Tényleg ezt tanították a nőknek a szerepükről az ötvenes években?

“1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: Készítse el a vacsorát időben. Már reggel vagy akár előző este tervezze meg, hogy a férjét finom vacsora fogadja, amikor hazaér a munkából. Így adja tudtára, hogy gondolt rá, amíg ő dolgozott és gondját viseli a szükségleteinek. A férfiak többsége éhes, amikor megérkezik a munkahelyéről és a kedvenc ételének elkészítésével kielégíti a meleg fogadtatás iránti vágyát”

– így kezdődik az a szöveg, amely már évek óta pörög a magyar neten, de legutoljára idén év elején futotta meg újra a maga köreit.

Az írásra a Facebookon hívtátok fel a figyelmem, azzal a jogos meglátással, hogy a szöveg nyelvezete elég modern. Néhány keresés után kiderült: ez azért van, mert a szöveg fordítás, angol eredetijét elérhetitek például itt.

Hogy az angol változat valódi-e, és hogy tényleg megjelent-e a forrásként hivatkozott Housekeeping Monthly egy 1955-ös számában, annak a Snopes nézett utána. A lap előzetesen megjegyzi: nem ez lenne az első olyan állítólagos dokumentum, amely a régmúltat veti össze a modern időkkel hüledezés kiváltása, vagy épp – nézőpont kérdése – nosztalgiaébresztés jegyében. Ilyen volt például ez az 1872-esnek mondott tanári útmutató vagy ez az állítólag 1894-ben kiadott sorvezető menyasszonyoknak (a lap szerint egyik sem valódi).

Ami a nők feladatát bemutató cikket illeti: egészen biztos, hogy a cikket ábrázoló kép (lásd jobbra) utólag gyártott hamisítvány. Jó pár éve pörög a neten, de a modern kor terméke, az illusztrációként használt képet ennek az 1957-es magazinnak a címlapjáról szedték (a fotó forrására még hivatkoznak is a kép mellett).

A tízpontos lista tartalmi részeit illetően azonban már bonyolultabb a helyzet a Snopes szerzője szerint. Egyrészt ugyanis a sok esetben forrásként emlegetett, 1963-as megjelenésű, Helen B. Andelin által írt Fascinating Womanhoodban nincs ilyen lista (még ha hasonló gondolatokban nincs is hiány benne). Másrészt viszont – függetlenül attól, hogy nincs konkrét forrás a szóban forgó szövegre – az abban foglaltak nagyjából tükrözik a háború utáni Amerika elképzeléseit a nők háztartásvezetői-férjkiszolgálói szerepéről.

Mindazonáltal – írja a Snopes szerzője a Fascinating Womanhood átlapozása után – a tizes lista egyfajta kilúgozása az akkori női szerepeknek, vagyis minden olyan dolgot, ami nem passzolt az uram és parancsolóm kiszolgálása vonalba, elhagytak belőle.

És mi újság idehaza?

Bár a hazai tálalásból nem egyértelmű, hogy a szöveg mely országban volt a háztartástan része, jó eséllyel sokan gondoltak Magyarországra. A szóban forgó lista azonban már csak azért sem lehetett magyar, mert errefelé az ötvenes években másfajta képet próbáltak sugározni a női feladatokról. A női szerepfelfogás második világháború utáni változásairól Valuch Tibor Család, háztartás, a női tevékenységszerkezet és a szerepfelfogás változásai 1945 után című tanulmányából nyerhettek részletesebb betekintést.

Míg egy 1946-os háztartási tanácsadó könyvben még arról írtak: „Van-e magasztosabb feladat a nő számára, mint férjének jólétéről, nyugalmáról, rendezett életéről gondoskodni és gyermeket nevelni?”, a megélhetési szempontok által életre hívott női munkavállalás bővülése alapjaiban változtatott ezen – legalábbis ami a “hivatalos” elvárásokat illette. Méghozzá éppen azokban az ötvenes években, amikor is a szóban forgó lista szerint épp azt tanították a nőknek, hogy a legfontosabb a kereső uruk minden vágyának kiszolgálása.

Ahogy azt Valuch Tibor írja: “Az ötvenes évek elejétől olyan mesterkélt és gyakran erőszakos emancipációs propagandakampány bontakozott ki, amelynek hátterében a női foglalkoztatottság gyors ütemű bővítését szorgalmazó (gazdaság)politikai törekvések álltak. Ennek szellemében ‘csak’ a valamilyen munkaviszonyban álló, lehetőség szerint a gyárakban, bányákban, üzemekben, a gépállomásokon traktorosként vagy a termelőszövetekben dolgozó nő minősült a társadalom hasznos tagjának. Mindez ellentétes volt a még széles körben elfogadott, hagyományosan családcentrikus női szerepfelfogással, a családon belüli munkamegosztás rendjével és az ehhez kapcsolódó értékekkel.”

Vagyis a hagyományos női szerepfelfogást az ötvenes évektől egy olyan “dolgozó nő eszménye” szorította háttérbe, “aki nappal gazdasági munkát végez, mint a férfi, este pedig főz, mos, varr, gyermekeit neveli.” Egy Valuch által idézett, ötvenes évekbeli háztartásvezetési szakkönyv szerzője ezt a változást a női egyenjogúság sikereként ábrázolta, hozzáfűzve: az egyenjogúság akkor lesz teljes, ha a háztartási feladatok nem csak a nőket terhelik.

Illusztráció: Fortepan.hu / Bauer Sándor