“Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel” (Széchenyi István)
A fenti idézetet nem Széchenyi mondta, csupán Surányi Miklós író adta a mondatokat Széchenyi szájába 1936-os művében. S bár a könyv életrajzi regény, mégiscsak egy szépirodalmi mű. Részletesebben.
“Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.” (George Bernard Shaw)
Az idézet forrása egy 2005-ös dátumozású kivonat, amelyre állítólag egy amerikai archívumban bukkant leírója, és amelyet aztán szabad fordításban, párbeszéd alakban közölt. A források további finomításáig érdemes figyelembe venni Révész Tibor figyelmeztetését Shaw-t illetően. A világirodalom anekdotakincse című könyve szerint Shaw egy alkalommal ugyanis állítólag azt mondta: “Az én rendkívüli nyilatkozataim olyanok, mint a Rembrandt-képek; olyan magas árat fizetnek értük, hogy hamisításuk egész számottevő iparrá fejlődött”. További idézetek a magyar nyelvről.
“Amerika megsemmisítése életművem betetőzése lesz.” (Soros György)
Soros a The Australianben megjelent interjúját alaposan kiforgatták, a neki tulajdonított mondat nem más, mint a befektető szavainak sajátos újraértelmezése, kiforgatása. Részletesebben.
“Kis pénz – kis foci, nagy pénz – nagy foci.” (Puskás Ferenc)
A híres történetet a svájci meccsről mindenki ismeri, publicisták rendszeresen idézik a mondatot, az érintettek azonban tagadnak. Lehet, hogy az egyik legismertebb Puskásnak tulajdonított mondatot csak később értelmezték át? Részletesebben, a szemtanúk visszaemlékezéseivel.
“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” (Winston Churchill)
Ahogy azt a Die Zeit legendavadásza – dokumentáltan – mondja: ő maga csak azokban az idézetekben hisz, amiket megtalált valahol. Márpedig ezt a Churchill-idézetet sem ő, sem az általa hivatkozott, az idézet eredetét évek óta kutató Werner Barke nem találta, sőt, utóbbi azt állítja, ebben a formájában az angoloknál teljesen ismeretlen. Hiába kereste fel az ottani statisztikai hivatalt, a Times szerkesztőségét, senki nem tudott segíteni neki. Részletesebben az idézet eredetéről.
“Az államháztartást ki kell egyensúlyozni. A kincstárat fel kell tölteni. Mérsékelni kell a közterheket. Az arrogáns közalkalmazottakat meg kell fékezni. Meg kell szüntetni a külföld segélyezését, mert így a csőd szélére kerül az állam. Az embereknek újra meg kell tanulniuk dolgozni és ne azt várják, hogy az állam tartsa el őket!” (Cicero)
A helyzet ugyanaz, mint a széchenyis idézet esetében: a mondatok Taylor Caldwell amerikai írónő egy regényéből származnak. S bár az 1965-ös A Pillar of Iron-ban Caldwell nem egyszer idézi a valós Cicero szavait is, az államháztartásról szóló idézet pont nem ilyen. Részletesebben.
“A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani. Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak. A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus születéséhez vezet.” (Karl Marx)
Bedőlt hitelek? Nagyon frissen hangzik, az értelméről nem is beszélve. Az 1867-es Tőke című műben nincs semmi ilyesmi. Sokan és sokat keresték az eredetét, és végül meg is lett: az idézet a politikai szatírákat és kamu híreket közlő News Mutinity egy cikkében jelent meg. Részletesebben.
„Én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.” (Trefort Ágoston)
A Történelem mindenkinek blog nyomozása szerint az idézet alaptalan kitaláció: Trefort nem helyezhette Európába a magyar őshazát, hiszen azt még további fél évszázadig Ázsiában keresték, és az a fajta tudományirányítási koncepció, amit az idézet sugall, egyszerűen nem létezett. Részletesebben.
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
Petőfi esetét az internettel nem kell magyarázni, érdemes viszont megemlíteni, hogy a viccnek szánt kamuidézet nem magyar találmány, csupán adaptációja a cikkindító, tengerentúli lincolnos verziónak.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Pont azon agyaltam, hogy bekommentelem ide a “petőfi-idézetet”, mert milyen vicces lesz. Erre nem elsütötted előttem? :D
Hello!
Volna nekem is egy érdekes idézetem a témában,
állítólag Richard Feynman nevéhez kötődik a következő, megjegyzem, igen frappáns idézet:
“Tanítani haszontalan, kivéve, ha felesleges.”
A problémát ott látom, hogy magyar nyelven kívül sem németül, sem angolul nem sikerült a nyomára bukkannom (az egyébként messze nem tökéletes nyelvtudásommal), és már korábban felmerült bennem, hogy másvalaki adhatta Feynman tanár úr szájába a szavakat…
Ha valakinek volna némi ingerenciája a nyomozásra, tudna nekem segíteni a helyzet tisztázásában?
Azt mondta az öreg Kiss, ne csak együnk, igyunk is.
Lám, csakugyan nem számít – legalábbis ebben az esetben -, hogy ki mondta, csak az, hogy mit mondott.
Vagy itt van pl. Schneider Fáni (de) azt mondta, nem kell néki piros szoknya, nem kell néki csak „gígerli” (sic!), aki őtet ingerli.
