Az alábbi 11 pontot egy alapfokú játékvezetői tanfolyam résztvevői számára összeállított anyagból válogattam össze. Ha további kérdésetek lenne, írjátok meg a kommentek között – a három legérdekesebb szitura Kassai Viktor játékvezető válaszol nekünk. Update: időközben meg is történt, a hozzászólások között olvashatjátok válaszát.
1. tévhit: Ha nem pattan fel a labda a sáros földről, mehetünk haza…
Tévhit, hogy a pálya minőségét a labda leejtésével és felpattanásának magasságával kell tesztelni. A játéktér alkalmasságának vizsgálatára nincs olyan szabály, amely megmondja, meddig kell felpattannia a labdának. A játéktér ellenőrzését a bíró saját belátása szerint végzi, sárba dobálással ma már senki sem operál. Az őskorban, ha egy játékvezető azt akarta, hogy ne legyen meccs, megkereste a legnagyobb pocsolyát és fél méterről beleejtette a labdát. Ha pedig éppen azt akarta bizonyítani, hogy a pálya alkalmas a játékra, akkor egy száraz helyen vállmagasságból tesztelte a talajt.
2. tévhit: Két labda van a pályán. Állítsd már meg a játékot!
Tévhit, hogy azonnal meg kell szakítani a játékot, ha egy még egy labda kerül a pályára. Erre csak akkor van szükség, ha a második labda zavarja a játékot.
3. tévhit: Nem les! Hátrafelé ment a labda.
Tévhit, hogy ha a labda hátrafelé ment, akkor nem lehet les. Egy játékos ugyanis akkor van lesen, “ha közelebb van az ellenfél kapuvonalához, mint a labda és az utolsó előtti ellenfél”. Ebből pedig az következik, hogyha hátrafelé gurul a labda, de a támadó a labda elrúgásának pillanatában a labda előtt volt, akkor lehet lesen. Ezt az ellenkező oldalról is megközelíthetjük: hiába rúgják a labdát egy beadásnál előre, ha a játékos az elrúgáskor a labda vonala mögött volt, akkor nem lehet lesen még akkor sem, ha előrefut a beadásra.
4. tévhit: A 16-os vonalán volt a buktatás, nem tizenegyes az!
Ha éppen a 16-os vonalon történt a szabálytalanság, az ugyanolyan 11-es, mintha belül történt volna. A játéktéren ugyanis a vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak. Magyarul: ha az oldalvonalon/alapvonalon történik egy szabálytalanság, akkor az még a játéktéren belül történt. Ugyanígy ha a büntetőterület vonalán történik egy szabálytalanság, akkor 11-est kell ítélni.
5. tévhit: Ha tizenegyes, akkor sárga is!
Nem igaz, hogy minden esetben, ha büntetőrúgást ítél a játékvezető, akkor sárga (vagy piros) lap is kötelezően jár – a szabályokban nincs erre való utalás. Nem igaz az sem, hogy egy szabálysértésért nem lehet dupla büntetést (például kiállítás + büntetőrúgás) alkalmazni.
6. tévhit: Tizenegyesnél nem lehet cselezni
Egy büntetőrúgásnál a nekifutás alatt az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés megengedett, a bíróknak csak abban az esetben kell közbeavatkozniuk, ha a cselezés a nekifutás befejezését követően történik. Ebben az esetben a sportszerűtlenül cselező játékosnak sárga lap jár. Néhány példa megengedett és tiltott cselekre: Neymar 11-esei 0:37-nél, 0:47-nél, 1:02-nél, 2:00-nál és 2:10-nél a jelenlegi szabályok szerint sportszerűtlenek. A brazil egy idő után már nem is rúgott ilyen 11-eseket, mert a szabály változott időközben. Ez a Messi 11-es is sportszerűtlennek számít, és mivel ekkor már érvényben volt az új szabály, sárgát is kapott érte. Ez a cselezés 3:45-nél viszont teljesen sportszerű és megengedett.
7. tévhit: Ez nem kezezés! A labda ment a kézhez, nem fordítva!
Egyes esetekben a kezezésért nemhogy sárga lap nem jár, de le sem kell fújni. A bíró csak akkor avatkozik közbe, ha a játékos SZÁNDÉKOSAN kezezett. Ha a kézzel érintés nem tekinthető szándékosnak, megy tovább a játék. A kezezés szándékosságának nem egyértelmű kritériuma, hogy a kéz megy-e a labdához, vagy a labda megy-e a kézhez. Ha a játékos például oldalsó középtartásban tartja a kezét (vagy a sorfalban egymásba karolnak), és a labda nekimegy a kezéhez, akkor az szándékos kezezés, és büntetni kell. Ha egy játékos keze futás közben természetes mozgással véletlenül hozzáér az egyenetlen talajon felpattanó labdának, akkor a kéz ment a labdához, mégsem történt szándékosság, így büntetni sem szabad. A kezezés szándékosságának nem egyértelmű kritériuma az sem, hogy a kéz le van-e szorítva. Lehet test mellé szorított kézzel is szándékosan megjátszani a labdát, például ha a testet az odaszorított kézzel együtt mozgatjuk. Ugyanígy lehet a lendülettől elmozduló kéznek és a labdának is nem szándékos találkozása.
