1. tévhit: A kalandozó hadjáratok egyetlen célja a zsákmányszerzés volt
A kalandozó hadjáratok jól szervezett és tudatos politikai megmozdulások voltak. Azáltal, hogy a kalandozók katonai segédcsapatként részeseivé váltak a nyugat-európai politikának, maguk is közvetlen közelről szereztek tapasztalatokat a nyugati világot megosztó ellentétekről. A kort feltáró történészek tevékenységének köszönhetően tarthatatlanná vált az állati módon harácsoló, fél Európát romba döntő magyar rablócsapatok képe. A kalandozók oda mentek, ahol partnert is találtak, s a kardjukat jó pénzért felajánló csapatok minden korban találnak munkát maguknak. Részletesebben.
2. tévhit: A pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok katonai akadémiáján, a West Point-on
Veszprémy László történész szerint egyetlen forrás sem támasztja alá azt az interneten nagyon elterjedt mendemondát, hogy minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik a pozsonyi csatából az összhaderőnemi akadémián. Nem is nagyon lehetne, hiszen annak 15. századi humanista leírását egy az egyben igen nehéz lenne készpénznek venni. Az egykorú forrás pedig mindössze egyetlen egy rövid mondatot tartalmaz a csatáról.
3. tévhit: a 954. évi kalandozó hadjárat világszenzáció volt
Bár egy neten terjedő legenda a 954-es hadjárattal kapcsolatban azt állítja, hogy „a sztyeppétől az Atlanti óceánig, a skandináv világtól Cordobáig, Rómától Bizáncig nem volt olyan város, ahol ne tudtak volna erről a hadjáratról”, ebből csupán annyi igaz, hogy a 954. évi hadjárat valóban sikeres volt. Arra utaló jel azonban nincsen, hogy különösebb feltűnést keltett volna. A német térséget sokkal inkább foglalkoztatta Ottó és fiainak a testvérháborúja, amibe a magyarok is beavatkozhattak. Részletesebben.
Illusztráció: Magyar kalandozások 899-970. Magyarország hadtörténete 1.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Az állításoktól függetlenül soha nem lesz Attila és a hunok (és velük együtt a kora középkori Magyar Királyság) megítélése objektív és igazságos. Mert ugye milyen érdekes, hogy a szintén rablóhadjáratokkal kezdő (de később már inkább kereskedő) vikingekről majdnem olyan pozitív kép alakult ki, mint ha a világ összes kalóza Johnny Depp-klón lenne, miközben a hunok történelmi szerepe a nyugati kultúrában csak a gyilkos, pusztító, vadállati barbarizmusról szól.
A Vikingek leszármazottainak voltak nagyon jó világhíres íróik akik ezt a feelinget népszerűsíteni tudták egy romantikus/kalandos valóságtól elvont kalandregényekben. Meg jó rendezőik akik szintén ezt megoldottták.
Van is itt cikk pl. a híressé vált szarvas “viking sisakról” ami amúgy sohasem létezett…
A Magyaroknak nem voltak ilyen világhírű íróik, a filmeket meg realista okostónik csinálták akik még rá is játszottak a “valósághűségre”, mert ha már rendezni nem tanultak meg normálisan, hát ilyen alternatív módon akartak különlegessé válni…
Nem hinném hogy a világon, inkább rajtunk múlt ez.
Ez a pozsonyi csatás állítás hosszabb verziója :
TE TUDTAD ?
907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában). A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és AZ akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy “… Decretum..Ugros eliminandos esse..” azaz ” elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak”. Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, “biztosra mentek”.
Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő. Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni. 907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a ‘ gyengébb ‘ , kb. 40ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg AZ északi parton egy jó 45 ezres főerő AZ elit. Árpád, a törzsszövetség fejedelme AZ egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról.
A törzsszövetség egyesült főerejét – 40.000 lovas – négy részre osztotta.
Az egyenként 10ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette,a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen AZ egész hadműveletet irányította.
Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként AZ inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-OS, élőerőben kb. 95%OS veszteséget a hajóhad.
Másnap AZ elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult/40.000 ember/ A csata utáni éjjel Árpád elrendelte AZ átkelést teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal AZ ellenséges sereg ‘ orra előtt ‘ , éjszaka,tök csöndben!!! (A fantáziátokra bízom ez mit jelenthetett mind egyéni mind közösségi teljesítményben két napnyi öldöklő csata után.)
Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban AZ ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a Magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló Magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással Magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő Magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is!/ hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/.
A csata következménye, hogy a Magyar határ AZ Enns folyó lett /Ober Enns – innen a meséink ‘ Óperenciás tengere ‘ / valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. /Szent István idején először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. /
Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt – a hazáért.
Eltemették tisztességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe – a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe – nyugodjék örök békében!
A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag AZ Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point -on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.
Az internettel az a gond, hogy ha valaki egyszer téves vagy hiányos adatot közöl, és azt sokan minden ellenőrzés nélkül lemásolják, a végén mindenki azt hiszi, hogy hiteles adatról van szó, mivel 100-szor olvashatta ugyanazt.
Az Annales Boiarum-ban egyáltalán nem arról van szó, hogy a magyarok kiirtassanak, hanem hogy a bajor királyság területéről kiűzessenek, ami természetes, hiszen egy az általuk elfoglalt területről van szó :
…Ugros Boiariae regno eliminandos esse…
Tessék az eredeti szöveget itt megnézni :
http://epa.oszk.hu/01500/01536/00017/pdf/00017.pdf
Akik idézik ezt a passzust, érdekes módon mind kihagyják a “Boiariae regno” szavakat, s akkor, kis megerőltetéssel úgy is fel lehet fogni, hogy kiirtásról van szó.
Nem szabad mindent, amit interneten olvasunk, készpénznek venni.
Kedves latinos Kati néni!
Valóban sok helyen helytelenül van idézve ez a mondat, illetve hiányosan. Az 1554-ben kiadott Aventinus könyvében ez a mondat pontosan így hangzik: “Ibi decretum omnium sententia Ugros Boiariae regno eliminados esse.”
Ez értelmezhető úgy, hogy a magyarok a Bajor királyság területéről irtassanak ki. (kérdés marad viszont, mit tekintettek a bajorok a királyságuk területének).
Értelmezhető továbbá úgy is, hogy a magyarok a Bajor királyság által kiirtandók. (ez pedig szinte megegyezik annak értelmével, amit soknak hiányosan idéznek).
Nem kell “kis megerőltetés” sem ahhoz, hogy az Aventinus által vélhetően korabeli oklevélből idézett mondatát halálos fenyegetésként kell értelmezni az akkori magyar törzsszövetségre!
A német “Drang nach Osten”-be ez mindig pontosan belefért.
Ez érdekes ugyanis az USA-beli rokonaimat megkértem, hogy kérdezzék meg, Szerintük viszont tényleg tananyag. Hogy vizsgáznak-e belőle, azt nem tudom, de hogy tanítják az tény. Hogy miért a 954-es évet kell kiemelni nem tudom, de az biztos, hogy végigvertük egész Európát, és a fennmaradt valódi leírások alapján semmiféle vérivás, gyereköldöklés, és hasonló rémtett nem történt. Például fennmaradt a Sankt Galleni kolostorban Heribald nevű szerzetes leírás a magyarokról. Az írásban olvasható, hogy hitetlenkedtek a szerzetes társai azon, hogy a magyarok nemhogy nem gyilkolásztak vagy raboltak, hanem megosztották a vacsorájukat a szerzetesekkel. Valamint azon is, hogy közösen imádkoztak a keresztény papokkal és semmiféle problémát ez nem jelentett nekik, mindenki imádkozott a maga nyelvén.
Na ez volt a kalandozás, amiről annyit hazudoznak összevissza. Az meg hogy semmiféle feltűnést nem keltett, hogy a magyarok egész Európát bejárták a szkíta kincsek után, végigverve minden hadat amit csak ellenük küldtek, egyszerűen ótvaros hazugság.
Például érthetetlen, mi több, gyanús, hogy miért nem foglalkozik senki azzal, hogy szinte ugyanebben az időben “kalandozták” be Európát a vikingek is és nem csak a tengeren, mégis nemhogy soha nem csatáztak a magyarokkal, de tudomásom szerint még volt magyar is egyes viking hadjáratokban! Enyhén gyanús, hogy féltucatnál is kevesebb történész foglalkozott egyáltalán ezzel a furcsa ténnyel. Vajon lehetett valamilyen közös cél vagy stratégia?
