Az olaszországi koronavírus-járvány kapcsán sokat lehet mostanában hallani, mennyire öreg az olasz társadalom, ami egyik oka a járvány ottani magas halálozási számainak. De az elöregedés korábban is téma volt már a fejlett társadalmakban: évek, évtizedek óta halljuk, hogy ketyeg a demográfiai bomba, és a társadalom fiatalabb rétegei hamarosan képtelenek lesznek eltartani a nyugdíjba vonulókat.

Valószínűleg utóbbi társadalmi vita is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy amikor a Perils of Perception című könyv szerzője és az Ipsos 14 országban megkérdezte a lakosságot, tippelje meg a 65 éven felüliek arányát, hatalmas különbségeket talált a becslések és a valóság között. Az alábbi táblázaton jól látható, hogy különböző országok megkérdezettjei 27 és 14 százalék közötti mértékben tértek el a tényleges adatoktól – méghozzá kizárólag felfelé.

Magyarországon az emberek átlagban 40 százalékot tippeltek, miközben a valóságban ez az adat – a felmérés időpontjában – 18 százalék volt (2018-as adatok szerint pedig 19 százalék).

Perils of Perception

A könyv szerzője, Bobby Duffy és munkatársai 2012-től kezdve, 40 országban több száz hasonló felmérést végeztek az emberi téveszmék vizsgálatára, a bevándorlás mértékétől kezdve a tinédzserkori terhességeken és a bűnözési számokon át a szegénység mértékéig – ezek egy részét meg is nézhetitek a perils.ipsos.com oldalon. És szinte mindenhol sikerült rámutatniuk az emberek adott témával kapcsolatos téveszméire.

Ezek mögött elsősorban olyan észlelési hibák állnak, amelyekről az Urbanlegends.hu-n már több alkalommal olvashattatok – többek között Roslingék Tények című könyvét bemutató cikkemben, vagy ebben a kognitív torzításokat és heurisztikákat összegyűjtő anyagban.

Az idősek arányát illető elképzeléseinket valószínűleg a mielőbbi cselekvésre sürgető programok, elemzések és beszámolók is nagy mértékben befolyásolják, plusz az olyan, retinánkba beégő történetek, miszerint Japánban a felnőttpelenkák értékesítése túlszárnyalta a bébipelenkák eladási számait. Mert bár a 65 éven felettiek helyes száma például ebben a cikkben is benne van, a fejünkben nem egy szám marad meg, hanem csak a történet abszurditása, amit később egy még nagyobb számmal kötünk össze.

De nem lehet csak a médiát (vagy épp a gondolkodást szintén nagyban befolyásoló politikát) hibáztatni. Szerepet játszanak tévedéseinkben érzéseink, gondolkodási sémáink, valamint a számok kezelésével kapcsolatos hiányosságaink is. Például hogy az emberek jelentős része nem képes értelmezni olyan matematikai-statisztikai alapfogalmakat, mint a százalékos arány, az átlag vagy épp a valószínűség.

Ha te is próbára tennéd magad egy ilyen teszten, töltsd ki a Perils of Perception oldalán lévő kvízt a magyarországi halálozási okokkal kapcsolatban! Vagy épp ezt a korábbi UL-es kvízt a gyors és lassú gondolkodással kapcsolatban.

Illusztráció: Serhat Beyazkaya / Unsplash.com

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!