Ukrajnában és Oroszországban dúl a propagandaháború, nem csoda, hogy keleti szomszédunknak van politikai manipuláció leleplezésére szakosodott oldala, és más szájtok is rendre előveszik a forrásellenőrzés témát.

A MediaSapiens cikke – amelyet a The Verification Handbook alapján írtak – olyan eszközöket mutat be, amelyek segíthetik a képek verifikálását. És ez nem csak (propaganda-)háborúban lehet hasznos.

Csodaeszközök persze nincsenek. Egyrészt sok függ a képek manipulálóinak gondosságától, másrészt a bemutatott eszközök sem tévedhetetlenek. Arról nem is beszélve, hogy az így kapott adatok megértéséhez sok esetben nem árt egy kis szakmai tudás és egy kis szerencse.

Fotóellenőrző eszközök

– Findexif.com: a kép EXIF adatai rámutathatnak, ki, mikor, milyen eszközzel készítette a fotót. Nem százszázalékos, sok képnél nincsenek is EXIF adatok (a közösségi oldalak többsége például törli őket feltöltéskor), de ha szerencsénk van, az alkalmazás közelebb vihet minket a célhoz.

– Fotoforensics: a metaadatokon túl azt is megmutathatja, hogy belenyúltak-e digitálisan a képbe. A kapott adatokat tutorial segítségével értelmezhetjük.

– A Google képalapú keresője: segítségével a kiválasztott képhez hasonló képek, vagy annak más méretű változatai után kereshetünk. Gyorsan lelepleződik például az a kép, amely azt állítja, a hétvégi nagy esőzések alatt készült, de már két éve fent van a neten.

– TinEye: ugyanazt tudja, mint a Google képkeresője.

– JPEGsnoop: telepíthető program a képekből kinyerhető adatok megjelenítésére. Videofelvételek elemzésére is alkalmas.

– Free OCR: segít egy képen látható feliratból szöveget készíteni, amit aztán a Google Translate segítségével lefordíthatunk. Elvileg magyarul is tud, de a tesztként megnézett táblából csak ennyit tudott leolvasni: uwmm,fl NEM – ı 1 “z F I. Q. Wa” ` Géppel írt szövegekkel jobban boldogul.

– Pipl: segít képet kapni arról az emberről, aki az adott fotót, videót megosztotta. Az alkalmazás a keresőkből is könnyen elérhető források mellett többek között bűnügyi nyilvántartásokban, szabadalmi bejegyzésekben és nyilvános családfákban is keres. Igazából persze leginkább amerikai felhasználásra.

– WebMii: az adott júzer “láthatóságát” mutatja meg, ami segíthet leleplezni a kamu profilokat.

– Google Maps: segít a képek hátterének – a helyszín – hitelesítésében. Lásd még a korábbi bejegyzésemben látható videóban.

– Wikimapia: A Google Maps közösségi szerkesztésű változata.

– Panoramio: a Google Maps-szel összekötött képmegosztó, ahová földrajzi koordinátákkal is feltölthetők a képek.

– Geofeedia: a közösségi média tolmácsolásában élő egyenesben nézhetjük, hogy az általunk tetszőlegesen kijelölt földrajzi helyen mi történik épp. Az alkalmazás fizetős, de kérésre tesztelhetjük demóverzióját.

– Wolfram|Alpha: az intelligens kereső például olyan esetekben lehet a segítségünkre, amikor fényképünk hitelesítése érdekében azt akarjuk megállapítani, milyen időjárás volt egy adott időben egy adott helyen.

Még részletesebben a témáról ebből a könyvből tájékozódhatsz – online is fent van.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!