A magyarázat szerint “az egytől hétig terjedő számok a polimertípusokat jelölik, amiket a műanyag újrahasználhatóságát jelző háromszögben, vagy annak környékén, többnyire a palack alján kell keresni (…) A témával foglalkozó cikkek többsége egyetért abban, hogy a 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások viszonylag ártatlanok, ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok szervezetünkbe.”
Aztán a levél felsorolja a károsokat: “az 1-es számmal jelölt palackok egyértelműen veszélyesek. Ugyanis ezen, nyers kőolajpárlatból készült palackokból hő hatására különféle, egészségre káros anyagok oldódhatnak ki. Például amikor forró nyári délutánon az autóban felejted a palackot. De hőhatás nélkül is veszélyforrás az 1-es kóddal jelölt palack, mivel ha túl sokáig áll benne a víz, akkor az kioldhat különféle oldó- és lágyító szereket a műanyagból“.
A magyarázat szerint a “3-as számú műanyag alkotóeleme a PVC, amely mellett a 6-os számú polisztirol csomagolások is kockázatot jelenthetnek egészségünkre“. “A 7-es számmal jelölt palackok pedig a Kanadában mérgező vegyületként nyilvántartott “Biszfenol-A”-t (BPA) tartalmaznak…“.
A cikk végül az alábbi összegzéssel zárul:
“1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát
termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonja
2: HDPE – Nagysűrűségű polietilén
termékek: játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjai
3. V vagy PVC – Polivinilklorid
termékek: csövek, palackok, háztartási olaj palackja
4: LDPE – Kissűrűségű polietilén
termékek: fóliák, zacskók
5: PP – Polipropilén
termékek: palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai
6: PS – Polisztirol
termékek: kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai, egyéb tejtermékek dobozai
7: BPA- Biszfenol-A”
A Hoax-Slayer oldalán már 2009-ben foglalkoztak ezzel a figyelmeztetéssel, és a szerző megállapította: a kódrendszer – legalábbis annak angol nyelvű – ismertetése tényszerű volt, a hozzá kapcsolt egészségügyi riasztás azonban már vitatott. Ez alapján pedig mindjárt indokolatlan például a szövegben használt “egyértelműen veszélyes” jelző.
A műanyagpalackok felhasználását és egészségügyi hatásait illetően különböző kutatások ismertek, de még ennél is több szóbeszéd, tévhit, legenda kering a témában. A Hoax-Slayer két idehaza is ismert figyelmeztetést is idéz: az egyik az újrahasznált műanyagpalackok veszélyeire figyelmeztető körlevelet elemzi, a másik pedig a műanyagdobozok melegítésével és lefagyasztásával járó veszélyeket (utóbbival a Snopes is foglalkozott).
A magyar nyelvű figyelmeztetés kiemeli az 1-es számot (érdekes módon az angol verzió ezt nem említi), így talán sokakat érdekelhet, mi a helyzet a palackozott italokkal. Az ezzel kapcsolatos riasztó hírekről a közelmúltban a Ködpiszkáló blog szerzője is beszámolt, hozzátéve: egyáltalán nem biztos, hogy a mérgezőnek titulált anyagok el is érik a káros koncentrációt. A cikk szerzője idézi azt az Eötvös Loránd Tudományegyetem által 10 hazai ásványvízen elvégzett kutatást, amely során megállapították: egyes környezeti tényezők (hő, fény, a folyadék savassága) fokozzák a bizonyos szint felett mérgező antimon kioldódását a palack falából, de az anyag koncentrációja még hosszú idejű tárolás vagy extrém körülmények között sem éri el a biztonsági határértéket. Az eredmények mindenesetre figyelmeztetnek arra, hogy a palackos ásványvizek nem tarthatók el korlátlan ideig, és az ásványvizet célszerű hűvös, fénytől védett helyen tárolni – olvasható a blogon.
Cikke zárásaként a Hoax-Slayer szerzője megállapítja: a kódrendszer ismerete tulajdonképpen hasznos is lehet a tudatos fogyasztóknak. De hogy mit ér a fent bemutatott körlevélben forrás nélkül keringetett információ a mindennapokban, azt már sokkal nehezebb megfogni.
Azt állítja például a felhívás, hogy veszélyes az egyes. Ki mondja ezt, melyik kutatás? Gyors kereséssel minden bizonnyal találhatunk nyolc másikat, amely ezt nem igazolja. De játsszunk el a gondolattal, hogy forrás nélkül is elfogadjuk a körlevél állítását. Mit tehetünk? Nem veszünk több műanyagpalackos ásványvizet, hanem inkább iszunk csapvizet, vagy annak szűrt formáját? Egy másik – szintén forrás nélküli – körlevél szerint azonban a csapvíz sem ajánlott, egy harmadik szerint pedig a tisztított víz egészségtelen a szűrőben megtelepedő gombák miatt. Szuperbiztonságosnak tűnhet semmit nem inni, bár ahhoz brit tudósok sem kellenek, hogy érezzük: ez sem az igazi megoldás.
