2019 júniusában felbukkant a közösségi oldalakon egy újabb videó, amely azt állította: segít megállapítani egy élelmiszerről, hogy “hamisított-e”. A vírusvideókban utazó Blossom összeállítása néhány nap alatt többtízmilliós nézettséget ért el, egészen addig, míg a Facebook június 10-én le nem törölte. Nem csoda: a videó állításai – akárcsak egy korábbi, hasonló tematikájú vírusvideó esetén – nagyrészt megalapozatlanok, de legalábbis kontextusukból kiragadottak.

Fake Food vs Real Food Test. What is in it that we eat?

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

A témával a Snopes legendavadászai is foglalkoztak. Megkeresésükre az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) azt nyilatkozta: az összeállításban szereplő hamisítási gyakorlatok nagy része törvényellenes az Egyesült Államokban. Véleményük szerint a videó ebben a formájában legfeljebb arra jó, hogy az élelmiszerbiztonságba vetett bizalmat aláássa.

A 16-ból több mint tíz példa indiai eredetű

A videó publikálásáért felelős cég azzal védekezett: ők nem állítják, hogy minden gyártó alkalmazza ezeket a trükköket; csupán informálni és szórakoztatni szerették volna globális nézőközönségüket. A globális nézőközönség szót egyébként valószínűleg nem véletlenül használják: a tesztek nagy részét ugyanis indiai történetek és az ottani élelmiszeripari hatóság iránymutatásai inspirálták.

Hogy Indiában a nyugati világban tapasztaltaknál komolyabb problémát jelentenek az élelmiszeripari hamisítások, az nem kérdéses. A videó készítői azonban hibát követtek el akkor, amikor nem jelezték, hogy a bemutatott módszerek a fejlett világban nagyrészt tiltottak, a gyártási folyamatokat szigorúan ellenőrzik, a visszaéléseket szankcionálják – és éppen ezért nem is jellemzők.

Az igaztól a megerősítetlenen át a kamuig

A Snopes mindenesetre – Eric Decker élelmiszertudományi szakértő közreműködésével – tételesen is ellenőrizte az egyes állítások valóságtartalmát. A cikk szerzője megjegyzi: több esetben képtelen volt megítélni, hogy a felvételen látható jelenségek valósak-e, vagy a szóban forgó termékeket előzetesen kezelték valamivel, esetleg utólag manipulálták a felvételt a bemutatni kívánt hatás prezentálása érdekében.

Teljes mértékben igaznak mindössze egyetlen állítást címkézett a Snopes: a gyümölcsöket és zöldségeket valóban rendszeresen kezelik viasszal, ez a gyakorlat azonban nem veszélyes az egészségre. A viasz egyébként nemcsak esztétikai céllal kerül a gyümölcsre, hanem a penészedéstől, az idő előtti beéréstől és a szállítás közbeni sérülésektől is véd.

Nagyobbrészt igazként jelölte a Snopes azt az állítást, miszerint az élelmiszeriparban használatosak olyan anyagok, amelyek segítségével kisebb húsdarabokat nagyobb darabokká kötnek össze. Ezt azonban szimplán ragasztónak hívni a Snopes szerint hatásvadász tálalás. Az e célra alkalmazott transzglutamináz ugyanis egy természetben is előforduló enzim, amelyet több mint tíz éve használnak. Alkalmazása az FDA szerint biztonságos, és a Tafelspicc 2014-es cikke szerint idehaza sem ismeretlen.

Vegyes igazságtartalmú minősítést több állítás is kapott. A bekékülő tej esetében például az stimmel, hogy jód hatására a keményítőt tartalmazó termékek kékre színeződnek, de a kísérlet egy olyan típusú élelmiszerhamisítást jelenít meg, ami nem jellemző a fejlett országokban. Hasonló a helyzet a színezett édesburgonya, a hamisított só és a színezett borsó esetében is: a videóban bemutatott hamisítási módszerek tiltólistásak az Egyesült Államokban.

Az egyértelműen hamisnak illetve megalapozatlannak minősített állítások közül csupán párat szemlézek. Nem igaz például a Snopes szerint, hogy a rizst műanyaggal keverik a nyerészkedők – legalábbis az Egyesült Államokban ez egyáltalán nem jellemző, sőt néha még az elmaradottabb régiókban is hoaxnak bizonyulnak hasonló vádak. Bullshitnek nevezte a Snopes által megkérdezett szakértő azt is, hogy a mesterséges étrendkiegészítőket úgy lehet megkülönböztetni a természetesekről, hogy előbbiek elégnek a sütőben, utóbbiak pedig nem.

Érzelmekre apellálva

Természetesen mindez nem jelenti, hogy ne lennének visszaélések az élelmiszeriparban – jegyzi meg a videóval kapcsolatban a tényellenőrzéssel foglalkozó First Draft szerzője. Emma Goodman médiaszakértőt idézve azonban rámutat: az elsősorban fiatal anyáknak szóló facebookos oldalra kiposztolt videó erősen pánikkeltő.

Goodman szerint a hatalmas megosztásszámot az érzelmek generálták: minden anya gondosan odafigyel, mit ad a gyerekének enni, és ha ezzel kapcsolatos információkkal látják el, akkor azt kötelességének érzi megosztani más anyákkal is.

Befejezésül íme a Lead Stories szerzőjének gondolatai a videóról: az összeállítás tartalmaz ugyan néhány hasznos tippet azon nem nyugati országok lakói számára, ahol az élelmiszerbiztonság nincs a topon, de az amerikai és európai konyhákban nem sok hasznát vehetjük ezeknek a praktikáknak.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!