Tíz kérdés, tíz válasz. Felelj mindegyikre, majd nyomd meg a lap alján lévő Beküldöm gombot. Ezek után láthatod teljesítményedet, és az elrontott válaszok magyarázatát. Eredményeidet meg is oszthatod.
#1. Tényleg pénzbírságot kellett fizetnie a lezuhant brazil csapatnak, amiért nem állt ki az utolsó fordulóban?
Bár az első híradások arról számoltak be, hogy a klubnak 100 ezer reál pénzbírságot kellett a kihagyott meccs miatt fizetnie, pénzügyi szankció ebben az esetben – a különleges körülmények miatt – egyik klubot sem érte.
#2. Egy férfi tényleg lövöldözni kezdett egy washingtoni pizzériában, amikor utána akart járni egy kamuhírnek?
A pizzagate néven emlegetett összeesküvés-elmélet hatására december elején egy ember valóban fegyverrel ment körülnézni a hírbe hozott Comet Ping Pong nevű pizzériába. És ha már arra járt, és fegyver is volt nála, el is sütötte – szerencsére senki nem sérült meg.
#3. Karácsony előtt tényleg műanyag rizst foglaltak le a hatóságok Nigériában?
Bár a híradások szerint a nigériai hatóságok karácsony előtt több mint 100 zsák műanyag rizst foglaltak le, később kiderült: a rizs valóban fertőzött volt, de nem műanyagból készült.
#4. Trump tényleg az alábbi képen látható megoldással fixálta a nyakkendőjét?
Az AFP hírügynökség képe valóban a megválasztott amerikai elnököt ábrázolja egy decemberi elsejei látogatásán.
#5. Minnesotában a nagy hideg miatt tényleg a stadionban szállásolták el a hajléktalanokat?
Ezt csupán egy férfi terjesztette el a Twitteren, állítása szerint annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet egy társadalmi problémára és a közpénzek elherdálására.
#6. Csehországban tényleg egy speciális különítménnyel veszik fel a harcot a kamuhírek ellen?
A Centre Against Terrorism and Hybrid Threats nevű alakulat január elsején kezdte meg működését, és egyik feladata az ország biztonságát veszélyeztető híresztelések monitorozása és ellenőrzése lesz.
#7. A pakisztáni védelmi miniszter tényleg bedőlt egy izraeli atomcsapást kilátásba helyező kamuhírnek?
A miniszter a hamis híreket terjesztő AWD News nevű oldal azon cikkét vette komolyan, amely szerint ha az iszlámábádi kormány katonákat küld Szíriába, a zsidó állam elpusztítja Pakisztánt egy nukleáris csapással. A pakisztáni miniszter a Twitteren azt üzente: Izrael elfelejti, hogy Pakisztánnak is van atomfegyvere. A turpisság szerencsére még időben kiderült.
#8. Leia hercegnő emlékezetes haját tényleg egy mexikói forradalmárnő hajviselete inspirálta?
A Snopes nyomozása szerint bár nem a mexikói Clara de la Rocha volt az egyetlen inspirálója a filmes karakter hajának, de ő volt a legnagyobb.
#9. Orosz hackerek egy vermonti cég laptopján keresztül tényleg bejutottak az amerikai áramszolgáltató rendszerbe?
Bár a Washington Post egy év végi cikke ilyesmit állított, később módosították anyagukat: a Burlington Electric malware-rel fertőzött gépe nem csatlakozott a hálózathoz. Ráadásul az orosz szálat sem lehet bizonyítani.
#10. Egy floridai kínai éttermet tényleg bezártak azután, hogy kiderült: titokban kutyát szolgálnak fel vendégeiknek?
Az információ csak egy kamuhíroldal cikke alapján terjedt el.
Fotó: pexels.com
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Az #1 kérdés nem hoax, mert ahogy írjátok, valóban kiszabták a pénzbírságot.
Trump nyakkendője pedig nem szigetelőszalaggal van rögzítve. Ne keverjük már a szigszalagot az irodai ragasztószalaggal! Előbbit a villanyszerelők használják, utóbbit meg a titkárnők. Így ott a NEM a helyes válasz, mert valóban nem szigszalaggal van rögzítve.
