A legenda szerint Christopher Sholes, a QWERTY atyja eredetileg az ABC betűit vette alapul billentyűzete megtervezésekor, de a betűket lecsapó lengőkarok folyton összeakadtak. Sholes ezért állítólag olyan más elrendezést keresett, ahol a leggyakrabban használt betűk egymástól távol, a billentyűzet széleire kerültek. Így aztán ez az elrendezés ugyan lassította a gépelőt, de jóval kevesebb volt a bosszantó elakadás.
A Smithsonian dizájnblogja ezt az elméletet kapirgálta meg egy kicsit, megemlítve, hogy – ha csak a névadó QWERTY sort nézzük – abban éppen egymás mellett szerepel a negyedik (er) és hatodik (re) leggyakoribb egymást követő angol betűpár.
Pont hogy nem lassítani akarták
Idézik ezen felül Koichi Yasuoka és Motoko Yasuoka tévhitoszlató tanulmányát is, amelyben a szerzők rámutatnak: billentyűzetkialakításukkal Sholesék egyáltalán nem lassítani akarták a gépelőt, sőt.
Gépeik első használói ugyanis Morse-üzenetek fogadói voltak, akiket az eredeti, ABC-sorrendes billentyűzet éppenhogy akadályozott a gyors munkában. Márpedig ha nem tudtak gyorsan dolgozni, lemaradtak az üzenetről, így a készítőknek alkalmazkodniuk kellett megrendelők módosítási javaslataihoz.
A kutatók szerint tehát nem a mechanikus elakadások, hanem a technológia korai használói, az üzenetfogadók folyamatos visszajelzései alapján csiszolták éveken át a billentyűzetkiosztásokat.
Egy ellentétes tartalmú legenda
Cikkükben a szerzők megemlítenek még egy kapcsolódó marketinglegendát is. Eszerint a QWERTY kialakításában az is szerepet játszott, hogy a gépekkel házaló ügynökök gyorsaságukkal lenyűgözhessék potenciális ügyfeleiket (érdekes, hogy ebben a példatörténetben a másik legendával épp ellentétes állítás szerepel).
Merthogy a QWERTY-kiosztásban – így a legenda – egy sorban megvan minden betű, ami a termék nevének leírásához szükséges: TYPEWRITER.
Igen ám, mutatnak rá a kutatók, de a termék neve akkoriban Sholes & Glidden Type-Writer volt. A használókat pedig inkább az nyűgözte le, ha a készüléket használva ők maguk rögzíteni tudtak egy Morse-üzenetet.
– Fact of Fiction? The Legend of the QWERTY Keyboard
– On the Prehistory of QWERTY
Csak nekem tűnt fel, hogy bár egymás mellett van az E és R betű, de még az ábrán is leolvasható, hogy az E karocskája után ott a D, majd az 5-ös, aztán az X, végül az R karocskája? Vagyis a két egymás melletti betű között 3 egész kar helyezkedik még el, amit esélyesen nem használnak annyira gyakran egymás mellett? :) Tudtommal az írógép karjai így működtek, de elég megnézni a kis kallantyúkat rendesen ahhoz, hogy lássuk ezt a távolságot (mindegyiken látható az a betű, amit “lenyom” ugyebár). Szóval nem értem, miért számítana az elakadásban az, hogy két betű egymástól jobbra vagy balra helyezkedik el… még a mai számítógépes klaviatúrákon is gyönyörűen megfigyelhető az az enyhe eltolás az egymás alatti sorokban, ami azt eredményezi, hogy nincs két betű egymás fölött, valószínűleg azért, mert a karok így fértek el…
En ugy tudom, a magyar billentyuzetnek (amit most nem hasznlok :) az a legendaja, hogy az MTA egyik bizottsaga kapott felkerest, hogy dolgozza ki melyik ekezetes betu hol legyen. Aztan ez a bizottsab elszottyogott rajta par evig. Azonban megjelent a Microsoft a maga szoftverjeivel es azzal a koncepciojaval, hogy minden szoftvert lokalizalni kell, mert ugy jobban veszik. Tkp. ok alkottak meg a magyar billentyuzetet, vagyis azt a kiosztast, hogy a hosszu i a bal also sarokba kerult, a tobbi meg jobb oldalra. Az MTA lemaradt :)
Humoros elképzelés :) Ha valóban probléma lett volna a lengőkarokkal, sokkal praktikusabb lett volna a mechanikát fejleszteni, mint átrendezni a billentyűzetkiosztást. És épp azért, mert ez a lehetőség adott volt, egy kényelmetlen, lassú kiosztás nem terjedhetett volna el.
Egy sokkal érdekesebb dolog, hogy az angolszász kiosztás minimális mértékben módosított változata terjedt el nálunk (és gondolom, más európai országokban is). Ez – gondolom – nem illeszkedik 100%-ig a nyelvünk sajátosságaihoz, tehát elméletben valóban lassíthatja a magyar nyelvű gépelést. Tessék hozzá összeesküvés-elméleteket gyártani bátran (bár én sokkal jobban örülök ennek, mintha minden országban újra kellene tanulnom a billentyűzetet) ;)
Már nincs meg a tankönyv, de úgy rémlik, középiskolában gépírás órán azt tanították, hogy a billentyűzet a betűk gyakorisága miatt lett így, eredetileg abc-rendben volt, de aztán, hogy gyorsabban és tíz ujjal lehessen gépelni, átrendezték, hogy a gyakran használt betűk “erős” ujjra essenek. Ezért a két mutatóujjunk duplaannyi betűt üt le. Nekünk szerencsétlen eset, hogy az ékezetes magyar magánhangzók (és a 0 is) a kisujjakra rónak plusz terhet. :) És hogy a német típusún (amit mi is használunk) éppen ezért cserélték fel az y-t és a z-t, mert a német nyelvben nem túl gyakori az y.
