1. fejezet: Gondolkodj el a közlő szándékán

Egy információ megbízhatóságának felismerését segítheti a közzétevő szándékának, a közlés céljának azonosítása. Ez sokféle lehet, mi most hatot választottunk ki bemutatásra.

1.1. Nézd meg az alábbi videót!

Információtípusok 1. foglalkozás

No Description

1.2. Közlési célok lehetnek:

  • Szórakoztatás: célja, hogy befogadóként jól érezd magad, színes és izgalmas élményekhez juss.
  • Eladás: célja, hogy egy terméket ismertté tegyen, segítse annak értékesítését.
  • Meggyőzés: célja, hogy a közlő véleményét elfogadd, és annak megfelelően alakítsd ki a saját véleményed.
  • Provokálás: célja, hogy erős érzelmeket keltsen benned (például haragot, félelmet vagy örömöt), ami megnehezíti az információról való világos gondolkodást.
  • Dokumentálás: célja, hogy eseményeket, történéseket rögzítsen, ilyenek például térfigyelő kamerák felvételei, kutatási eredmények, jegyzőkönyvek.
  • Informálás: célja, hogy különböző eseményekről tájékoztasson annak érdekében, hogy követni tudd a számodra fontos történéseket.

1.3. A fentiek ismeretében válaszold meg az alábbi kérdéseket!

Válaszadás előtt figyeld meg, hogy a tartalmakat ki és milyen kísérőszöveggel tette közzé. A Beküldöm gomb megnyomása után ellenőrizd a válaszaid, valamint olvasd el a magyarázatainkat is! Ha nem tudsz dönteni a screenshotok alapján, az alábbi linkeken saját környezetükben is belenézhetsz az egyes tartalmakba:

Results

#1. Mi lehet a közlés elsődleges szándéka ebben az esetben?

Eladás. A közösségi oldalakon az influencerek díjazás ellenében gyakran működnek együtt márkákkal. Ennek keretében a cég kérésére olyan posztokat tesznek ki, amelyek valamilyen szinten kapcsolhatók a cég termékéhez, vagy a vállalat tevékenységéhez, arculatához. Ezek nem direkt reklámok, általában nem arról szólnak, hogy itt és ott megvehetsz egy terméket, vagy igénybe vehetsz egy szolgáltatást, ezért felismerni is nehezebb őket. Az influencereknek azonban egyértelműen fel kell tüntetniük, ha ellenszolgáltatás fejében készítették el a bejegyzést vagy a videót. E jelzések egyike lehet, ha posztjukat fizetett együttműködésként jelölik be, vagy a kísérőszövegben a hirdetés, reklám, stb szavakkal jelzik, hogy ellenszolgáltatást kaptak a közlésért, tehát reklámról van szó.

#2. Mi lehet a közlés elsődleges szándéka ebben az esetben?

Szórakoztatás. Kovács András Péter a vírus elleni hatósági intézkedések előtti utolsó nyilvános fellépését a koronavírus témájának szentelte. A humor segíthet a félelmek leküzdésében, és – mivel most épp nincsenek színházak és mozik – valószínűleg a jövőben más komikusok is a neten keresztül jelentkeznek majd hasonló anyagokkal. Az ebben elhangzó történeteket, anekdotákat nem mindig kell készpénznek venni: ahogy – ha megnézted vagy megnézed a videót – valószínűleg azt sem gondolta senki komolyan, hogy Kovács András Péter egyenesen a súlyosan fertőzött Olaszországból érkezett az előadásra. Tartsd fejben, hogy az ilyen anyagok elsődleges célja a szórakoztatás.

#3. Mi lehet a közlés elsődleges szándéka ebben az esetben?

Informálás. A vírus elleni védekezés hatékonysága néhány egyszerű szabály betartásával is csökkenthető – erre próbálja felhívni a figyelmet ez a YouTube-videóban közölt rövid útmutató. A videóban – a hitelesség érdekében – egy szakértő, az Országos Mentőszolgálat szóvivője informálja a lakosságot.

Beküldöm

1.4. Tanulság: Ezért fontos a közlés szándékának azonosítása

A közlő céljának meghatározása azért fontos, hogy el tudd dönteni, miként foglalkozz tovább az adott információval. Segítségével megállapíthatod, mire kell odafigyelned, ha később használni akarod az információt. A videóban említett kategóriák nem kizárólagosak: egy közlésnek többféle célja is lehet. De mindig van egy olyan cél/szándék, amely az összes többi szándéknál hangsúlyosabb. A feladat az, hogy ezt az egyet kitaláljuk.

Ha például egy Instagram-poszt végén azt látod, hogy a közzétevő hirdetésként hivatkozik az adott bejegyzésére (ami egyébként fizetett hirdetés esetén kötelessége is), akkor ebben az esetben beágyazott reklámról van szó. Emellett persze a poszt tartalmazhat tájékoztatást is, de ebben az esetben a fő cél mégis az eladás lesz.

Visszatérve a koronavírus témájához: másképp érdemes kezelni például egy szórakoztató és egy informáló céllal létrehozott tartalmat. Előbbi esetében érdemes fejben tartani, hogy a benne elhangzó információk nem feltétlenül valós eseményeken alapulnak (ezt a közönség valószínűleg nem is várja el), és a fő cél a szórakoztatás. A tájékoztatás céljából közzétett információk esetében van szükség igazán arra, hogy azok hitelességét, megbízhatóságát megfelelően ellenőrizzük. A koronavírushoz kapcsolódóan ugyanis rengeteg ellenőrizetlen, hamis információ kering az interneten.

