A Danone-bojkott történetét nem lehet elégszer megírni – megtette már többek között az Index és a Danone is 2007-ben, és anno – 2006-ban – a Legendavadászat-ban is esett róla szó.
A Danone ellen a Győri Keksz állítólagos megszüntetése miatt bojkottot hirdető levélre a cég 2007-ben így reagált:
“Sajnálattal és megdöbbenéssel szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. és a Győri Keksz Kft. termékeinek rosszakarói időről időre újraindítják a Danone termékek elleni bojkottra felszólító kör e-mailt… (…) A Danone Kft. és a Győri Keksz Kft. két különálló jogi személy. Miután 2007. december 1-vel a Danone Csoport eladta a keksz üzletágát a Kraft Foods Inc.-nek, így a Győri Keksz is a Kraft Foods tulajdonába került.”
Tehát már jó ideje nem is az övék a Győri Keksz, mégis rendre felröppen a bojkottra szólító levél. És a Facebooknak köszönhetően minden eddiginél gyorsabban képes terjedni.
A reggel kitett poszt hozzászólásait olvasva látható, hogy este tizenegy után a nemzetközi helyzet fokozódott:
Túlterheltség miatt nem lehet olvasni a blogot, vagy letiltották? (körülbelül egy perce via mobil)
Német szervert nem olyan könnyű túlterhelni… (pár másodperce)
Igen, veszem észre…. adminként sem tudok belépni… (pár másodperce)
Azért reggel is egy-két sort és nyugtass meg vele, hogy nem lett bajod, nem ért beleset vagy ilyesmi! (pár másodperce)”
“Egyre érdekesebb…” – írta ki Gábor a Facebookra, majd pár perc múlva közölte: “a szolgáltató jelezte, hogy túlterhelt lett az oldal…” Aztán kicsivel később visszajött a szájt, de még a bejegyzés alá linkelt cikkek sem győzték meg Gábort a visszavonulásról.
Mivel felesleges lenne tovább népszerűsíteni a kamu bojkottfelhívást, nem linkelem a cikkét. Ha érdekel titeket, nektek kell megkeresni.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
“Hát ezt talán fel kellene olvasni Nagasakiban meg Hirosimában is, a kis buta ferdeszeműek mást gondolnak”
Pont amiatt működik ez az ingerküszöb alattiság. Ha az nem történt volna meg mindenkiben ott lenne az alapvető kíváncsiság.
“a gyarmatosításkori hódításokra is elment egy halom erőforrás, aztán mindenki feladta a gyarmatokat, mert többe került fenntartani őket mint ha nem is lettek volna.”
Sok gyarmat csak addig volt értékes, amíg el nem fogytak a kitermelhető erőforrások. Utána értelemszerűen feladták. Te is kiköpöd a meggymagot, de ha éhes vagy, akkor “megéri” lezabálni a fáról a gyümölcsöt.
“A gyarmatosított népek nem katonai haderővel, hanem szimpla lustasággal legyőzték őket :)”
Erre inkább nem mondok semmit. Ha szerinted járható út a gazdasági öngyilkosság a gyarmatosítás ellen, akkor hajrá!
“A pénzvilág hatékonyabban gyarmatosít és használ ki mint bármilyen katonai erő, és nekik még te fizetsz hogy kihasznál, nincs horribilis költsége mint a katonaságnak. És az olcsó munkaerőt se öleti meg…”
Ezzel egyetértek. De ebből még nem fog akkor sem az következni, hogy régen (az akkori fejlettségi szintnek megfelelően) ne érte volna meg a gyarmatosítás. Mert lehet, hogy a kizsákmányolt gyarmatokat feladták, de ezek az országok napjaink gazdasági nagyhatalmai.
Emerson:
“csak addig volt értékes, amíg el nem fogytak a kitermelhető erőforrások”
Nem tudom, szerintem a gyémántbányák még mindig működnek, az ópiumot is termesztik, a kávét is…
nem fogyott el ott semmi sem, de ha valaki átveszi a közigazgatást valahol akkor a felelősséget is a nyakába veszi. Ez pedig sokba kerül. Ha meghagyod nekik az országot, csak részvényeket meg cégeket veszel ugyanazt megszerezted és senki nem b…t hogy oltasd be a népet mert 10000-en meghaltak kolerában, micsoda tömeggyilkos vagy… Így a problémáikat ők oldják meg (ha megoldják) nem te felelsz értük és költessz el trilliárdokat rá. Ez ilyen egyszerű.
“Ha szerinted járható út …”
Előtte se éltek jobban, sőt…
A legtöbb gyarmati államban a sok “szabadsághacos” blogok meg fórumok hozzászólásaival ellentétben sokkal rosszabb volt a népnek mint amikor gyarmat lett.
Tibet pl. nagy téma most, a gonosz kínai elnyomók ugye amit nem foglalt még el India még angol gyarmat korában azt magukhoz csatolták. – A lakosság 40%-a szifiliszes volt mielőtt bementek a kínaiak, a meglévő szellemi vezetés elvolt a hatalmi harcokkal, úgy gondolták majd a következő életben aki megérdemli jobb életet kap ezért semmit sem tettek a népükért. Többen haltak meg betegségekben átlag egy évben mint volt jugóban a háborúban… A kínaiak építették az első utakat, kórházakat és iskolákat is. Vallás szabadságot biztosítottak, ami eddig nem volt. nem mondom hogy ez helyes dolog – ugye jobb élet vagy szabadság – materializmus/eszmék – választás kérdése, én nem élek ott így nem foglalok állást, de valószínűleg jobban érezném magam a gyarmaton mint abban nagy “szabadságban” ami előtte volt… A Lámának meg az udváranak persze megvolt mindene, mit szem – száj megkíván, ők sokat vesztettek valóban. Bár a láma jó ember lett azóta, akkoriban még csak gyermek volt maga is. Nem tudhatom mi lett volna ha…
De megnézheted bármelyik volt gyarmatot, sokkal rosszabul élnek mindegyiken mint előtte.
