14 hamis legenda a Coca-Coláról

1. legenda: Véletlenül lett szénsavas

Bár a legenda szerint a kóla úgy lett szénsavas, hogy egy figyelmetlen alkalmazott szódával, nem pedig vízzel hígította szirupot, ez nem igaz. John Smith Pemberton gyógyszerész eredetileg is szénsavas italt tervezett. Részletesebben.

2. legenda: Eredetileg zöld volt

Ez az állítás sem igaz: a Coca-Cola története során sosem volt zöld. A karamell okozta barna szín egyébként a kezdeti időkben arra is jó volt, hogy jótékonyan elfedje az akkori szirupok “egyenetlenségeit”. Az üveg viszont volt zöld színű, nem is egyszer. Részletesebben.

3. legenda: A Coca-Cola találta ki a piros Mikulást

Hiába állítja ezt a cég, nem ők találták ki a modern Mikulás képét. A joviális, kövérkés, nagy zsákot cipelő, piros-fehér ruhás Mikulás képe már jó néhány évvel azelőtt kialakult, hogy a Coca-Cola megbízásából Haddon Sundblom megrajzolta első téli reklámját. Mindez persze nem jelenti, hogy az üdítőgyártónak ne lett volna szerepe a piros Mikulás-kép elterjesztésében. Részletesebben.

4. legenda: Ismeretlen tanácsadó javaslatára kezdték palackozni

A legenda szerint az addig szörpként árult kólát azt követően kezdték palackozni, hogy egy idegen 500 – más verziók szerint 50 ezer – dollárt kért a termékhez illő tökéletes üzleti modellért. Majd mikor megkapta, ennyit mondott: “Bottle it!”, azaz palackozni! Ez azonban csupán egyike azoknak a legendáknak, amelyek azt sugallják: a nagy üzleti sikerek a véletleneknek (lásd fent) és szerencsés pillanatoknak köszönhetők. Részletesebben.

5. legenda: A kólásüveg egy tévedésnek köszönheti formáját

A Coca-Cola 1915-ben – terméke könnyebb azonosítása érdekében – egy speciális, más vetélytárs csomagolására nem hasonlító üveget gyártatott italához. A cég által is terjesztett legenda szerint eredetileg a kóla termésének hüvelyét vagy a kokalevél formáját kellett volna követni az üveg formázásakor, de a gyártó háttérkutatással megbízott alkalmazottja rossz helyre lapozott a lexikonban, és így lett végül kakaóbab formájú az üveg. A Snopes szerint mindez szép történet, de valószínűleg alaposan túl van színezve. A mára kultikussá vált üveg készítője egyszerűen nem talált infót a két névadó terményről a könyvtárban, de eközben felkeltette érdeklődését a kakaóbab, és végül azt használta kiindulópontként munkája során. Részletesebben.

6. legenda: A Fantát a nácik találták ki

A legendának több változata ismert – itt négy verzióról is olvashattok. A lényeg: a Fanta gyökerei valóban a náci Németországig vezetnek vissza, de a különféle szóbeszédek általában torzítva adják vissza a történteket. A Fantát a kóla németországi gyárait vezető Max Keith vitte a német piacra kényszerhelyzetben, állítólag az amerikai központ tudomása nélkül. Keith azonban nem volt náci, és az italt sem a Harmadik Birodalom kérésére fejlesztette ki. Részletesebben.

7. legenda: Remek fogamzásgátló

Bár az 50-es, 60-as évek Amerikájában – és némely fejlődő országban évtizedekkel később is – gyakran használták a kólát hüvelyöblítésre, a szénsavas italnál vannak jóval hatékonyabb eszközök is spermaölésre. Sőt egyes tanulmányok szerint a módszer kifejezetten káros is lehet. Az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásokért 2008-ban két orvoscsoport is IgNobel-díjat kapott. Részletesebben.