Csak én nem tudom a figyelmeztetésben olvasott információkat semmire sem használni? Te mire használod? Oszd meg velünk a kommentek között!
Fotó: sxc.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
A Primavera 1,5 L ásványvizes PET palackon a PET-háromszög üres, viszont a palack alján csak nagyítóval lehet megtalálni a 7-es besorolást, mert az a műanyag színével azonos!Miért nem lehet a háromszögben, láthatóan feltüntetni?Ez már nem bizalomgerjesztő.A 7-es besorolás sem!
A szűrt víznél megjelenő gombákat az emberi szervezet tudja “kezelni”.
Nem jó mindig szűrt vizet inni, kell kicsit ásványvizzel pótolni.
Az ásványvizekkel sincs probléma, de váltogatni kell az összes oldott ásványianyag tartalom miatt.
A PET palackok annál veszélyesebbek.Nem véletlen a számozással jelölésük, amit kevés ember néz meg.
Sem hőnek, sem hűtésnek kitenni nem szabadna! Főleg hosszabb ideig!
Az ÜVEG.Az IGEN.
A Hoax-Slayertől idézett szöveg félrevezető. Itt mintha a “veszélyes” szó helyén az “ártalmas” szerepelne. De nem az van. A veszály fennáll, már amennyiben a korábban említett körülmények – melegítés, stb – fennállnak.
Hasonlóképpen a “nylonzacskó” is veszélyes.
Nem beszélve a microsütőről! De az főleg macskákra.
Ha már a vizröl olvastam csak annyit, hogy, több mint 4 éve csak saját keszitésü desztilált vizet használok és megfelelö menyiségü NaCl – ot. Ha érdekel kérdez.
Kedves Janos engem erdekelne ho hogyan
Keszited a vizedet ?
Koszi
A számok a polimerek jelölésére szolgálnak. Nem hivatottak semmifajta minőségbeli, újrahasznosíthatóság szerinti, íz, szag vagy énektudásbeli különbséget felállítani közöttük. A jelölés azért fontos, mert az egyes műanyagok nagy biztonsággal csak bizonyos termékek előállítására alkalmasak, ezzel együtt csak ott, ahol a leghosszabb élettartamot szánjuk neki. Meg egy bizonyos típusú műanyagból sosem lesz ugyanaz, így pl ásványvizes palackból szőnyeg készül. A 07-es jelölés pedig azokra a műanyagokra vonatkozik, amik nem hasznosíthatók újra. A jelölésnélküliek pedig nem tartoznak egyik csoportba sem és újra sem hasznosíthatóak, mint polimer. Az meg, hogy ártalmas, sőt veszélyessé válna a hő hatására megint csak kacsa, mert nem a kicsit megsütötte a Nap szintű hő hatására fognak a láncszakaszok közötti kötések szanaszéjjel futni. Órákig lehetne meg írni róla amúgy. A hétköznapi kémia izgi és mindenkinek szüksége lenne rá. A rossz tényleg az, hogy egyetemig kell menni, hogy esetleg belefusson az ember ilyen infókba meg hiteles forrásba. Egyébként meg csak a biomágusújszkíta portálokról dől a cucc.
Hát a 7-es kód azért nem a BPA-t jelenti: https://www.okosarok.hu/elelmiszerink-felelos-tarolasa
A palack alján lèvő szám a szerszámfèszek sorszámát jelöli, semmi egyebet. Azèrt kell rajta legyen, hogy tudjuk melyik soron kell állîtani, ha a palckal formai problèma van.
Norbi: A cikkíró elfelejti megemlíteni, hogy ezek a számok egy kis háromszöget formázó, három, kanyart bevevő, újrahasznosítást szimbolizáló nyílak között vannak, általában a palack alján, persze palack esetében, műanyag fedél esetén nyilván nem a palack alján, mert hogy egy fedél nem palack. Ami előttem van palack, ott ez éppen nem a palack alján van, hanem a palack oldalán, de közel az aljához. Továbbá még a kis háromszög alá az is oda van írva, hogy PET, valamint a háromszögben 1-es szerepel. A palack alján is van egy szám, az 6-os, vagy 9-es, attól függ honnan nézzük. Ez akár lehet az általad jelzett funkció is, de a cikkben nem erről a számról volt szó. Egyébként mennyire valós szerinted, hogy az összes PET palackon 1-es van, és minden egyes “szerszámfészek” sorszáma “1” ?