Ezekből is összejönne egy szép kis csokor.
KeMa,
nyugi, én ugyanezt akartam tenni a Lincolnossal :)
bio
A két plusz kedvencem, érdemes felvenni a sorba:
“A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem-kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak szermélyes boldogulása így kívánja.” (Szolzsenyicin)
Az idézetnek Tokfalvi járt utána, kamu:
http://konzlib.blog.hirszerzo.hu/entry/9486
“Semmivel sem értek egyet azzal, amit mond, de az életemet adnám azért, hogy elmondhassa.” (Voltaire)
Az “idézetet” egy szépelgő viktoriánus irónő adta Voltaire szájába (pont Voltaire-be…), kamu:
http://en.wikiquote.org/wiki/Evelyn_Beatrice_Hall
“Izrael a a háború és a rombolás szinonimája és mi amerikaiak támogatjuk ezt a háborút.
Szégyenlem, hogy amerikai vagyok”
Antony Hopkins
Ez az idézet nagyon terjed a szélsőjobbos ismerőseim között!Tud erről valaki,valamit?
Mondjuk az már érdekes ebben,hogy Hopkins walesi,de erre a válasz a szokásos amikor ezt felvettem hibaként az idézetben: “az teljesen mindegy,a lényeg azon van amit mond!”. :)
Ha lehet irodalmi karaktereknek tulajdonított idézeteket is: “Elementary, (my dear) Watson!” – mondta szinte az egész világ szerint Sherlock Holmes rendszeresen dr. Watsonnak. Sajnos, azonban ez a híres mondat a valóságban egyetlen Conan Doyle_műben sem szerepel.
“Natural selection” – azaz természetes kiválasztódás – írta korszakalkotó művében Charles Darwin. Nos, nem. Ez a kifejezés Darwin művében nem szerepel.
bio
Ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel!
(feltehetőleg ugyanaz a péklobbi találta ki, akik a Miatyánkba is benyomták a mindennapit…)
@bio
““Natural selection” – azaz természetes kiválasztódás – írta korszakalkotó művében Charles Darwin. Nos, nem. Ez a kifejezés Darwin művében nem szerepel.”
The Origin of Species by Charles Darwin. Bizony jónéhányszor előfordul a műben, a negyedik fejezet címe is ez. Jó, hogyha utánanézünk annak, amit írunk.
Sherlockkal igazad volt.
Somebody,
teljesen igazad van, összekevertem: Darwin a “Survival of the fittest” kifejezést nem használta.
Tudtommal – teszem most már azért hozzá a bizottság kedvéért :D
Kösz a javítást!
bio
Kérdésem van, de nem az idézetek valódiságával kapcsolatban ! Jó hogy előjött ez a téma mert már régóta gondolkozom az idézetek felhasználásáról. Nagyon szeretem különböző alkalmakra ajándékkártyára, vagy bármikor mottóként használni. Akkor minden világos ha az idézet vers, vagy esetleg egy rockszám, mert akkor tudom a szerzőt. De mi van akkor ha valahol az interneten olvasok valamit, lehet hogy az ő gondolata lehet hogy nem, akkor hogy adjam tovább, valahogy ez olyan mintha más tollával ékeskednék. Mondjuk én így szoktam, ha biztos vagyok benne hogy idézet, de nem tudom honnan : “egyszer mondta valaki ” Írok egy-két példát és várom a véleményeket.
I drink to make other people more interesting (Ernest Hemingway) ez így OK
Starve your body feed your soul (ez egy tumbir blogban volt kiposztolva) ??
Eszembe jutott még valami amikor annyira nyilvánvaló hogy már nem idézet hanem szinte népi bölcsességgé vált Simple the best ! Persze lehet hogy unokáink generációjának ez majd nem így szól ahogy nekem, de én még Tina Turneren szocializálódtam.
Na szóval végül is mi is a kérdésem? Hogyan idézzek én ?
“Amiben az emberek hisznek, az igaz.”
Egy elgondolkodtató régi indián szólás. Sajnos azt már nem tudom eredetileg melyik törzstől való.
A mai bulvár sajtó világában pedig egyenesen természetes a kis hamis trükk: Pl.: Egy kitalált figurát játszik a színész. Akkor most kitől idézek; az írótól a kitalált szereplőtől vagy a szinésztől?
Vicces hogy a HIHETELEN! (…) magazin eggyik magyarság-eredet kutató cikkje épp a fent is tárgyalt Trefort ,Bernard Shaw idézetekre támaszkodik és azokra hivatkozik amikor minket jelölnek ki minden nép atyjának vagy valami hasonló f@szságnak.
“A cél szentesíti az eszközt.” (Machiavelli: A Fejedelem)
Nincs benne a Fejedelemben. Ezzel szemben Machiavelli írt egy munkát Ovidiusról, aki azt mondta, hogy “A végkifejlet minősíti a cselekményt.” – állítólag innen származik a legenda.
@mikvannak: Amit egy darab szereplőjének megformálója mond, azt, hacsak nem egy eredeti idézet, a darab írója találta ki, tehát az idézet tőle való, vagy “… ahogy Shakespeare III. Richárdjában Gloster grófja mondja…” és itt lényegtelen, hogy esetleg Szilágyi Tibor játssza-e éppen.