A falucsúfoló egy frappáns, gúnyolódó történet egy falu lakosairól. A történet középpontjában általában a falubeliek tudatlansága, egy adott témában való járatlansága áll – foglalja össze a Wikipédia szócikke a műfaj jellegzetességeit. Viga Gyula Falucsúfolók a Felső-Bodrogközből (Széphalom 6. 1994.) című tanulmánya ilyen történeteket gyűjtött össze a Felső-Bodrogközből.
A hagyományőrző Kisgéres
Írásában Viga kiemeli Kisgéres települését, amely nem is annyira elmaradottsága, hanem inkább hagyományokhoz való ragaszkodása és a második világháborúig szigorú, csoporton belüli párválasztása miatt került a környező települések csúfolódásának célkeresztjébe.
Ismert gúnyolódás volt a kisgéresiekkel szemben például az a vándoranekdota, amelyet a Legényanya film alkotói is megörökítettek. A templom eltolásáról szóló anekdota itteni vonatkoztatása Viga szerint egy helyi megfigyelésen alapul: a géresi református templom valóban szinte az utca vonaláig nyúlik ki, a helyrajzi feltételeknek megfelelően. Egy 1940-es gyűjtésben a történet így nézett ki:
“A géresi templom mellett nagyon szűk az utca. A t. városi tanács elhatározta tehát, hogy a templomot arrébb tolják. Megállapították, hogy pont egy guba szélességeivel kell odébbtolni. Az egyik sógor mértékül a templom elé tette a gubáját, azután nekigyűrkőztek s tolni kezdték a templomot. Rögtön megnézték, hogy mi az eredmény: a guba eltűnt (ellopta egy cigány). Boldogan állapították meg, hogy rátolták a templomot.“
Ismert Kisgéressel kapcsolatban az alábbi, az Urbanlegends.hu-n is megörökített történet a nagymama elfogyasztott maradványairól:
„Kisgéresbe még volt egy olyan mondás is, hogy megették a nanót. Amerikába’ a nagyannyuk meghalt, hazaküldték a hamvait. Azelőtt meg küldtek két doboz kakaókávét. Megírták a testvérek, hogy’ fogják hazaküldeni a nanónak a porát. Először jött a naná por, azután jött a kakó. Ezek meg azt hitték, hogy a nanó por a kakaó és megették. Erről maradt fenn, hogy a kisgéresiek megették a nanót.“
Két másik, szintén sokat, sokfelé mesélt vándoranekdotát is ráhúztak a környékbeliek az itteniekre:
“A géresiek Miskolcra mentek közösen a színházba. Késve érkeztek, éppen a helyükre igyekeztek, mikor a színdarabban a szereplő kérdezte: – Kik vagytok, honnan jöttetek? – Akkor felállt a géresi polgármester: – Kisgéresiek vagyunk, elromlott a buszunk azért késtünk.“
(…) más történet szerint a géresi asszony a lakást takarította, amikor a bekapcsolt televízióban a műsorvezető bemondó beköszönt: – Jó napot kívánok, kedves nézőim! Az asszony zavartan mondta: — Egy kicsit rosszkor tetszett jönni aranyos, éppen most takarítok.”
De még ennél is meglepőbb, hogy a környékbelieknek olyan, egészen modern szóbeszédeket is sikerült azonosítaniuk a kisgéresiekkel, mint például az Urbanlegends.hu-n is elemzett isaurás pénzgyűjtés:
“Dobrán úgy tudják, hogy a géresiek Isaura – a Rabszolgasors című kedvelt sorozat rabszolgaleánya – szabadító levelére gyűjtöttek pénzt a falujukban.”
… vagy ez a parabolaantennás abszurd történet:
“Az elmondás szerint a kisgéresiek, akik még csak hallottak a modern parabola-antennáról, lavórt vettek a boltban, antenna gyanánt. Mikor az eladó szürke színű zománcos lavórt mutatott, akkor másikat kértek, mondván, hogy színes adást is akarnak fogni.”
A fenti modern példák ellenére azonban Viga úgy látja, eltűnőben van az a közeg, amely ezt a folklórműfajt fenntartotta. A falvak nyitottabbá váltak, általánosabb lett a falvak közötti házasodás, a közös munkahelyeken dolgozás más falubeliekkel, szaporodtak a találkozási alkalmak. Ha valakik, a kisgéresiek ezt talán nem is bánjak.
Fotó: Panoramio/PavolG
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
A buszos történetet úgy hallottam anno, hogy a színdarab, amire mentek Dózsa Györgyről szólt, a defektet kapott busz igaz a folyton káromkodó sofőr is, aki végül kicserélte a kereket, vagy diákcsoport vagy nyugdíjasok mentek szervezett úton. És pont mikor késve lapos kúszásban próbáltak diszkréten bemászni a helyükre hangzik el a darabban egy mondat: “hol késtetek parasztok?” A buszsofőr meg magára veszi és hangosan válaszol: Lerobbant a buszunk baszd meg.
