Ép testben ép lélek: Mit kell tudni erről az idézetről?

A leadben idézett levélnél jobb apropóra nincs is szükség ahhoz, hogy kitegyem végre a Zádori Zsolt ex-kollégám által hetekkel ezelőtt átküldött témajavaslatot.

Vagyis Wolfgang Behringer A sport kultúrtörténete az ókori olimpiáktól napjainkig című könyvének alábbi részletét az Ép testben ép lélek mondás félreértéséről:

“… e klasszikus bölcsességgel kezdettől fogva a legkülönbözőbb módokon éltek vissza. Például úgy, hogy az ellentettjére fordították, vagyis hogy a beteg testben nem lakozhat ép lélek, amit a XX. századi eugenika-vitáig számos alkalommal használtak érvként.

Ezenközben félreértésen alapul az egész. Az a római író, akitől a mondat származik, Iuvenalis ugyanis conjuctivusban fogalmazott: a mondat nála egy istenekhez intézett kérés volt, miszerint bárha az egészséges testben egészséges lélek is lakozna. A kontextus pedig, amelyből vétetett, élesen szatirikus: az író itt a sporton kívül az istenekkel is csipkelődik: ‘Azért kellene imádkozni, hogy ép testben ép lélek legyen’. (‘orandum est, ut sit mens sana in corpore sano’).

Még a klasszikus műveltséggel rendelkezők közül sincs mindenki tisztában azzal, hogy a közkedvelt mondattal éppen egy vallást gúnyoló szatírából idéz. Iuvenalis itt éppen arra akart utalni, hogy az atléták egészséges testében az esetek többségében éppen hogy műveletlen szellem lakozik.”

Fotó: fortepan.hu