8. legenda: Aszpirinnel keverve üt / beindít / öl

Az aszpirin és kóla keveréke afrodiziákum, amitől a lányok beindulnak – de vigyázat, túladagolva azonnal ölő méreg lehet! – állította egy főként a tengerentúlon ismert legenda. Bár semmilyen különleges hatása nincs a két ismert márka vegyítésének, a hit mégis évtizedeken át makacsul tartotta magát. A legenda alapja a Snopes kutatásai szerint minden bizonnyal az amerikai orvosszövetség lapjának 1930-as kiadványában lelhető fel. Ebben egy illinoisi orvos azt fejtegette, hogyan jutott tudomására, hogy tinédzserek aszpirint oldanak fel a Coca-Colában, és az így létrejövő anyag addikciós potenciálja a legdurvább drogokhoz mérhető. Részletesebben.

9. legenda: Robbanócukorral (Mentos-szal) keverve felrobbantja a gyomrot

Noha a hetvenes években igen népszerű robbanócukros legendának semmi valóságalapja nem volt, a nyolcvanas években még Magyarországra is eljutott. Legújabbkori verziójának főszereplői a kóla és a Mentos cukorka voltak. Részletesebben.

10. legenda: Egy éjszaka alatt felold egy fogat

Sav- és cukortartalmának köszönhetően a kóla valóban fel tud oldani egy fogat, de nem egy éjszaka alatt. Ugyanerre képes egyébként a hasonló összetevőkben szintén bővelkedő, 100 százalékos narancslé is, de egyik italt sem tartjuk napokig a szánkban. Részletesebben.

11. legenda: A titkos receptet csak ketten ismerik, ők is csak a felét

“A Coca-Cola titkos recept alapján készül, s csak két ember ismeri – mindketten csak a felét” – olvasható például a cég magyar honlapján is. Ahol aztán részben azonnal meg is cáfolják az állítást. Eszerint valóban bankban őrzik a Coca-Cola titkos recept iratait, valóban csak két vezető ismeri, viszont mindketten az egészet – írják. További idézőjelek közé teszi e titkolózást a Snopes cikke: a legendavadászok szerint a receptet övező misztérium egy hosszú évtizedek óta tudatosan épített reklámfogás a termék különlegességének növelése érdekében. Részletesebben.

12. legenda: Ma már nincs benne kokalevél

De van, csak nem úgy. Az talán már senkinek nem újdonság, hogy a Coca-Cola nevének első felét a kokainkészítéshez használt kokalevélből eredezteti. Ennek megfelelően az ital eleinte valamennyi kokaint is tartalmazott, később aztán – amikor kezdtek rájönni a szer káros hatásaira – fokozatosan csökkentették az adagot. 1902 után már alig volt benne, kokainmentessé pedig 1929-ben vált. Kokaleveleket azonban a cég a mai napig használ terméke gyártása során, igaz, már csak a kokainmentesített változatot, amit a vállalat a Stepan Companytől szerez be. Részletesebben.

13. legenda: Alapítás óta változatlan a recept

A vállalat a mai napig állítja, hogy az alaprecepten az idők folyamán csupán egyszer változtatott, annak is csúnya fiaskó és visszalépés lett a vége. Pedig – mint azt a fenti példa is mutatja – legalább egy alkalommal biztosan módosítottak a recepten: amikor a kokalevelet feldolgozott kokalevélre cserélték.

14. legenda: Inkább tisztítószer, mint ital

Egy neten terjedő körlevél a kóla tisztításra hasznosításáról számol be, ezzel szemléltetve, mennyire veszélyes az ital. Az azonban, hogy valami tisztításra alkalmas, nem jelenti, hogy veszélyes is – elég csak a vízre gondolnunk, amit szintén használunk mosásra is. A kóla – ha nem is a legegészségesebb ital – még mindig inkább üdítőital, mint hatékony tisztítószer. Részletesebben.

Fotó: sxc.hu