2. fejezet: Így FILTER-ezd az információkat!

Az információ hitelességének megválaszolásához arra van szükséged, hogy fel tudj tenni kérdéseket az információval kapcsolatban, és ezeket meg is válaszold. A kérdések vonatkozhatnak a szerzőre, a megjelenés idejére, az anyag forrásaira, stb. A FILTER-teszt ehhez kínál egy jól memorizálható és könnyen előhúzható kérdéssort.

2.1. Miből áll a FILTER? + a hozzá kapcsolódó kérdések

  • F mint forrás: Ki a cikk szerzője, hol jelent meg? Hivatkozik-e forrásokra, szakértőkre, és azok megbízhatók-e? Maga a cikk ad-e segítséget a források megismeréséhez? Segíti-e az olvasót, hogy utánanézhessen állításai valóságának?
  • I mint időpont: Kiderül-e, mikor jelent meg az információ? Ha igen, aktuális még?
  • L mint logika: Észszerű-e, hogy az és úgy történt, amiről a cikk szól? Következetes-e a szöveg? Valós-e az összefüggés a benne foglalt megállapítások között?
  • T mint tényellenőrzés: Megbízható források által ellenőrzött, értékelt információkat közöl-e a cikk? Az információ valós tényeket közöl?
  • E mint emóciók: Milyen érzések kerítettek hatalmukba a cikk elolvasásakor? Dühössé tett? Fellelkesített? Vágyakozást keltett? Nem lehet, hogy a cikk csak ezt akarta elérni?
  • R mint részrehajlás: Nem maradt-e ki fontos információ? Nem lehet, hogy a szerző elfogult, és nem a teljes képet mutatja be? Hogy egy nézőpontot támogat más nézőpontokkal szemben?

2.2. Használd a gyakorlatban a FILTER-tesztet!

Olvasd el az alábbi két anyagot, majd válaszold meg magadban a FILTER-teszt alábbi kérdéseit. A válaszaid alapján döntsd el, megbízható információról van-e szó vagy sem!

2.2.1. “Koronavírus: gyakorlati tanácsok óvodáknak és bölcsődéknek”

Az alábbi screenshot csak egy részlet, a kérdések megválaszolása előtt olvasd el a teljes cikket itt.

Kérdések a FILTER-teszt alapján:

  • Ki a tartalom szerzője?
  • Hol jelent meg a cikk? (link)
  • Hivatkozik-e forrásokra, és azok megbízhatók-e?
  • Kiderül-e, mikor jelent meg az információ?
  • Milyen érzések kerítettek hatalmukba a cikk elolvasásakor?
  • Nem maradt-e ki fontos információ?

Ellenőrizd a megoldásod ebben a pdf-doksiban.

2.2.2. “Lehet osztani”

Olvasd el az alábbi információt.

Kérdések a FILTER-teszt alapján:

  • Ki a tartalom szerzője?
  • Hol jelent meg?
  • Hivatkozik-e forrásokra, és azok megbízhatók-e?
  • Kiderül-e, mikor jelent meg az információ?
  • Ha igen, aktuális még?
  • Észszerű-e, hogy az és úgy történt, amiről a cikk szól?
  • Milyen érzések kerítettek hatalmukba a cikk elolvasásakor?

Ellenőrizd a megoldásod ebben a pdf-doksiban.

2.3. Tanulság: Tanuld meg, mire és hogyan kérdezz rá!

A kritikai gondolkodás az a folyamat, amelynek során kérdéseket teszel fel, és ezekre adott válaszaid alapján döntesz arról, mit hihetsz el és mit tehetsz. A helyes kérdések feltevésének technikájának elsajátítására rengeteg módszer létezik, ennek egyike az általunk bemutatott FILTER-teszt. Segítségével könnyen előhívhatod az egyes szempontokat, és azokon keresztül a kapcsolódó kérdéscsoportokat, valahogy így:

– Hú, mit is kellene megvizsgálnom ennek a szövegnek vagy videónak a hitelessége kapcsán? Mi is az az F a FILTER-ben? Ja igen, forrás. Ki az anyag szerzője? Hol jelent meg? Hivatkozik-e a tartalom ellenőrizhető forrásokra? Menjünk tovább: FI—. I mint időpont. Nem lehet, hogy ez nem is egy friss cikk vagy videó, hanem csak egy több évvel ezelőtti anyag kezdett el újra terjedni? FIL— L mint logika. Van ennek egyáltalán értelme? Tényleg így zajlanak a dolgok a világban? Van annak értelme, hogy egy otthonában ülő, idős néni a számítógépe előtt oldja meg pofonegyszerűen azt a problémát, amin a világ összes tudósa dolgozik egyszerre és megfeszítve hónapok óta? És így tovább.

Szóval, próbáld memorizálni ezeket a szavakat és szempontokat, és megválaszolandó kérdések is könnyebben eszedbe jutnak:

A tanfolyam további részeit itt éred el:

Illusztráció: Kelli Tungay / Unsplash.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!