3. fejezet: Ismerd meg az álhírek fajtáit!

Az álhír szó (angol megfelelője: fake news) nem egy pontos definíció, a köznyelvben sokféle hamis, megtévesztő információra használják. A koronavírussal kapcsolatban főként négy típus jött elő.

3.1. Az összeesküvés-elmélet (más néven: konteó) jellemzői

Olyan álláspont, amely szerint nagy horderejű cselekmények hátterében egy kis létszámú, titkos csoport ártó cselszövése húzódik meg. Jellemzően megsokasodnak a konteók válsághelyzet idején, vagy amikor sokféle információ terjed, de kevés a hiteles információ, azaz amikor nagy az információs bizonytalanság. Ilyen helyzetben vagyunk most, a koronavírus idején is.

Így ismerheted fel:

  • Érvelése sokszor így hangzik: “Semmi sem véletlen, semmi sem az, aminek látszik…”
  • Magyarázata szerint a jelenség hátterében egy kis létszámú csoport áll, amely titkos érdekei mentén manipulálja az eseményeket,
  • Népszerűségét annak köszönheti, hogy egyszerű magyarázatot ad komplex helyzetekre.

3.1.1. Olvasd el az alábbi cikket! 

3.1.2. Próbáld megválaszolni az alábbi kérdéseket!

  • Mi a szerző üzenete? Milyen összefüggéseket sugall?
  • Az összeesküvés-elméletekre írt jellemzők közül melyeket ismerted fel a szövegből?
  • Származhat-e kára valakinek abból, ha elhiszi a hírt?

Megoldásodat ebben a pdf-ben hasonlíthatod össze a mi megoldásunkkal.

3.2. Az áltudományos hír jellemzői

Minden olyan hír, amely magát tudományosnak állítja be, de tudományos módszereket nem alkalmaz a benne megfogalmazott állítások igazolására.

Így ismerheted fel:

– homályos hivatkozás a forrásokra (“brit tudósok”), hiányzik a valódi, hitelesnek tekinthető források megjelölése,
– eltúlzott állítások, zavaros nyelvezet (“mindent gyógyít”),
– kutatások helyett egyszeri példatörténetekre való támaszkodás (“nekem bevált”).

3.2.1. Olvasd el az alábbi cikket!

3.2.2. Próbáld megválaszolni az alábbi kérdéseket!

  • Mi a szöveg üzenete?
  • A felsorolt jellemzők közül melyeket ismerted fel a szövegből?
  • Származhat-e kára valakinek abból, ha elhiszi a hírt?

Megoldásodat ebben a pdf-ben hasonlíthatod össze a mi megoldásunkkal.

3.3. A kitalált hír jellemzői

A neten sok olyan oldal van, amelynek szerzői teljes mértékben kitalált tartalmakat publikálnak. E tevékenység elsődleges célja hirdetési bevételre váltani a nézettséget, amit hangzatos címekkel, érzelmekre ható témákkal érnek.

Így ismerheted fel:

  • többsoros, félelmet keltő vagy a pénztárcára ható címek,
  • a cikk alján – szintén az érzelmeidre célozva – megosztásra buzdítanak,
  • a hírt közlő oldal neve/url-je gyakran egy valós újság, tévécsatorna nevére hasonlít,
  • a források hiányoznak, vagy a cikk épp egy másik álhíres oldalra hivatkozik,
  • a hírt közlő oldalaknak általában nincs impresszuma, de ha van is, abból nem derül ki a szerzők, a kiadó neve, és elérhetőségként is legfeljebb egy e-mailcím szerepel.

3.3.1. Olvasd el az alábbi cikket!

3.3.2. Próbáld megválaszolni az alábbi kérdéseket!

  • Mit állít a szerző?
  • A fent felsorolt jellemzők közül melyeket ismerted fel a szövegből?
  • Származhat-e kára valakinek abból, ha elhiszi a hírt?

Megoldásodat ebben a pdf-ben hasonlíthatod össze a mi megoldásunkkal.

3.3.3. Hogyan ellenőrizhetsz egy kitalált hírt?

A fenti példában szereplő cikk álhírek gyártására szakosodott oldalakon hetekkel azelőtt jelent meg, hogy bejelentették volna az első magyarországi megbetegedéseket.

Az ilyen szenzációs kitalált hírek esetén az elsődleges ellenőrzési módszer az, ha rákeresel a cikk kulcsszavaira a Google-ben (például: koronavírus magyar halott keleti pályaudvar), és megnézed, más oldalak mit írnak az esetről. Biztos lehetsz benne, hogy egy ilyen volumenű hírről minden komoly újság be fog számolni, jó eséllyel vezető anyagként.

A szóban forgó esetben azonban csak kinézetükben gyanúsan egymásra hasonlító szájtok számoltak be a “hírről”, komolyabb oldalakon még csak hasonló sem jelent meg.

3.4. Eredeti környezetéből kiemelt kép vagy videó mellé írt történet

Olyan esetekről van szó, amikor egy fotót vagy videót az eredeti környezetéből kiszedve, új történettel ellátva kezdenek el keringetni a neten. Mivel egy ilyen sztori ellenőrzésének módjáról fog szólni négyes fejezetünk, itt nem is részletezzük tovább a típust.

3.5. Tanulság: Ezért jó, ha tisztában vagy az álhírek különböző típusaival

Az egyes álhírtípusok tartalmi jellemzőinek, nyelvezetének ismeretére azért van szükség, hogy a leggyakoribb álhírtípusokat könnyebben be tudd azonosítani. Ezáltal ugyanis jó eséllyel gyorsabban fel is ismered őket.

Az álhírek ellen az egyik legjobb ellenszer, ha nem dőlsz be az első érzéseidnek, hanem képes vagy elővenni a józan eszedet, és alaposan végiggondolod a szükséges kérdéseket, szempontokat. A probléma az, hogy az álhírek gyártói pont az érzelmeidre próbálnak hatni, ezek mentén igyekeznek manipulálni. A megoldás tehát a saját érzéseid megfigyelése, továbbá az, hogy időd hagysz magadnak a gondolkodásra.

A tanfolyam további részeit itt éred el:

Illusztráció: moren hsu / Unsplash.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!