A világhírű fizikus neve sokak számára hitelesít megállapításokat, hitfejtéseket, elméleteket, és az esetek többségében az se nagyon számít, hogy Einstein tudományterületét érintő kérdésről van-e szó vagy sem (jelen esetben nem annyira).
Az idézetnek mindenesetre a Snopes.com megpróbált utánajárni, de a méhes állítást nem sikerült fellelni egyetlen Einstein-szöveggyűjteményben sem. Sőt: bár a világhíres fizikus már 1955-ben meghalt, a legendavadász oldal szerkesztője nem talált 1994-nél előbbi említést az állítólagos Einstein-mondatra; ennek a kilencvenes évekbeli találatnak a forrása pedig két újságcikk volt, amely egy brüsszeli méhésztüntetés pamfletjét idézte.
Update | Nem így a remek Quote Investigator blog, amely egy 1941-es Einsteinhez kötést is talált – igaz, a Canadian Bee Journal megállapítása nem pontosan az, ami manapság terjed, és nem is tekinthető bizonyító erejűnek (“Ha jól emlékszem, Einstein volt az, aki azt mondta…” – kezdi mondatát a cikk szerzője). Az idézetek eredetének felkutatásával foglalkozó blog szerzője szerint az állítás a drámaíró Maurice Maeterlinck 1901-es írásából terjedt el, Einsteinhez valószínűleg tévesen kapcsolták.
Mindettől függetlenül az idézet folyamatosan napirenden van, használta például a méhek egészségi helyzetének javításával foglalkozó, 2011-es uniós jelentésében Tabajdi Csaba képviselő is, jelezve: “ha ez [az Einsteinnek tulajdonított állítás] túlzásnak tűnt is, ma már egyértelműen látni, hogy mekkora hatása van a méhészetnek az élelmiszertermelés biztonságára és a biodiverzitás fenntartására”.
A méhekről – Einsteintől függetlenül
Az ezredforduló óta a világ egyre nagyobb részén halnak el méhcsaládok, elsősorban az északi félteke államaiban. A helyzet az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Svájcban, Svédországban, Ausztriában és Japánban a legsúlyosabb – derül ki egy 2010-es cikkből, amely szerint a tudósok csak találgatják a méhek számának csökkenését.
Valószínű, hogy a növénytakaró megváltozása és a gyomirtók használata gyengíti a rovarokat, de az is előfordulhat, hogy azért váltak kiszolgáltatottabbá különféle betegségeknek, mert az emberi felhasználásuknak köszönhetően ma már soha nem látott mennyiségben találhatók meg a Földön. A városban is könnyebben terjednek a járványok, nincs ez máshogy a felduzzasztott méhpopuláció esetén sem – véli Békési László, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhtenyésztési és Méhbiológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.
Ami a jelenség emberiségre vonatkozó üzenetét illeti: a méhek ellenálló képességének gyengülése az egész ökoszisztéma problémáit tükrözi. “Ahogyan a kanárik a bányában hamarabb észlelték a sújtólég megjelenését, mint az ember, úgy a méhek pusztulása is előrejelzi a természeti körforgásban okozott károk következményeit” – mutat rá Békési.
Pontos időponttal (4 évvel a méhek pusztulása után), végletes kifejlettel (az emberiség kipusztulása) és világhíres nyilatkozóval (Einstein) persze mindez másképp hangzik.
További olvasnivaló:
– Major Paper Repeats Bogus Einstein Bee Quote
– Einstein on Bees
– A méhpusztulás jelzés az egész emberiségnek
jó, ez nem méh, hanem darázs. de pl a fügét a fügedarázs porozza, ami nálunk nem él. a füge meg mégis terem.
szóval, ha igaz is lenne az állítás, akkor is kitalálnánk valamit, amivel porozhatjuk a növényeket.
meg már van is kitalálva.
de azért nem tudom, miért kell készpénznek venni valamit, amit egy híres ember mond. az attól még nem biztos, hogy igaz. pláne, ha nem szakterülete.
akik ezt terjesztik, biztos ezek terjesztik a sok “bölcs” osho- meg coelho- idézetet is. :)
Hogy Einstein mennyi okosságot mondott a szabadidejében, az egy külön téma. Mindenesetre a méhek pusztulása érdekes. Persze, Einsteinhez hasonlóan, nekem sem szakterületem. :)
Talán annak kellene utána járni, hogy igaz-e, amit én anno a rádióban hallottam ezzel kapcsolatban, hogy ti. azért pusztulnak a méhcsaládok amerikában, mert rablógazdálkodás folyik és télire kinyírják őket, akkor ugyanis ennék a saját maguk számára összegyűjtött mézet. Ez pedig csökkenti a hasznot. Tavasszal új családokat vásárolnak. A belterjes tenyészetek viszont sokkal kevésbé ellenállók. Sajnos, könnyen el tudom képzelni, hogy ez is lehetséges.
Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl- az emberiség idiótább része..ugyanis van egy növény(ami gyógyszer,ruházat,takarmány,táplálék előállítására is alkalmas)aminek a beporzásához nem kell zümi,sem semmiféle más repülő élőlény..csak a szél(ha már az sincs akkor levegő sem akkor meg már úgy is mindegy)
Természetesen vigyázni kell a világra, amennyire csak lehet. Viszont az emberiségnek van egy hatalmas előnye: a találékonysága. Ha kipusztulna az összes méh (amit egyébként kötve hiszek) biztos vagyok benne hogy kitalálnánk valamilyen alternatív megoldást.
drvalaki: Jujj, Coelho-idézetektől mentsen meg minket a sors :)
Xezs: “biztos vagyok benne hogy kitalálnánk valamilyen alternatív megoldást” – én is.
Klónozni lehetne például a darazsat ; -))) vagy jöhet a GMO rovar !
https://en.wikipedia.org/wiki/Genetically_modified_organism
A témát kimerítően taglalja Moldova György, a DDD bolhaporról szóló elbeszélésében.
Pótolni a beporzó rovarokat?
Az senkinek sem fordul meg a fejében, hogy a környezetet kizsákmányoló gazdasági rendszerünket kellene megváltoztatni és fenntarthatóbbá tenni?
Ez a méhpusztulás a sok között egy rendkívül erős intő jel… változtatni kell, a fogyasztói társadalom tönkre teszi a világot.
http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/MOLDOVA/moldova00574/moldova00579/moldova00579.html
Hat: Kösz a linket!
A darazsat hiába klónozzuk, nem jó beporzó egyik fajtája sem. A GMO méh, amely strapabíróbb a mostaninál, megoldás lehet, de azért majd a zöldek fognak háborogni. Magyarországnak pl. az alkotmányában is benne van a GMO tilalma.
Elképedek: A környezetet kizsákmányoló gazdasági rendszerünket az a 7 milliárd ember hozza létre, aki nem akar kőkorszaki szinten élni. Valami komolyabb létszámcsökkentés esetleg?
Szívesen Janoss ! Amikor a darázs klónozásáról írtam, arra gondoltam, talán lehetne a kihalt méheket egy esetleg túlélő darázs fajon keresztül klónozni (vagy a lárváját), de lehetséges lenne egy új, hibrid faj létrehozása is, amelyik a kettő keresztezéséből származik. A kormány alkotmányos GMO ellenzése meg eleve hülyeség, ugyanis nincs útlevele se a szúnyognak se a méhnek, ezért nem tudom, hogy lehetne eredményen “kitiltani” őket az országból.
De azért remélem, hogy nem halnak ki a méhek (se a szúnyogok) hiszen ekkor egy egész rendszer omolna össze, na meg a táplálék lánc.
““Ahogyan a kanárik a bányában hamarabb észlelték a sújtólég megjelenését, mint az ember, úgy a méhek pusztulása is előrejelzi a természeti körforgásban okozott károk következményeit” – mutat rá Békési.”
Ez azért elég sovánka. Két olyan dolgot összehasonlítani, amelyeknek kevés közük van egymáshoz ….
A kutya is hamarabb észleli a szagokat, mint az ember. Még csak bányába sem kell menni ezért.
A bagoly meg hamarabb hallja meg éjszaka a neszeket mint az ember.
A sas pedig -azonos távolságból- hamarabb látja meg a nyulat.
Ezek nem jelzik “a természeti körforgásban okozott károk következményeit”
[…] biztos sokan ismeritek azt az idézetet, amelyet Einsteinnek tulajdonítanak, miszerint: “Ha a méhek kihalnak, az embernek legfeljebb négy éve lesz a Földön.”. […]