“Robert Heichele düsseldorfi irodalomtanár 1960-ban tananyaggá tette Saint-Exupéryt. A tantervmódosítást azzal indokolta, hogy A kis herceg írója a század óriása. Hamarosan megbuktatta egy diákját, aki elvétette az író eltűnésének dátumát, 1944. július 31-ét, amikor Exupéry felderítőgépe az Azúr-part fölött beleveszett a tengerbe vagy az égbe. Tíz év múlva tartományi tanfőfelügyelőként érettségi tétellé nyilvánította Exupéryt. Rendelkezését értetlenkedés fogadta, és sajtóössztűz követte. Kényszernyugdíjaztatását követően csak egyszer nyilatkozott. Eseménytelen életének – mondta – egyetlen napja érdemel említést: 1944. július 31-e, amikor a Luftwaffe vadászpilótájaként az Azúr-part fölött üldözőbe vett egy ellenséges felderítőt. Lőtte amíg látta, lőtte amíg a lángoló gép beleveszett a kékbe, a tengerbe vagy az égbe.
25. oldal, Budapest: Osiris Kiadó, 1999
Békés Pál: Bélyeggyűjtemény” – ebben a formában terjed a szöveg a Facebookon.
A Rubicon kalendáriuma szerint Antoine de Saint-Exupéry 1944. július 31-én egy Lockheed P–38-as repülőgéppel indult el Korzikáról végzetes küldetésére, amelynek célja a német csapatok helyzetének felmérése volt. Az író végül sohasem tért vissza a felderítésről, egy asszony pedig utóbb Toulon közelében egy francia repülőgépet látott a tengerben. Néhány nappal később azonosítatlan holttestet fedeztek fel a partvidéken.
A Rubicon szerint a katasztrófa óta eltelt évtizedek során számtalan elmélet született az író eltűnéséről: utóbb két német háborús veterán – köztük a körüzenetben említett Robert Heichele, majd Horst Rippert – is azt vallotta, hogy lelőtte Saint-Exupéry gépét, a Luftwaffe feljegyzései azonban nem igazolták a katonák beszámolóit. Többen arra gyanakodtak, hogy a férfi szívproblémái miatt veszítette el uralmát a Lockheed P–38-as felett, de egyesek azt is valószínűnek tartották, hogy a pilóta öngyilkosságot követett el.
A rejtély megoldásához egy Marseille környéki halász juttatta közelebb a kutatókat, aki 1998-ban felfedezte Saint-Exupéry ezüst karkötőjét a tengerben. Hamarosan egy Lockheed P–38-as darabjai is előkerültek az öbölben, a roncsokat vizsgáló tudósok azonban nem találtak arra utaló nyomot, hogy a repülőgép ellenséges találat miatt zuhant volna le – olvasható a Rubiconon.
Ami a történet másik szálát – a bűnbánó irodalomtanár mindenkit meglepő lépéseit – illeti: a főbb kulcsszavakat beírva csak magyar nyelvű releváns találatokba futhatunk a Google-ön – mégpedig Békés Pál Bélyeggyűjtemény című művébe. Ami pedig műfaját tekintve leginkább egy mininovella-füzér, történelmi megalapozottságát tehát felesleges is lenne számon kérni. Innentől kezdve legfeljebb a szöveg csattanójának, tanulságának didaktikusságáról érdemes beszélni, ez azonban már ízlés kérdése. A kis herceg szerzőjéhez mindenesetre passzol a történet.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
(Az utolsó bevetésről részletesen lehet olvasni az Aranysas 2011. októberi és novemberi számában, egy kétrészes cikk volt a témában Kositzky Attila (nyugalmazott repülő-altábornagy) tollából.)
Kositzky Attilának Füreden a Kisfaludy galériában lesz ma előadása ebben a témában:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=342857799202580&set=a.108110652677297.14338.100004350876187&type=1&theater