“Ennyire éri meg otthon szétválogatni a szemetet Magyarországon” , “No komment videó: miért öntik össze a szelektív kukák tartalmát?” – kommentálták magyar weblapok azt a YouTube-on felbukkant videót, amelyen az látható, hogy Nyíregyházán összeöntik a kukásautóba a különböző típusú szemetet. A Hulladékból Termék oldal szerzője szerint azonban ezek a cikkek egy működő rendszer alapjait kérdőjelezik meg.
A cikkben leírják a szelektív hulladékgyűjtés különböző módozatait:
– Szelektív hulladékgyűjtési rendszer beüzemelésénél az első pár hónapban nem éri meg külön-külön üríteni a gyűjtőket, mert a lakosság tanulja még a rendszer használatát. Ezen a fázison azonban a bejegyzés szerzője szerint a legtöbb helyen már hosszú ideje túlléptünk.
– Léteznek olyan kocsik, amelyeknél bár kívülről úgy tűnik, egybeöntik a hulladékot, valójában azonban külön-külön rekeszekbe ürít a begyűjtő autó, ürítésnél pedig egyenként borítja ki a rekeszek tartalmát.
– A nyíregyházi eset azonban egy harmadik módszer: az ottani kocsik a szelektíven összegyűjtött kétfajta – műanyag és papír – szemetet tényleg egy kocsiban szállítják el, aztán a hulladékkezelő üzemben szétválogatják.
Hogy akkor miért éri meg szelektíven gyűjteni? A Térségi Hulladék – Gazdálkodási Kft. szerint “szelektíven gyűjteni a hulladékot igenis megéri és szükséges, mint ahogy a színes konténereket használni is az. Viszont a mostani gyakorlat enged annyi rugalmasságot, hogy a papír és műanyag hulladék egymással keveredhet.” Ez – ha jól értem – kábé annyit jelent, hogy már az is nagy segítség, ha a műanyag és a papír egyben, de a többi hulladéktól elkülönítve érkezik a kezelőbe, ott úgyis újra átfutnak rajta.
Mondjuk, én mindkét fél – a lakosság és a gyűjtők – felháborodását is megértem: egyik oldalról – információk hiányában – megdöbbentő lehet az összeöntés látványa, a másikról pedig a hosszú évek oktató munkájának a kárba veszése. Szóval a lényeg: gyűjtsétek csak továbbra is szelektíven a szemetet, minden mást pedig bízzatok a szakemberekre.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Itt Londonban minden szelektív kukába szánt szemetet egybegyűjtünk, ami egyébként jóval egyszerűbbé teszi a dolgot; ha két kukád van, akkor simán el fogod különíteni az újrahasznosíthatót, de ha kellene öt (háztartási, üveg, papír, stb.), akkor biztos fele annyian sem csinálnák. Szóval ha otthon is egybeöntik, akkor csak egy külön szelektív kukát kellene kirakni, amibe mehet minden, biztos többen válogatnának.
Nagyon sok helyen eleve vihetik a kukába a “szelektíven gyűjtött” szemetet, ugyanis a nagyérdemű mindent beledobál, a taknyos zsepitől a rántotthúsról olajt felitató papírtörlőig, mertmivelhogy az papír, a habtálca meg a folpack ami a hústól bűzlik, pediglen műanyag. Pont lesz**ják, hogy nem így kellene. Kicsit durva amikor a szelektív cuccnak rothadás szaga van.
[…] ugyanarra a platóra ürítik a sárgát meg a kéket a teherautón – jó, persze, tudom, megmondták már, az nem úgy van), nem dobom a csikket a tengerbe vagy a Dunába, igyekszem spórolni az […]
[…] Közhely, de igaz, hogy a nyugati civilizáció embere óriási információs túlterhelésnek van kitéve. A Google elnöke szerint ma két nap alatt annyi információt hozunk létre, mint amennyi a civilizáció hajnalától 2003-ig összesen keletkezett (Susskind, 2018). Ezt tovább súlyosbítja, hogy ma már nem lehet eldönteni, hogy mi igaz és mi hamis. És itt nem a nyilvánvaló állhírekről beszélünk. Arról, hogy Meghan Markle és Harry herceg robotlények, vagy, hogy Bill Gates osztja a vagyonát, még könnyen el lehet dönteni, hogy faszság. De mi van azokkal a hírekkel, amelyekhez az átlagember szakmailag egyáltalán nem ért? Mi van, ha abban kap félrevezető információkat? Még egy mosogatógép vásárlásnál is rendesen bele kell ásni magunkat az ilyen olyan ajánlatokba, hogy a legjobb döntést meghozzuk (és rendszerint itt sem mindig sikerül). De mi a helyzet egy olyan szakmával, amely rendkívül komplex, sok féle érdek ütközik benne és mindenkinek van róla véleménye? A környezetvédelem pont ilyen. Hogy racionális döntést tudjunk hozni benne, egyszerre kellene értenünk a mezőgazdasághoz, a műszaki ügyekhez, a közgazdaságtanhoz, a vegyészethez és még ki tudja mihez. Plusz tisztában kellene lenni a különböző vállalati, nemzetközi és fogyasztói érdekek közötti különbségekkel? Nem könnyű feladat. Most akkor az elektromos autó jó a környezetnek vagy nem? A GMO a tévút vagy a biogazdálkodás? Van értelme szelektíven gyűjteni a hulladékot vagy a kukások úgyis egybeborítják? (Sokan még ma is emiatt nem gyűjtik). […]