Zserbózombi teljesen jól mondja. Aki tanult (és tud) tízujjas vakírást, annak eszébe sem jut, hogy a billentyűk valamilyen gonosz lassítóhadjárat folytán vannak így kiosztva. Viszont volt már olyan fórum, aki annyira tényként állította ezt, hogy inkább ráhagytam :)
“És hogy a német típusún (amit mi is használunk) éppen ezért cserélték fel az y-t és a z-t, mert a német nyelvben nem túl gyakori az y.”
Csak azt nem értem, hogy a magyar miért lett QWERTZ, amikor magyarban meg a z a ritkább, mert van gy, ly, ny és ty is, ahol használjuk az Y-t.
És az AZERTY vagy milyen billentyűzet, az hogyan jött, és miért?
Ami még érdekes, az az orosz kiosztás. Az is egészen más, mint amit mi megszoktunk.
Lehet Gábornak igaza van, Ms-ék ránéztek a térképre és látván, hogy itt van mellettünk Ausztria, akkor legyen Z…
Amúgy nekem is ezt tanították anno, megemlítették órákon a tanárok. Az infós weboldalakon is ez a sztori van fennt, valaki gondolom hallotta ezt és akik a “széles látókörű, mindenhez jól értő” tanár címre pályáznak azok terjesztik. Valószínűleg bekerülhetett valahogy egy tanvkönybe is talán?
Így ez a legenda igazából nem csak legenda, hanem tananyag is…
Mondjuk én már akkor furcsáltam, hisz nem volt egyáltalán logikus. Eleve miért akadna össze a két kar, nyilván lehet olyan pályát csinálni mindnek ami egyedi és nem metszi a másikét térben. Nem véletlen alkot félkört a régi gépek karrendszere…
Tegyük még hozzà a storyhoz, hogy a QWERY elrendezés az angol nyelvből származik, hiszen a cél tényleg az volt, hogy ne akadjanak össze a lengőkarok. A franciàk AZERTY-t használnak, a németek pedig QWERTZ-t. Szerintem nem nehéz kitalálni a magyarok történelméből, hogy miért a német elrendezés honosodott meg.
http://fr.wikipedia.org/wiki/AZERTY
Nem tudom, hogy a hozzászólók közül hányan gépeltek még hagyományos, teljesen mechanikus, lengőkaros írógépen, de én tapasztaltam, hogy a karok igenis összeakadhatnak. Igaz, hogy leginkább akkor, ha egyszerre ütsz le két karaktert, ami inkább az ügyetlen kezdőre jellemző, nem a profi gépíróra. Ilyen élményeim miatt számomra teljesen logikus volt az a magyarázat, hogy a karok összeakadásának megakadályozása volt a cél a qwerty megalkotásánál. Annyira logikus volt, hogy némileg felülírta azt a korábban tanult információt, hogy bizony a gyors és kényelmes gépírás elősegítése végett tervezték ilyenre. Ezek szerint mégis inkább az utóbbi az igaz.
Akkor mostmár jó lenne tudni a Dvorak kiosztás valódi történetét is! :)
http://en.wikipedia.org/wiki/Dvorak_Simplified_Keyboard
(tudom hogy ott a magyarázat, de hát a qwertyhez is volt ;)
Tervezem egyébként hogy megtanulom használni ezt is, hogy legyen összehasonlítási alapom. Majd felveszem a szofferes kiosztások közé, és alkoholos filccel felírkálom a qwerty billentyűi mellé a megfelelőeket. (Amikor oroszul tanultam egy napig keresgéltem a megfelelő kiosztást, egy órán át rajzolgattam a betűket a gombokra, majd egy hétnyi szenvedés után szóltak hogy van fonetikus cirill is, ahol a cirill betűk a hasonló latin hangokra kerülnek, pl u = у, c = ц, s = с, p = п, b = б, stb :))
gasparzola 2013. május 08. szerda at 16:42
Valóban így van! A hagyományos lengőkarok gyakran összeakadnak. A régi, 1930-as évekbeli gépeken majdnem félkörben vannak beépítve. Csak a későbbi táskagépeken lettek széthúzva, de ezeknek kicsi az ütőerejük. Akkoriban az indigós másolatok miatt erővel kellett ütni a betűket.
“Christopher Sholes, a QWERTY atyja a legenda szerint eredetileg az ABC betűit vette alapul billentyűzete megtervezésekor, de a kezdetleges mechanika miatt a betűket lecsapó lengőkarok folyton összeakadtak. ”
Ezek szerint a mai billentyűzetek nem az ABC betűin alapulnak?
bio
Gábor,
annak, hogy a magyar billentyűzetkiosztás a Microsoftnak lenne köszönhető, némileg ellenmond, hogy már a világháború előtt is voltak magyar kiosztású írógépek – az azért csak nem Bill műve :)
Itt van pölö egy régi, magyar billentyűzetes írógép:
http://alkupiac.hu/kepek/termekek/79300/79320_1_regi-irogep.jpg
bio
Dvořák neve még a hozzászólásokban is alig hangzik el?!