Donald Trump nyakkendője (bár celluxnak látszik!) egy speciális kétoldalas ragasztó, amit direkt erre a célra árulnak!
Kérem utánanézni !
Bunny, a kérdés nem az volt, hogy kiróttak-e rájuk bírságot, hanem hogy kellett-e bírságot fizetniük. Erre pedig a válasz NEM.
Névtelen, mivel első körben tévedésből amúgy is szigszalagot írtam, és a Facebookon már szóltak, hogy javítsam, a kedvedért a javított verziót így fogalmaztam meg: “Trump tényleg az alábbi képen látható megoldással fixálta a nyakkendőjét?” Cserében dobj már meg lécci egy linkkel, ahol ezt a megoldást direkt nyakkendőfixálásra árulják, hadd rémüldözzek egy kicsit :)
Marinov, szerintem az #1 esetén a hoax megfogalmazás nem állja meg a helyét. Persze ez csak szőrözés, szavakon lovaglás, tudom. Véleményem szerint Hoax akkor lenne, ha soha fel se merült volna a dolog. Csakhogy nemcsak felmerült, ki is szabták, amit végül valószínűleg a public nyomására visszavontak. Tudom, hogy a kérdés arról szól, fizetett-e vagy sem. De ezesetben nem az a lényeg, hogy fizetett-e, hanem hogy van-e ekkora barom, érzéketlen fafejű brigád, ami ilyen esetben büntetést szab-e ki. Van, tehát nem hoax.
Az, hogy végül ténylegesen nem valósult meg a dolog, nem változtat azon, hogy az alaptézis valójában igaz. Ez így inkább arról szól, mint teszt, hogy követted-e az eseményt a végéig vagy sem. Én pl. nem láttam egy sajtóban sem leírva, hogy végül eltörölték, persze biztos leírták csak nem tűnt fel.
Pl. Igaz-e, hogy megbüntették Pók Bélát hamburgerárúst áfacsalásért, mert a vevő ottfogyasztásra kért hamburgerét félig elfogyasztva elindult az utcán egy barátot meglátva mert rá akar köszönni? Itt sem az a lényeg, hogy ténylegesen fizetett-e, hanem hogy létezik-e olyan idióta ország, ahol ha egy 10×10-es falap felett eszed meg a hambit akkor 5% áfa, de ha mész vele 2 lépést már 27% áfa vonatkozik rá.
Bunny, senki nem is mondja, hogy hoax lett volna. Van egy kérdés, amire a válasz az, hogy NEM. Ami az ügyet illeti: nem fafejű brigád szabta ki a bírságot, hanem ez a szabály a bajnokságban. A sajtó meg az alapján megírta előre a cikket, meg sem várva, hogy mérlegelik-e az adott szabály alkalmazását a rendkívüli körülmények miatt. Végül mérlegelték, és hogy a nyomás miatt vagy csak addigra jutottak el odáig (egyébként a hétvége után már hétfőn), azt nem tudom, de bírságot egyik csapatnak sem kellett fizetnie. Az ügyről egyébként röviden itt is írtam: http://www.urbanlegends.hu/2016/12/tenyleg-fizetnie-kell-a-lezuhant-csapatnak-amiert-nem-allt-ki/
Sokszor nem lehet eldönteni a cikk alapján, hogy igaz-e vagy nem. Kérdés az, hogy utánanézel-e vagy elhiszel mindent akár a szomszéd gyerek “cikke” alapján.
Az a probléma, hogy megtévesztő a kérdésfeltevés. Az igen vagy nem azt dönti-e el, hogy kamuhír-e vagy igaz? Lehet úgyis válaszolni, amit eredetileg kérdezünk. Pl. az 1. kérdésnél, hogy kell-e bírságot fizetnie a lezuhant csapatnak, akkor igen a válasz, de ha az a kérdés, hogy kamuhír-e, akkor nem a válasz. Akkor most mi is a kérdés?