8. tévhit: Szándékosan ért kézzel a labdához?! Sárga lap!!!
Tévhit, hogy a labda kezezéséért mindig sárga lap jár. Nem kell például büntetni, ha a játékos egy nézőtéri sípszót hallva fogta meg a labdát, ezt ugyanis külső zavaró hatásnak kell tekinteni. Ilyenkor a bíró megszakítja a játékot és a mérkőzés labdaejtéssel folytatódik. A kamu hivatkozás viszont nem segít: a bíró ugyanis csak akkor nézi el a tévedést, ha ő maga is hallotta a sípszót a nézőtérről.
9. tévhit: Utolsó emberként szabálytalankodott. Kiállítás!!!
A kiállítás kritériuma nem az, hogy a szabálysértést a védő „utolsó emberként” kövesse el, hanem hogy szabálysértésével nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozzon meg. Ha a védő a kapuvonalnál a szögletzászló közelében szabálytalankodik, akkor ő ezt „utolsó emberként” követte el, mégsem akadályozott meg nyilvánvaló gólhelyzetet, ezért nem kell kiállítani. Azonban az is lehet, hogy egy védő úgy akadályoz meg nyilvánvaló gólhelyzetet, hogy van egy mezőnyjátékos-társa, aki közelebb van nála a kapuvonalhoz, de nincs esélye a beavatkozásra. Ilyenkor nem „utolsó emberként” szabálytalankodott, de nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozott meg, ezért ki kell állítani.
10. tévhit: Hazaadta! Szabadrúgás!
Nem minden esetben tiltott a labdát a saját kapusunknak hazaadni. Közvetett szabadrúgás csak akkor jár az ellenfél javára, ha a kapus a saját büntetőterületén belül ”kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott”. A három lényeges momentum tehát, hogy 1) a kapus kézzel érinti, 2) a csapattárs szándékosan rúgja haza, 3) és rúgja (tehát például a térddel és az felett hazaadott labdát meg lehet fogni). Büntetendő azonban a fejjel, mellel, térddel való hazaadás akkor, ha ezt a játékos kizárólag azért teszi, hogy a szabályt kijátssza. Ez esetben a játékos sportszerűtlen magatartásban vétkes, amiért neki sárga lap, az ellenfélnek pedig közvetett szabadrúgás jár.
11. tévhit: Egy csere miatt plusz fél perc, egy hordágyas ápolás miatt plusz egy perc a hosszabbítás a mérkőzés végén.
Hibás az a felfogás, hogy a félidők végén az időbeszámítást úgy kell meghatározni, hogy játékoscserénként fél percet, hordágyas ápolásonként egy percet kell adni a bírónak a játékidőhöz. Irányelvek ugyan vannak, de az elvesztegetett idő hosszát minden kötöttség nélkül a bíró határozza meg.
Ha valamit nem értetek, tegyétek fel a kérdéseteket a kommentek között, háromra választ is kapunk.
Fotó: sxc.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
keresej:
Ha kapus kézből rúg ki, az azt jelenti hogy a labda folyamatosan játékban van. Nincsenek rá külön szabályok mint a játékba hozatalra (kirúgás, bedobás, szabadrúgás), hanem megy a játék, ugyanúgy mintha csak egy mezőnyjátékos lábánál lenne. Eldobhatja vagy elrúghatja bármelyik kapuba és az gól lesz.
És ha hazadja a csapattárs a labdát, a kapus lábbal lekezeli és utána fogja meg, az szabálytalan?
Én úgy tudom hogy a 16 oson belül nincs vétlen kezezés, ha kézhez ér a labda 11 -gy
es. Igaz ez?
Úgy 2000 körül történhetett, azt hiszem megyei osztályú meccs, mégis országos hírműsorba került. Az egyik kapus ugyanis lement a pálya mellé pisilni, közben kapott egy gólt!
Volt akkor szabálymagyarázó is, ilyen esetben jelezni a játékvezetőnek, aki megszakítja a meccset, míg a kapus elvégzi a dolgát. A szabályok szerint kapus nélkül nem lehet folytatni a meccset. A kapus ebben az esetben engedély nélkül hagyta el a pályát, így sárga lapot is kaphatott volna.
Azt nem tudom, hogy a játévezető helyesen ítélt-e, hogy megadta a gólt.