Csoda, hogy a Village legendek közül a PB gázos disznó esetét nem kötötték ide, pedig az a legismertebb falusi legenda, disznót senki sem meri leszúrni, mentő ötlet, gázzal megmérgezzük, röfi bele is pusztul a pb gáztól ,de mikor perzselik felrobban. Vagy ami még falusi disznótoros legenda, hogy disznó levágva nekiállnak feldolgozni, de közben meghal a mammer, veje persze káromkodik, hogy az anyós már megint, még meghalni is a legrosszabbkor tud, éltében is állandóan szívatta. stb. Nembaj a mama már nem siet sehová, a kolbászkészítés meg nem várhat, mamát berakták az egyhúsosládába gyékényt rá aztán várjon a sorára majd foglalkozunk vele ha kész a disznótoros. Tolvajok meg ugye megneszelték ,hogy disznótor van, beosonnak hátsó kert felől mikor épp a opálinkázással vannak elfoglalva a legények odabent, felkapják az első húsosládát és iszkiri, igen elvitték a mamát. :)
Ezeket Hofi mesélte anno, de még ő is úgy ollózta máshonnan. Egyébként a kutya sem mesélte ezzel az itt említett faluval, csak az persze Viga Gyula könyvében nem mutatott volna ilyen jól.
Nagyjából olyan, mint mostanában a politikai viccekben felbukkanó Orbán, amit meséltek már Gyurcsánnyal, Hornnal, Antallal, Kádárral és Brezsnyev elvtárssal is.
Vers is készült róluk :
Kisgéresi krónika
Kisgéres, Kisgéres te nagymúltú község,
Sokat beszél rólad a széles közönség.
De sok jó vicc kering rólad a környéken,
Sokat is röhögnek rólad a vidéken.
Hát ez is jó vicc mégpedig goromba,
Hogy húztátok fel a bikát a toronyba.
Tudom bevernétek annak a fejét,
Ki néktek kiáltaná: Komé már kanyarét.
Hasonló ehez a harang beretválás,
Jó lehet pletykálás ez is csak semmi más.
Nem beretváltátok csupán csak reszeltétek,
Pap nevét a harangról így eltüntettétek.
Harmadik vicc, hogy mamát felfaltátok,
Mikor hamvait csomagba kaptátok.
Hittétek kakaó vagyon a dobozban,
Be is kajeltátok ott helyben és nyomban.
Hát még mikor a bort hagytátok ellopni,
S őrösi csendőrök szálltak kinyomozni.
Bár farkas kutyával nyomozták is a bort,
nem verhettétek zsiványon el a port.
Nem bizony, mert a bor ott volt a hordóban,
S a kutya nem tudott menni a nyomában.
A kárt vallott lyukas lopóval akarta felszívni a bort,
Azért kezdett ordítani: Ellopták a bort!
Amint most hallottam nincs csak adomában,
Ilyen vicc nem terem bármelyik bokorban.
Hogy mi is lehet és tudni akarjátok?
Megírom nagyjából Ti is hallgassátok.
Televíziót vett a géresi asszony,
Mivel a szőlőből meg volt ám a haszon.
Haza vitte be is állították,
Kezelésre be is tanították.
Másnap este kelme haza jött pihenni,
Sürög-forog, tesz-vesz valamit kéne enni.
Bekapcsolta hát először a gépet
Had mutasson neki valami jót, szépet.
Megjelenik éppen a szép bemondó nő
Szépen van öltözve, nagyon elegáns ő.
Ráveti sugarát gyönyörű szemeinek,
Szép jó estét kíván kedves nézőinek.
A géresi asszony pirul restelkedik,
Hogy szobája széjjel azért szégyenkezik.
S, hogy valami rosszat ne mondjanak róla,
Piros arccal amúgy nyílik ajka szóra.
Drága kisasszonyka tessen már elnézni,
Hogy ilyen szobába tetszik bele nézni.
Rendetlen, jól tudom kikén takarítni,
Tessék ezért nekem meg is bocsájtani.
Jaj megyek már rögtön is rendet,
S ahogy ezt kimondta úgy is cselekedett.
Sürög-forog pratál, hogy öröm nézni,
Kisasszonyka most már lehet ide nézni.
De a kisasszonyka a képről eltűnt,
A kisgéresi asszony bánatában elhűlt.
Jaj -jaj, hogy mért nem is csináltam rendet,
Most már még Pesten is megszólják az embert.
Jaj a szép kisasszony meg fog haragudni
Házában többet nem is fog belenézni.
Minek is vettem meg ezt a ronda gépet,
Hogyha most már ez is megszólja a kisgéresi népet.
A mesékben ilyen falu Nekeresd és Rátót (Melyik? Vácrátót, Gyulafirátót, Rátót)
A színházas történetet én olyan verzióban is hallottam, hogy a Csiky Gergely Színházban történt, Kaposváron. Persze ott is megtörtént mindkét változatban.