De a témára visszatérve nem csak erőforrás szerzés a gyarmatosítás, korántsem. Nem tudom mennyibe került ez pl. kínának, de nem kevés pénzbe abban biztos vagyok.
A középkorban, amikor bement a sereg, megöltek mindenkit és elvittek mindent, akkoriban talán business volt még. De hogy már az újkorban nem érte meg mert sorra mindenki feladta az ilyen irányú terveit az látszik a történelemből. De én a mostani “a háború erőforrás szerzés és ez hű de jó” kommentekre reagáltam, régebben pl. amikor a törzs keveset rakott el télire és a másik törzs lemészárlásával megkapta az ő tartalékait akkor ez hasznos eszköz volt. Bár ha összefognak 40* annyit tudnak elrakni, de ezt az akkori ősemberektől nem várom el :) És persze nekik nem volt más választásuk, ha a tűz mellett melegedve a tőzsdén ugyanezt elérik biztos nem mennek háborúzni, – pláne úgy nem hogy a nemzetközi szerződések és visszhang miatt a megmaradt csecsemőket nekik kell etetni, míg a munkás/vadászkéz ugye a halott hacosokkal jóval kevesebb lett.
És ha a háború olyan jó business lenne a nagyhatalmak maguk is háborúznának, nem két felet ugrasztanának össze hogy vegyék a fegyvereiket, hanem “erőforrást” szereznének mert az érné meg nekik.
Persze kivételek – izrael pl. mindig vannak, nekik kevés a föld ezért muszájnak érzik megölni azokat akik most használják, hogy elfoglalhassák. Én tudnék olcsóbb megoldást is épp, de az ő dolguk, nem minden vezető iq bajnok – mint itthon is tapasztalhattuk sok éven keresztül. Amerika is próbálkozott nemrég – sok pénzt beleölte és jól jártak náhányan, de nem az ország. Francia, Orosz és egyébb nemzetek cégei is (Pl. Mol) sokat profitáltak belőle. De nem az ország. Csak néhány cég. Ahhoz hogy az ország jól járjon a háborúkkal el kellene kezdeni az államosítást megint. De erre kétlem hogy sor kerül.
“Ha meghagyod nekik az országot, csak részvényeket meg cégeket veszel ugyanazt megszerezted és senki nem b…t hogy oltasd be a népet mert 10000-en meghaltak kolerában, micsoda tömeggyilkos vagy…”
Régen leszarták vagy nem is tudtak róla. Most meg a szociális érzékenység korát éljük, ezért már nem akkora üzlet, mert PR terén nagyobbat veszítenek vele.
Változnak az idők. Elvis idejében még mondhatta Elvis, hogy számára egy nigger csak arra jó, hogy kifényesítse a cipőjét, ma, Obama idejében már ilyen kijelentésért nemhogy király nem lenne többet, de valószínűleg leköpnék az utcán és negatív internetes mém lenne belőle.
Ugyanígy, akkoriban még kiaknázhatták kizárólag az erőforrásokat, az őslakosokat pedig fegyverrel kordában tarthatták és néha közéjük lőhettek, a többség tudomást sem szerzett róla és eleve más volt az emberek beállítottsága. Hozzá voltak szokva a háborúhoz, gyilkosságokhoz, halálhoz és a vérhez. Ma már az közfelhördülést okoz, ha csúnyán néznek az őslakosokra. Még az USA is elindult a szocializmus irányába.
“Ahhoz hogy az ország jól járjon a háborúkkal el kellene kezdeni az államosítást megint. De erre kétlem hogy sor kerül.”
Ezzel egyetértek. Persze közvetetten, a saját országukban bejegyzett cégek terjeszkedése általi adótöbblet által jól járhatnak.
Shaddark írja: “A híres fussunk és majd visszanyilazunk ha utánunk szaladnak nagy Magyar legenda is ezt tükrözi pl…Tudod, amikor az ellenség elénk állt hogy akkor küzdjünk meg – mire mi elszaladtunk (jó ellovagoltunk) aztán amikor kergettek visszafelé alattomban lenyilaztuk őket becsületes harc helyett.”
Ez egy valószínűleg több évezredes gyökerekkel rendelkező ázsiai harcmodor, ami bámulatosan összetett taktikát és hadmozdulatokat takar. Rengeteg életet megkímélt ez a “nyilazós” taktika az azt alkalmazó hadseregekben. A “becsületesen” harcolni kívánók meg ezrével hullottak a másik oldalon. Nem kell ez a becsületes – szégyenletes szembeállítás, ugyanis minden oldal elpusztította volna a másikat, ha megteheti. Kizárólag arról van szó, hogy adott sereg felkészült-e egy bizonyos támadás kivédésére, vagy sem és milyen fegyvernemmel rendelkezett. Ha pl a frankok egy másodperc alatt felállíthattak volna egy borzasztóan tapasztalt könnyűlovas sereget, egy pillanatig nem haboztak volna bevetni a “becsületesen” harcoló talpas, baltás parasztok ellen. Ezt tették pl a kínaik a hunok ellen, egész egyszerűen eltanulták a sok tekintetben fejlettebb taktikájukat.
A franciák még mindig beszedik a pénzt a volt gyarmatoktól, cserébe a korábban ott elvégzett beruházásokért. De nem reális, hanem pofátlanul nagy összegeket!
Persze kivételek –…
Az oroszoknak ott van a fél világ, mégis nekimentek annó a balti államoknak és Lengyelországnak!