Több mérkőzésen is tapasztaltam az alábbiakat: Szabálytalanság történt, amiért a bíró sárga lapot adott. A felrúgott játékosnak ápolás után mégsem kellett elhagynia a pályát. Volt is anyázás miatta. Szóval az is téves információ, hogy minden esetben el kell hagyni a pályát ápolás után.
https://www.origo.hu/sport/futball/20200429-pmsc-vasas-izzo-bundameccs-labdarugas-nagy-bela-jatekvezeto.html
Egy meccs, amit 0-0-nál fújt le a bíró, komolytalan játék miatt. Tehát nem kell ehhez a legendákban szereplő 10-20 gólos különbség… és ekkora különbségnél se kell lefúni a meccset.
Mit ítél a fociban a játékvezető, ha kilyukad a labda és úgy vánszorog át a gólvonalon?
Emiatt a sok hülye szabály miatt tart ott a foci, ahol. Persze a pénz és az érdek is nagy szerepet játszik, de azok leginkább csak közvetett befolyást gyakorolnak.
Megjelenik egy tehetséges játékos és szép sikereket ér el. Ezt megirigyelik a nála “tehetségtelenebbül” játszó , rendszerint ellenséges csapatok játékosai. Ha elég “hatalmuk” van és befolyásuk, akkor a szabályok úgy változnak, hogy az új tehetség játékstílusát korlátozzák, amivel nagyban megnehezítik a dolgát és csapata nyerési esélyeit.
Például ez a ráfutás utáni cselezés büntetése és tiltása. A Neymar videót már leszedte a YouTube, ezért azokat a szabálytalannak ítélt 11-eseket nem láttam, csak a Messi féle 11-est. Én teljesen értelmetlennek és vérlázítónak tartom, hogy szabálytalannak ítélte a bíró, annak ellenére, hogy egy két alkalmat kivéve (VB-k) szinte nem is nézek focit. Amit én láttam az az, hogy Messi ráfutott és a kapus azonnal vetődött egy irányba (amerre ő gondolta, hogy a labda menni fog). Messi erre azonnal megállt és egy másik irányba rúgta a labdát. Mondja már meg nekem valaki, hogy ez miért szabálytalan és melyik idióta hozta meg ezt a szabályt?! A megtévesztés a legtöbb játék szerves része, de eszerint a fociban valamelyik idióta úgy döntött, hogy neki nem tetszik, hogy egyesek ilyen nagyszerűen tudják alkalmazni ezt a taktikát és lám máris a szabálytalanságok listájára kerül.
Ráadásul ez csak egyetlen példa volt a sok közül, mert gondolom rengeteg ilyen és ehhez hasonló eset történt már világszerte és számos más trükk vagy taktikai elem is tiltólistán szerepel azóta.
Attól tartok, hogy a foci is úgy fogja végezni a mint a Forma 1. A sok szabály egyszerűen meg fogja fojtani a játékot és a játékosok nem mernek majd tehetségüket teljességében kiaknázva, mindent beleadva játszani, félve attól, hogy esetleg áthágnak egy szabályt, amit egy íróasztal mögött ülő idióta hozott. Félhetnek attól is, hogy egy adott dolog éppen ő miattuk kerül majd betiltásra.
Szerintem épp ezért kéne, hogy azok diktálják a szabályokat és, hogy mi számít sportszerű játéknak és mi az ami nem akik a jövő fociját építik és nem a zsebüket akarják megtömni. Meg persze azok akik játszanak, nem pedig azok akik egy íróasztal mögött vagy a kispadon ülnek, és azok sem akik sértődésből, esetleg egy meccs elvesztése miatt, befolyásukat kihasználva hoznak új szabályokat.
A játékos lába a 16-oson kívül van, keze belül és hozzáér a labdához. 11-es vagy szabadrúgás jár?
11-es. Ez nem kosárlabda. A labda helye számít.
Más. A foci szabályait ritkán változtatják, akkor is csak kis mértékben, újabban a támadáskat segítendő, mert a 90-es évekre oda fejlődött az európai foci, hogy mindkét csapat beállt 10 emberrel védekezni, aztán egy véletlenül talált gól döntött. Nem túl látványos.
A vízilabda meg ennek ellenkezője, hosszabb meccs, de rövidebb támadóidő, kisebb pálya, a center ha hozzáér valakihez, az kiállítás, de ha őt vízbe fojtják, az szabályos…. a rossz nyelvek szerint mindez azért, mert a LEN valamelyik vezére egy nem túl sikeres védőjátékos volt…
LAC-hoz: a vízilabdánál a támadóidő rövidítése a látványosságot, akciósűrűséget növelte, de mondjuk talán kicsit túl is tolták mert pl. a nők szvsz. nem tudnak miatta normálisan játszani. Ők egyszerűen nem tudnak átúszni egy 30 méteres medencét 30 mp alatt, nincs idejük felérni és helyzetet építeni, max egy-két passzra van idejük és máris lőniük kell. Szóval a sportág eladhatóságára kitalált lépés itt szerintem pont visszafelé sült el.
https://m.youtube.com/watch?v=OSGneV1pjXU
10 ismeretlen futball szabály (angol)