Rekordkísérlet, vagy mi akar ez lenni? – érdeklődtek a rendőrök a parton, kihozni azonban sem ők, sem a motorcsónakkal arra járó kollégáik nem tudták a vízben álló férfit. Az esernyős alak végül – ahogy az a videón is látszik – önként elindult kifelé.
A jóhiszemű performer esete a vizirendőrséggel című facebookos galériában közzétett fotókból megtudhatjuk, hogy a tescós zacskós férfit kijövetele után a rendőrök elvezették. A fotók címkézése szerint a képeken a párkányi születésű Juhász R. József költő, multimediális művész látható.
A Párkány és vidéke honlap szerint Juhász “dolgozott fűtőként, volt a Kalligram Kiadó művészeti igazgatója, az érsekújvári Stúdió Erté nemzetközi művészeti társulat vezetője, az Iródia mozgalom tagja. Tevékenysége sokrétű: verset, prózát ír, alternatív művészeti akciókon (performance) vesz részt szereplőként, szervezőként, rendezőként (…) Fő tevékenységi területe az akcióművészet”.
Update | Akciója indítékairól Juhász R. József a B+P-nek így nyilatkozott:
“Performansz művészként az a dolgom, hogy reagáljak az eseményekre. Az árvíz egy ilyen esemény. A Margit hídnál napok óta rengeteg katasztrófa-turista nézelődik. Talán ‘A magyar út’-nak is nevezhetném az akciót, azaz a víz ellen a legtöbb esetben esernyővel védekeznek az emberek világszerte. Hát ezt tettem én is, a gond az, hogy most a víz lentről jön, de (magyarként) nem adom fel. Természetesen ez csak egy a lehetséges magyarázatok közül, melyeket a kommentekből raktam össze. Leginkább a kommentek érdekelnek a performansz kapcsán. Ez az akció legfontosabb eleme. Az, ahogyan egy online közösség reagál, miután szembesül egy szokatlan eseménnyel. (…) A médiagépezet működése is izgalmas téma. Most egy hosszabb folyamat kezdődik, amíg a több ezer kommentet, megosztást, bejegyzést összegyűjtöm, a fotókat rendszerezem majd ezek után egy kiállítás formájában bemutatom.”
Az interjú szerint a rendőrök először megpróbálták megbüntetni, de amikor elmondta, hogy performanszművész, elköszöntek tőle.
Update 2 | Plakátot ihletett Juhász R. performansza.
Fotó: Koronczi Endre / Facebook
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Szerintem élelmes ember, így kell érvényesülni ma a világban. Míg mi homokzsákokat pakolunk meg lapátolunk hogy tegyünk is valamit, addig ő építi a karrierjét. Jó időben jó helyen jó ötlettel.
Így kell munka nélkül híressé majd gazdaggá válni a mai világban.
Aztán hogy ez jó-e, etikus-e, a megszerzett hírnév és siker boldoggá fogja-e tenni azon már lehetne vitatkozni, én tudom hogy nem de amíg ő nem tudja addig legalább szerez tapasztalatot.
A szomorú talán csak az hogy akik ezt díjazzák, azok ezzel a mentalitással és gondolkodással továbbra is a nyakunkba (az enyémbe is sajnos) fognak szavazni kúrcsányt, v mint isten-császárt, jobbnál rosszabbakat…
De ez van, mindenki azt kapja az élettől amit megérdemel.
Shaddark: Hát szerintem ezzel ő nem lesz híres, ez 15 perc hírnév. Fogalmam sincs róla hogy kicsoda és nem is fogok utánanézni. Nekem csak egy balfasz egy képen, ahol öltönyben áll a vízben. Ennyit jegyzek meg és ennyire is fogok emlékezni. Szerintem a legtöbb embernek is kb. ennyi az ingerküszöbe.
És igen, amíg más valami értelmes dolgot csinál (pl. dolgozik), addig ő a Dunában ácsorog.
Azt kellene megérteni: nem az a művészet, hogy bement valaki a vízbe, hanem az, hogy miután kijött onnan összegyűjti a ti hozzászólásaitok és keretbe helyezi őket. Ha jól végzi dolgát, szép kis tablóképet kapunk a 2013-as árvíz közbeni néphangulatról, Magyarország árvízhez, nem hétköznapi cselekedetekhez, művészethez való viszonyáról.
És higgyétek el, neki nincs szüksége arra a 15 perc hírnévre, amiről itt többször is szó esett, az csak a velejárója a performanszának. A fickót és korábbi munkásságát elnézve nem olyannak tűnik, akit ez érdekelne. Egyszerűen csak végzi dolgát (munkáját), amit úgy hívnak, művészet. Akár tetszik ez egyeseknek, akár nem.
xezs: Én ugyan nem ráznám az öklömet ha ottmaradna ,hogy miért nem hozták ki. Legyintenék egyet ,hogy a természetes szelekció még működik és kész.
ákos: Egyezzünk meg abban hogy ez nem munka. Semmiféle társadalmi hasznossága nincsen. Ha meg keretbe helyezi a kommentjeimet akkor igényt tartok némi jogdíjra.
xezs: Sok szempont alapján lehet kategorizálni a munkát. De ha a társadalmi hasznosságot vesszük figyelembe, akkor azt hiszem sok mást is kizárhatunk ebből a fogalomkörből.
Én viszont inkább úgy szeretem kategorizálni (ha egyetértek magával a tevékenység létfontosságával vagy sem), hogy olyan cselekmény, tevékenység, amiért pénzt kap az azt végző ember. Meg van még az önkéntes munka, amiért nem (például a gátvédelemért a civilek vagy a szemétszedésért a greenpeace aktivisták) kap pénzt, maximum bizonyos ellátást, viszont itt önként végzi, vagy azért, mert társadalmilag hasznos, vagy azért, mert ő annak érzi (pl. plakátolás kisebb pártoknak, akik nem tudnak fizetni érte, csak a plakátot és a ragasztót) még hanem is feltétlenül az.
Persze ebbe is bele lehet kötni, de talán ez fedi le a legjobban az egész fogalomkört.
Adani: Egyetértek. Be kéne vezetni, hogy figyelmeztetik, tájékoztatják a lehetséges veszélyekről, de mivel felnőtt ember, rá bízzák, hogyan dönt. Ha megfullad, megfullad. Majd kihalásszák. Az a plusz egy 70 kilós tetem már nem oszt, nem szoroz a sok kóbor állat mellett. Ő döntött így, vállalta a kockázatokat.
Mintha az extrém sportot, hegymászást vagy a cirkuszi akrobatákat akarnánk betiltani, mert veszélyes és meghalhat benne az a felnőtt ember, aki úgy döntött, hogy ezt szeretné csinálni.
Aki hülye az hülye. Ez legalább csendes hülye, nem árt senkinek.
Kb. 20 éve írtam egy dolgozatot, ez volt a címe : A művészet szükségtelen, de segít élni.
Maslow pedig “rajzolt” egy piramist az 50-es években http://hu.wikipedia.org/wiki/Maslow-piramis.
Ha a kettőt összerakom, arra a következtetésre jutok, hogy mindenre van igény, de a művészetre csak a felsőbb rétegekben.
Különben tetszett a jelenet minden brüsszeli ismerősömnek akinek megmutattam, főleg az éjszakai kép. Ismétlem, nem volt vészhelyzet, a férfi a rakparton sétált, csak a Duna nem volt jó helyen.