Az alábbiakban összegyűjtöttem 18 kérdést a 2019-es havi hoaxkvízekből – teszteld magad újra (vagy először)! A kvízben ugyanúgy valós hírek keverednek álhírekkel, mint a megszokott havi kvízekben. Tippelhetsz is, de tanulságosabb a teszt akkor, ha válaszadás előtt rákeresel az egyes állításokra.
A teszt érdekes lehet azoknak is, akik az év során már végigmentek az eddigi kvízeken. Ők azt ellenőrizhetik, hogy a kis sárga cetli, amit gondolatban az adott történethez csatoltak annak hitelességéről, az év során elveszett-e, vagy még mindig jól emlékeznek.
Adj választ mindegyik kérdésre, majd nyomd meg a lap alján lévő Beküldöm gombot. Ezek után a kérdéssor alatt láthatod az eredményedet, az elrontott válaszok alatt pedig a magyarázatot.
Örülök, ha tetszik a kvíz, de azt érdemes fejben tartani, hogy ez csupán egy szemléltető játék. Az Urbanlegends.hu viszont azon van, hogy betekintést nyújtson a hírek és az álhírek működési mechanizmusába is. Ha fontos számodra ez a munka, támogasd te is az oldal működését!
#1. Lengyel papok tényleg Harry Potter-könyveket és más fantasy műveket égettek?
IGEN. A mágia és okkultizmus elleni akciótól – amelyre egy nagyböjti lelkigyakorlat során került sor – elhatárolódott az egyházmegye szóvivője is. A könyvégető papok később bocsánatot kértek, és törölték a Facebookra kirakott képeket.
#2. Donald Trump tényleg Mozzarella elnöknek nevezte Sergio Mattarella olasz elnököt?
NEM. Mém formában terjedt a neten az állítás, miszerint az amerikai elnök lemozzarellázta az olasz elnököt. Valójában Trump ilyet nem mondott, amit a YouTube-on elérhető videók is bizonyítanak.

#3. Tényleg bénulást okoz egy török édesség, amelybe a gyártó apró tablettákat rejtett?
NEM. Novemberben a magyar facebookozók között is terjedt az a facebookos poszt, amely szerint egy török édesség bénulást okoz. A felhívásnak tényellenőrzők szerint semmi alapja nincs.

#4. A Google tényleg ezzel az animált logóval ünnepelte a ramadánt?
NEM. Egy mém formájában terjedő állítás szerint a Google a ramadánt animált logóval ünnepli, míg a húsvétot hanyagolja. A szóban forgó ramadános logót azonban nem a Google készítette, hanem muszlim internetezők annak érdekében, hogy így lobbizzanak egy ramadános doodle-ért. Az alkotást azonban a Google nem használta fel.

#5. Valódi-e ez a fotó a Mount Everestnél sorban álló hegymászókról?
IGEN. A képet Nirmal Purja készítette 2019 májusában, amikor is becslése szerint több mint 300-an álltak sorban. A BBC szerint nem is annyira ritka, hogy tömegek torlódnak fel a csúcs felé közelítve.

#6. A Penny Market Magyarország tényleg 85 ezer forintos kupont osztogatott a 46. évfordulója alkalmából?
NEM. Az áruházlánc közleménye szerint a logójukat jogosulatlanul használták, és a “játékkal” kapcsolatban felmerült károkért nem vállalnak felelősséget.
#7. A Miniszterelnökség államtitkára tényleg egy nemlétező céget nevezett meg a Budapestet elárasztó, augusztusi trágyabűz okozójaként?
IGEN. Az eset leleplezése után a Miniszterelnökség azonnali belső vizsgálatot rendelt el. Sajtóinformációk szerint az ügy végül a Pest Megyei Kormányhivatal “egy vezető munkatársának” elbocsátásával járt.

#8. Valódi-e ez a Londonban készült felvétel?
IGEN. A tipikus kertvárosi ház modelljét az Extinction Rebellion tüntetői bocsátották a Temze vizére egy performansz keretében, melynek célja az volt, hogy azonnali intézkedésekre bírják a brit kormányt a klímaváltozás ügyében.

#9. A fenti képeken tényleg a nagy hőségben megolvadt autók láthatók?
NEM. A neten szaúdiként és kuvaitiként keringetett fotók valójában Arizonában készültek, és a kárt nem a hőség, hanem egy tűzeset okozta.

#10. Egy új-zélandi férfi tényleg elkapta utastársa kihulló telefonját egy hullámvasúton?
IGEN. Az esetre egy spanyolországi vidámparkban került sor, és – mivel videó is készült róla – az új-zélandi férfi története az egész világot bejárta.

