Teleki Pál tényleg öngyilkos lett vagy meggyilkolták?

Az mta.hu-n megjelent cikke első felében Ablonczy kifejti, mely körülmények mutatnak arra, hogy a miniszterelnök önkezével vetett véget életének:

– Legalább egy öngyilkossági kísérletéről és két idegösszeomlásáról tudunk a húszas–harmincas évekből.

– Teleki a húszas évek eleje óta súlyos beteg volt: éveken keresztül katétereznie kellett magát, ami nyilván nem használt a kedélyállapotának.

– 1941 kora tavaszán tudta meg, hogy imádott édesanyja és felesége is súlyos beteg. Ráadásul mindkét gyermekének ekkoriban bomlott fel az első házassága.

– Ekkoriban tudta meg azt is, hogy sokat propagált, viszonylag toleráns nemzetiségpolitikai elképzeléseit a helyi közigazgatás semmibe veszi.

– A Jugoszlávia körül kiéleződő háborús feszültség és az abban vállalt magyar szerep azt vetítette előre, hogy a magyar semlegesség végzetesen kompromittálódik.

– Ezek a stresszfaktorok, párosulva más tényezőkkel (magas életkor, dohányzás, önértékelési zavarok, önvád, lőfegyver birtoklása stb.) együttesen vezettek el az ún. öngyilkosság előtti tünetcsoport kialakulásához.

Az öngyilkosságot alátámasztó momentumok felsorolása után Ablonczy tételesen megcáfolja a gyilkosságot vizionáló elméleteket:

– Az egyik teória szerint „a búcsúleveleket nem Teleki írta.” Ez Ablonczy szerint tévedés: egyrészt van megerősítő igazságügyi írásszakértői jelentés, másrészt néhány száz, Teleki kezével lejegyzett levél elolvasása után ő maga is megerősíti, hogy a búcsúlevelek Telekitől származnak.

– Egy másik elmélet szerint “Teleki a leveleket kényszer hatására írta, benne szándékos jeleket küldött“. Ablonczy szerint ez is tévút, a miniszterelnök által használt és a merényletpártiak által sokszor felhozott kifejezések („legpocsékabb nemzet”, „hullarablók”) beleillenek a Telekiről alkotott képbe, aki ennél sokkal cifrábbakat is megengedett magának.

– “Már csak azért sem lehetett öngyilkosság, mert a katolikus egyház nem temet el öngyilkosokat” – szól a következő gyilkosságpárti “bizonyíték”. Ablonczy szerint ez is hamis: a kánonjognak megvannak azok a gumiparagrafusai, amelyek ilyesmire lehetőséget adnak.

– „Láttak németeket bemenni a Sándor-palotába” – ez is gyakori állítás, de ezek forrásai szinte mindig másod-harmadkézből hallott, évtizedekkel később lejegyzett információk. Ablonczy szerint a németeknek ráadásul nem is lett volna szükségük Teleki megölésére, hisz láttuk, 1941. április 1-jén Teleki beleegyezett a Jugoszlávia elleni támadásba, és nem annak ténye, hanem módja miatt voltak aggályai.

Hamis gondolatmenet

Írásában Ablonczy rámutat, hogy a leginkább érdekeltek – Teleki családtagjai – sosem vonták kétségbe az öngyilkosság tényét, és arra vonatkozóan sem került elő soha levéltári dokumentum, hogy a náci Németország (vagy más) megszervezte volna a miniszterelnök meggyilkolását.

Véleménye szerint a merényletteóriák egy emlékezetpolitikai fordulatot támogatnak, vagyis Teleki meggyilkolása mögött egy nemzetiszocialista agressziót sejtetnek, amely átírná Magyarország felelősségét a második világháború során történtekben; ez azonban Ablonczy szerint “elvárásként naiv, gondolatmenetként hamis”.

Fotó: OSZK MEK