 februári Magyar Nemzet cikkből kaphatunk részletesebb képet:

“A Centuries-nek a most folyó háborúra vonatkoztatott jövendölései között a háború befejezésének idejére a következő jóslat szolgál: ‘Amikor a márciusi fény elsápad, még hét hónapig háború.’ (…) Nostradamus mondatát könnyen kapcsolatba lehet hozni a napfogyatkozással s akkor a jóslat szerint október végén megszűnik az ellenségeskedés. Ennek a jóslatnak valóra válását látszik igazolni a tengelyhatalmaknak olyan értelmű nyilatkozata is, amely szerint ebben az évben döntést akarnak elérni a frontokon.”

Új év, új könyv, új jóslatok

“Kísérteties pontosság”

Aztán eljött 1941 októbere, és a háború még mindig tartott, de a jósbiznisz nem állhatott le. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a lapokban felbukkant egy újabb könyv hirdetése: Karl E. Kraft “időszerű” műve, amely a Nostradamus Európa jövendőjét látja címet viselte.

A Stádium kiadó által megjelentetett könyv hirdetése szerint “a legutóbbi évek súlyos politikai és világnézeti megrázkódtatásai nyomán, melyek annyi változást hoztak, ismét szájról-szájra járnak Nostradamus jóslatai“. Ezekben a szerző “megjövendölte a Franciaország elleni villámháborút, megszállást, Lengyelország összeomlását, valamint az angliai éhínséget és a szigetország megszállását.” A kartonkötésben, illusztrálva megjelent mű 2,80 pengőbe került.

A Keleti Újság 1941. decemberben 4-én megjelent könyvajánlója szerint “akár hiszünk Nostradamus látnoki képességeiben, akár nem, el kell ismernünk, hogy gyakran bámulatos pontossággal eltalálta a jövendőt“. A cikk szerint szinte megdöbbentő, hogy a 16. százai “tudós” egy spanyolt emleget, aki naggyá teszi országát. Még a nevét is leírja: Franco”. Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet a szerző – “a régies francia, versek szövevényéből gyakran nehéz kibogozni, tulajdonképpen mit is akart mondani Nostradamus“, és “Kraft magyarázatai néhányszor erőltetettnek tűnnek“.

Erre az erőltetettségre lehet példa a Függetlenség című lap 1941. december 7-ei számának Nostradamus Európa jövendőjét látja című cikke is, amelyben a szerző – a cikkcím alapján valószínűleg a Kraft-könyvből szemezgetve – előbb idéz néhány Nostradamusnak tulajdonított sort:

“Alpesi vérből német szív születik, amely azt rendkívüli hatalomhoz fogja vinni. Kifelé űzni fogja az arabok idegen hatalmát, miközben az egyházat visszahelyezi régi méltóságába.”

Majd értelmezi: “‘Arabok’ alatt azt a népet kell értenünk, amely földrajzi származás dolgában egyet jelent az arabokkal, tehát a zsidókat“.

Ha csak így nem.

A Nagy Számonkérés (helyett: Újraértelmezés)

A Demokrácia című lap 1945. augusztus 19-ei számában Mi vált be Nostradamus jövendöléseiből? című cikkében Kunszery Gyula helyezi utólagosan új kontextusba az 1940-es magyar Nostradamus-kiadvány világháborúra vonatkozó jóslatait. Írásából megtudhatjuk, hogy a Cserépfalvi által kiadott könyvet az a Vághidi Ferenc írta, “aki azóta a náci-rendszer áldozataként mártírhalált halt valamelyik emberkínzó munkaszázadban“. A cikk szerzője szerint Vághidi “az akkori reakciós cenzúra miatt” sok helyen “nem fejthette ki a jövendölések igaz értelmét, ezt kénytelen volt csak a sorok között sejtetni“.

A “felszabadult” értelmezés szerint Vághidi például az első világháborúra vonatkoztatott egy jóslatot, ami valójában a második világháborút írta le (“A szigetlakók hosszú ostrom után nagy erőt fognak ellenségeik ellen kifejteni. Akik kívülről éhhalálnak vannak kiszolgáltatva, még nagyobb nyomorba fognak zuhanni.”).

Vagy éppen – folytatja a Demokrácia szerzője – ott van az a vers, amely arról ad hírt: „Amikor élet és halál folytán Magyarországon az uralom megváltozik, a törvény durvasága túl fogja szárnyalni a kegyetlenséget, fővárosa jajgatástól és kiáltozástól lesz hangos, Castor és Pollux ellenségekként állnak egymással szemben a küzdelemben.“ Na ezt Kunszery szerint Vághidi tévesen az októberi forradalomra vonatkoztatta, miközben az uralom megváltozása alatt a Szálasi rezsimet, “Castor és Pollux szembefordulásán pedig a németbarát fasiszta és a németellenes demokratikus magyarság kettészakadását” kellett volna érteni.

És hogy miként ment félre a háború 1941-es lezárását megjósoló, „Tűz hull az égből a királyi házra. Amikor a márciusi fény elsápad, még hét hónapig nagy háború, őrült embergyilkolás. Rouen, Evreux nem fognak a királynak hiányozni“ versecske? Kunszerynek erre is van magyarázata:

“Az angol királyi palota — a Buckingham — az égből hulló szárnyasbombáktól állítólag valóban megsérült tavaly. A márciusi fény elsápadása, ellankadása nyilván a szeptemberi napéjegyenlőségre vonatkozik, amitől kezdve ismét rövidülnek a nappalok; ettől számított hét hónap: 1945 április vége s valóban ekkor következett be a végső német összeomlás. A normandiai Rouen és Evreux a sikeres invázió után már ismét a király — az angol király — hatalmában voltak.”

Átértelmező fejtegetését Kunszery egy akkor derűlátónak vélt gondolattal zárta. Szerinte a kérdésre, amire Várhidi a maga idejében még nem tudhatta a választ, azaz hogy mikor jön el a Nostradamus által vizionált megnyugtató helyzet („Ahonnan az éhséget látta jönni, onnan fog megérkezni a jólakottság. Ahelyett, hogy az ember szemét sóváran a tengerre függessze, egyik a másiknak olajat és kenyeret fog adni“), a háborút túlélők már sokkal jobban láthatják a választ:

“Mi már reménykedve válaszolhatunk: nemsokára. Elvégre szovjet-orosz részről már kaptunk is bőkezű ízelítőt belőle, angolszász részről pedig nemrégen hangzott el Truman elnök erre vonatkozó nagy ígérete.”

Hát így.

Illusztráció: Arcanum

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!