#11. Tényleg egy arab ruhát viselő alakot videóztak le az égő Notre-Dame tetején?
NEM. A szóbeszédet egy tévéből mobillal felvett, rossz minőségű felvétel indította el. A férfi azonban a tűzoltásban résztvevő személyek egyike volt.
#12. Az ENSZ-klímacsúcs előtt tényleg 500 tudós írt nyílt levelet a klímavészhelyzetet tagadva?
NEM. Létezik ugyan egy nyílt levél, amelyet így reklámoznak szerte a neten, de 500 támogató tudósról korántsincs szó. A több mint 500 aláíróból ugyanis mindössze tízen nevezték magukat klímatudósnak, és négyen meteorológusnak. Bizonyos aláíróknak ezen kívül van ugyan akadémiai hátterük, de jelentős részüknek nem a természettudományok alapterületein. A listán szerepel emellett ügyvéd, egykori IT-menedzser, egykori politikus, aktivista, lobbista, fosszilis anyagok kitermelésével foglalkozó cég képviselője és újságíró is. De nem csak ez a gond a levéllel: a szöveg hitelességét tényellenőrzők “nagyon alacsonyként” értékelték. Részletek itt.
#13. A Fiorentina focicsapata tényleg szerződést kötött elhunyt játékosa, Davide Astori képviselőivel?
NEM. Híroldalak szerint a Fiorentina csapata örökös szerződést kötött 2018-ban elhunyt játékosa, Davide Astori képviselőivel. Egy ezzel kapcsolatos szóbeszéd már tavaly felröppent, de a klub cáfolta. Másként segítettek a családnak.

#14. A Trónok harca egyik jelenetében tényleg feltűnt egy műanyag kávéspohár?
IGEN. Bár az asztalon felejtett pohár állítólag nem is a Starbucksból származott, egyes becslések szerint a kávézólánc ezzel összesen körülbelül 2,3 milliárd dollárnyi ingyenreklámot kapott.
#15. Egy medve tényleg egy hónapon át fogságban tartott egy törött gerincű férfit Oroszországban?
NEM. Bár létezik az állítólagos áldozatról egy videó is, a Snopes szerint nem tudni, valójában mi látható ezen a felvételen. A barát barátja által elmesélt történet az egy hónapig fogva tartott férfiról azonban a legendavadász oldal szerint alaptalan. Az eset orosz sajtóbeli tálalásáról itt is olvashattok. Az Independent szerint pedig maga a felvétel is kamu.

#16. Valódi-e a fenti időjárás-előrejelző térkép, amely megidézi Edvard Munch A sikoly című festményét?
IGEN. A felvétel, amely a franciaországi hőhullámot ábrázolja, és amely természetesen a véletlen műve, ezen az oldalon eredeti környezetében is megtekinthető. A témával a CNN és a Business Insider is foglalkozott.

#17. Egy brazil pár 20 év alatt tényleg milliós nagyságrendben telepíttetett fákat egy kipusztult erdőben?
IGEN. A többek között Wim Wenders dokumentumfilmjében is bemutatott neves fotós, Sebastião Salgado története nemrégiben újra terjedni kezdett a Twitteren. Salgado és felesége faültető projektjéről a Guardian és a Smithsonian cikkében olvashatsz részletesebben.

#18. Valódi-e ez a több mint 120 éves fotó, amelyen egy Greta Thunbergre hasonlító lány látható?
IGEN. A kép – amely a Washingtoni Egyetem online archívumában is megtalálható – kiskorú aranyásókat ábrázol. A fotót látva többen is előálltak azzal az abszurd elmélettel, miszerint a fiatal klímavédő aktivista valójában időutazó földönkívüli.
Ha belejöttél a nyomozásba és az ikszelgetésbe, próbáld ki magad az előző havi kvízekkel is!
Fotó: Alvaro Reyes / Unsplash.com
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Jók voltak az idei kvízek is, köszönöm.
>#17 Egy brazil pár 20 év alatt tényleg milliós nagyságrendben telepíttetett fákat egy kipusztult erdőben?
Ez így nem lehet igaz, fizikai képtelenség lenne.
Ha kiszámoljuk, minden nap átlagosan 274 darab fát el kellett volna ültetniük.
A linkelt cikkekben kifejtik, hogy nem egyedül és nem csak fákat ültettek, de attól még az eredeti állítás hamis volt.
Kedves anmo!
A belinkelt Guardian cikkben ez olvasható: “Salgado and his family set up the Instituto Terra and have now planted more than 2 million trees, transforming the environment.”
A kérdésfeltevésben pedig az szerepel, hogy “telepíttetett”, nem pedig az, hogy “telepített”.