Kölni szilveszter: meghackelték a konteót kiáltókat

Szilveszterkor több német városban – többek között Kölnben, Hamburgban és Düsseldorfban – nőket támadtak meg és molesztáltak. Az eset apropóján a német rendőrség és az igazságügyi miniszter a bűnözés új dimenziójáról beszélt. A szituációt a német média igen óvatosan és lassan, napokkal később kapta csak fel. Ekkor – főként a közösségi médiából és a regionális lapokból beszivárgó infók alapján – tudta meg a közvélemény, hogy a molesztálók feltehetően arab férfiak voltak.

Sokan szándékos elhallgatást kiáltottak, mások szerint a sajtó csak etikai kódexét követve nem számolt be a támadók feltételezett származásáról (a kódex szerint a bűncselekményekről szóló tudósításokban a származás említése csak akkor indokolt, ha az az esemény megértéséhez releváns információt tartalmaz). A német közszolgálati csatorna, a ZDF mindenesetre gyorsan bocsánatot kért, amiért rosszul mérte fel a helyzetet, és nem számolt be időben a kölni erőszakról.

A szilveszter éjszakáján Kölnben történtek beizzították a konteók szerelmeseit is. Vannak, akik szerint az eset jól példázza, hogy saját meghatározott érdekei vagy kényszerítés hatására a média időnként igenis elhallgat eseményeket. A józanabbak szerint viszont a mostani botrány éppen hogy arra példa, hogyha a SAJTÓ (jelöljük így, csupa nagybetűvel az egységes és egy kézből irányított médiát, ami persze csak fikció) meg is próbálna valamit elhallgatni, az legfeljebb csak napokig sikerülhet neki, mert az igazság más csatornákon keresztül – a Twitteren, a Facebookon, az “alternatív” hírszájtokon vagy blogokon keresztül – úgyis átszivárog.

Ugyanígy az összeesküvés-elméletek szerelmeseit sem lehet megakadályozni abban, hogy elmondják nézeteiket. Ha mérvadó lapok nem is foglalkoznak megalapozatlan állításaikkal, saját csatornáikon keresztül több tízezres olvasói táborhoz érhetnek el. Ez történt azzal a Katja Schneidttel is, aki 17 ezer facebookos követőtábora előtt írt arról: a kölni támadások egyik áldozatával a kórházi kezelésért cserében titoktartási nyilatkozatot írattak alá. A megalapozatlan, jogászi vélemények szerint jogilag kivitelezhetetlen aktusról beszámoló bejegyzés gyorsan terjedt a neten, ami egy Georg Odergut nevű szerzőt arra ösztönzött, hogy próbára tegye a konteókra érzékeny szerző híráteresztési gyakorlatát.

Odergut levélben jelentkezett Schneidtnél, és azt állította: vele is aláírattak egy ilyen nyilatkozatot. A beszekennelt dokumentumot el is küldte a szerzőnőnek, amit ő lelkesen le is hozott. Odergut ezután bevallotta, hogy a nyilatkozatot maga hamisította, és – hogy megkönnyítse leleplezését – még egy easter egget is elrejtett benne: a sorkezdő betűk a FAKE (hamis) szót adják ki. Leleplezését a ruhrbarone.de oldal hozta le, s cikkében Odergut felelősségteljes információterjesztésre szólította fel Schneidtet hasonló érzékeny szituációkban. A szerzőnő azonban nem vette a lapot, és a leleplezés után kicsit meg is sértődött – az áldozatoktól való bocsánatkérésre szólítva fel a ruhrbarone.de üzemeltetőjét.