Egyébként annyi igaz a cikkből, hogy korántsem rablóhadjáratokról van szó a “magyar kalandozások” tekintetében, annál is inkább, mert a legnagyobb és legvéresebb csaták helyszínein komoly ásatásokat folytattak, de se hullahegyeknek, se gyújtogatásoknak, rombolásnak, fosztogatásnak nyomát se találták a 9-10. századi rétegekben. És ez azért eléggé furcsa, de speciel ezzel se foglalkozik egy magyar történész se!
“Több helyen is találkozhatunk azzal az állítással, hogy szemben a magyar történet-
írás érdektelenségével, az Egyesült Államok West Point Katonai Akadémiáján
(USMA) a pozsonyi csata kötelezŒ tananyag és a kadétok vizsgáján is szerepel.
Egy kiállítás kapcsán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtörténelem tanszékét
is megkeresték érdeklŒdŒk, hogy mi ebbŒl
az igazság.
2013 júniusában elektronikus levélben
fordultam a West Point Katonai Akadémia
történelem tanszékéhez, azzal a kérdéssel,
hogy a hadtörténelem-oktatásban szerepelnek-e magyar hadtörténelmi esemé-
nyek. Szándékosan nem kérdeztem rá a
pozsonyi csatára, mivel nem akartam befolyásolni a kollégákat. Winne M. Beers Œrnagytól jött a válasz, mely szerint a középkori hadtörténet kurzusban a pozsonyi
csata szerepel a konzultációs témák kö-
zött. Ezenkívül az elsŒ világháború idŒszakából a szerbiai hadjáratot, a Kárpátokban
vívott harcokat, Przemys´l ostromát, az
olasz hadszíntér harcait, valamint esetenként a német–magyar szövetségesi viszonyt mint az ilyen kapcsolatok komplexitásának példáját tárgyalják az órákon.
A következŒ levelemben rákérdeztem,
hogy konkrétan mit oktatnak a pozsonyi
csatáról. Erre a középkori történet tanára
adott választ, mely szerint alkalmanként a
csata példaként fordul elŒ a könnyılovasság manŒvereire, de a tankönyvben nem
szerepel, tehát nem része a törzsanyagnak.
A hír tehát részben igaz, az amerikai
tisztképzésben szerepel mint hadtörté-
nelmi példa, ami önmagában is büszkeségre adhat okot, azonban azt is látnunk
kell, hogy csak egy a több száz csata közül,
amely az elŒadásokon vagy a szemináriumokon említésre kerül.”
https://www.quora.com/Did-you-learn-about-the-Battle-of-Pressburg-or-Pozsony-or-Bratislava-at-West-Point-Military-Academy
Nem hiteles forrás, gyakorikérdések-szintű, csak angolul. Anonim a kérdés is, a válasz is, akár az irányított kérdés feltevője is adhatta a választ saját magának.
Tanítják a Pozsonyi / Pressburgi csatát a West Point Katonai Akadémián?
1 Válasz
https://www.quora.com/Did-you-learn-about-the-Battle-of-Pressburg-or-Pozsony-or-Bratislava-at-West-Point-Military-Academy
Agyag esők
, B.S. Hadtörténet és Háborúk , Amerikai Katonai Akadémia (2017)
Megválaszolva 3 évvel ezelőtt · A szerzőnek 59 válasza és 107,2 ezer válasznézete van
Igen, mert az akadémián az egyik osztály követelménye 2 félév a hadművészet története vagy röviden Mil Art. Ezek az osztályok az ókori görögök felemelkedésétől a hadviselés mai napig terjednek. Van egy további félév hozzá, ha úgy dönt, hogy a történelemet mint hadtörténelem, fő tantárgyként kívánja tanulni.
772 Megtekintés
Did you learn about the Battle of Pressburg (or Pozsony or Bratislava) at West Point Military Academy?
1 Answer
Clay Rains
, B.S. Military History and Wars , United States Military Academy (2017)
Answered 3 years ago · Author has 59 answers and 107.2K answer views
Yes we did, because at the academy one of the class requirements is 2 semesters of History of the Military Art or Mil Art for short. These classes cover from the rise of the ancient Greeks to the present day on warfare. There’s an additional semester added if you decide to take history as a major, particularly if you choose to study Military History.