A gyerekek körben ülnek, egyvalaki középen áll, és a saját médiahasználatával összefüggő állítást fogalmaz meg: “Minden nap megnézem a Facebook oldalamat” / “Szoktam posztolni a Facebook oldalamra” / stb. Aki igaznak érzi magára az állítást, feláll a helyéről, és keres magának egy másik széket. Ugyanoda nem ülhet vissza. Akinek nem jut hely, a kör közepére áll, és ő mondja a következő állítást. A bevezető játék végén a tanár kis csoportokat alakít ki a gyerekekből, akik azután különböző feladatokat kapnak.
Valahogy így kezdődik az a 10 és 14 év közötti gyerekeknek szánt, Drón névre hallgató oktatási program, amelyet a Televele médiapedagógiai műhely publikált valamikor a nyár közepén, és amely arra készíti fel a diákokat, hogy ellenőrizni tudják a közösségi médián keresztül eléjük kúszó tartalmak hitelességét.

A diákok a foglalkozás során meghökkentő képeket néznek meg, amelyekről meg kell állapítaniuk, eredetiek-e vagy manipuláltak, cikkeket mutatnak nekik, amiknek a hitelességéről szavazniuk kell, majd az egyes csoportok különféle nyomozásokba fognak, és azok eredményei alapján a diákok újra mérlegelik korábbi álláspontjukat. Egy másik foglalkozáson ugyanez a korosztály egy előre elkészített online kvízt tölt ki, ahol bizonyos megállapításokról azt kell eldönteniük: tényről vagy véleményről van-e szó. Egy speciális kártyajáték segítségével pedig az információk hitelességének megítélését gyakorolják.
A Drónnak létezik egy idősebb korosztálynak – 14 és 18 év közöttieknek – szóló változata is, ahol hasonló feladatok révén ismerkedhetnek a diákok az internetről érkező tartalmak kezelésével. Az egyik legérdekesebb játék a szűrőbuborék hatást mutatja be a fiataloknak. Ennek során öt csoport alakul: négy olyan szerepkártyát kap, amelyen bizonyos profilok találhatók (lásd belőlük kettőt lentebb), az ötödik csoport pedig az Algoritmus lesz. A profilcsoportok a szerepkártyájukon látható instrukciók segítségével kiválogatnak a bejegyzés-kártyacsomagból négy rájuk jellemző posztot, és felragasztják egy üzenőfalra. Közben az Algoritmus csapat körbejár, és információt gyűjt a csoportok profiljáról, majd a saját bejegyzés-kártyacsomagjából 2-2 további posztot ragaszt a csoportok falára. A játék felhívja a figyelmet az algoritmusok létezésére, valamint a szűrőbuborék-jelenségre (arra, hogy a közösségi oldalak csak számunkra érdekes posztokat jelenítenek meg) és ennek veszélyeire.

Mankó a szűrő nélküli világban
“A tömegmédia által uralt korábbi médiakörnyezetben újságírók, szerkesztőségek dolgoztak azon, hogy kiszűrjék a hamis híreket, hogy értelmezzék a világban zajló történéseket, segítsenek eligazodni a világban zajló események között. A közösségi média világában ez a korábbi szűrőfunkció kevésbé érvényesül, ezeken a platformokon rengeteg, más felhasználók által megosztott szűretlen információval találkozunk, ami megnehezíti az eligazodást. Az új médiakörnyezet újfajta szűrőmechanizmusokat követel a felhasználóktól, olyan ismereteket és képességeket, amelyek segítenek dönteni az információ hitelességéről, megbízhatóságáról” – írják a program készítői, miért lehet szükség az iskolákban a programjukra.
A foglalkozások a diákokat annak megértésében segítik, hogyan alkotja meg a média az üzeneteit, kik és milyen szándékok állnak egy-egy hír mögött, valamint hogy e tevékenység során milyen meggyőzési eszközöket használnak. A program ígérete szerint a diákok saját aktivitásuk és a másokkal való együttműködés során élményszerűen szerzik meg az új készségeket, és tudatosítják magukban az ismereteket. Az óratervcsomag iránt érdeklődő tanárok a foglalkozások leírásai mellett tanári segédleteket és szemléltető anyagokat is találnak a program oldalán – kártyáktól kezdve szemléltető videókon át mérlegelési szempontokig minden megvan.
További részletek a programról és letölthető anyagok itt.
Ezek pedig az Urbanlegends.hu sorozatának korábbi cikkei:
- Kamuhírek az iskolában 3. rész: óravázlatok tanároknak | Ebben a részben négy lehetséges óravázlatot mutatok be a washingtoni NewseumED online anyagainak feldolgozásával.
- Kamuhírek az iskolában 2. rész: a kritikus gondolkodás oktatása | Ebben a cikkben annak járok utána, hol járnak a kritikus gondolkodás iskolai oktatásában a mintaként emlegetett Svédországban.
- Hogyan tanítsuk a kamuhírek felismerését az iskolában? | Itt pedig a Checkology nevű online oktatási platformot mutatom be, amely megtanítja a fiatalokat kételkedni a rájuk irányított információban, kérdezni a források hitelességét illetően, és mérlegelni.
Fotó: pexels.com
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!