“Miből készül a gumicukorka? Vágóhídi csonthulladékból készítik a zselatint, ezért ha ilyen szép színes gumicukorkát, vagy tortazselét látunk, jusson eszünkbe az eredete. De ez nem minden. Az összes töltelékes húsáru (felvágottak, virslik) dúsítva van csontliszttel, mert az rengeteg vizet tud megkötni. Ezért ad olyan szép vágófelületet. A szalámik sem sokkal több húst tartalmaznak, mint a felvágottak! Kisebb a víztartalmuk ugyan, de azt nem hússal, hanem zsírral pótolják. Ezek a készítmények hitvány minőségűek, mégis addig fogják gyártani, ameddig megveszik… Megosztást érdemel…”
– rémisztget egy ideje a Facebookon egy körlevél, amihez fotó is jár.
Tényleg megosztást érdemel?
Csak ha azt gondoljuk, enélkül soha senki nem jönne rá, hogy a felvágottakban meg virslikben más is lehet a húson kívül (bár az áruk azért a legnaivabbak gyanakvását is felkeltheti). Hogy mi, az részemről maradhat a készítők titka, 369-es kilónkénti árért biztosan nem bélszín kerül bele.
Az pedig, hogy a zselatin (aka E441) állati eredetű, egy egyszerű wikizéssel kideríthető, de gyártásáról idézzük inkább Barotányi Zoltán egy cikkét:
“Sokan talán már értesültek arról, hogy a zselatin bizony állati fehérjéből származik: előállítására hús- és bőripari melléktermékeket használnak fel. A zselatin tudniillik a porcos részeken, a csontok felületén, a bőr alatt, az izmokban és legfőképpen kötőszövetben tenyésző kollagén nevű fehérje irreverzibilis (vissza nem csinálható) hidrolízisével keletkezik. A boltban azután már por vagy lapkák formájában szerezhető be (E-száma: 441): szaga nincs, színe sem sok, íze is csak alig – éppen annyi, hogy adjon egy kis bónuszbukét a vele felturbózott ételeknek.”
Én imádom a gumicukrokat, minden formában, de még a fentiek tudatában sem sikerült soha állati csontokkal összekapcsolnom fogyasztásukat, valószínűleg ebben segítségemre lehet az állagbeli különbség is. Remegve imádkozom, hogy egy újabb körlevélben le ne leplezze valaki, miből készül a pacal és a körömpörkölt – állítólag valami állati van azokban is.
(Zárójel: van egyébként zselatinmentes gumicukor is, ha mégse tudnátok ezzel a tudattal együtt élni.)
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Ez az egész a gumicukorról hülyeség! Csak átverés!!! Minden hülyeséget kitalálnak a fagyiról is egy másik oldalon!!!
Ez a gúnyos, szarkasztikus cikk amiben a debil cikkírónak nem sikerül összekapcsolnia a legyilkolt állatok maradványaiból készült zselatint, és eszébe se jut, ha gy létezik VEGÁN verzió is, növényekből, csak rámutat arra, hogy milyen beteg ez a világ… :( Valamint: annyit azért ki tudott deríteni a szerencsétlen, hogy nem legenda, hanem szó szerint igaz, vágóhídi hulladékból készül! Megosztást érdemel, mert a legtöbben nem tudják, hogy miből van a gumicukor, tortazselé, stb. ÉS AZT SEM, HOGY VAN ALTERNATÍVÁJA! GRAT
“létezik VEGÁN verzió is, növényekből”
Legyilkolt növényekből :(
A sok magyar paraszt csak még jobban fogja venni ezután (lehet, hogy ezért is terjesztik a gyártók)… :)
Ez annyira igaz mint hogy én egy csirke vagyok
https://hu.wikipedia.org/wiki/Zselatin
A gumicukor tényleg ezekből a szemetekből készül, de engem nem érint vegán vagyok. Akik viszont hullákkal, dögökkel táplálkoznak, azoknak teljesen mindegy, hogy mi milyen szemétből, hulladékból készül. Ők mindenevők… Nem számít nekik…
3 makro-tápanyagot különböztetünk meg: fehérjék, szénhidrátok, zsírok. Ezeket a tápanyagokat a mindennapi étkezésünkkel visszük be a szervezetünkbe, mindhárom nélkülözhetetlen fontossággal bír az életben maradásunkhoz.
A szénhidrátoknak jelentős szerepük van a szervezetben, az anyagcserében:
energiát szolgáltatnak az izmok és az agy működéséhez
a szervezetünk korlátozott mennyiségben tudja csak raktározni: rövid, pár perces munkára elegendő mennyiséget a vérben vércukor formájában, 15-30 perces munkára elegendő mennyiséget a májban tárolt gyorsan hasznosítható glikogén formájában, a többit az izomzatunk tartalmazza, szintén glikogén formájában.
Szénhidrát hiány esetén (pl. hosszabb folyamatos intenzív edzés, vagy éhezés) a szervezet energiaszükségletét a(z izom) fehérjék lebontásából, és csak a nem túl intenzív (aerob) edzés esetén a(z elraktározott) zsírokból fedezi.
segítik a fehérjék (be)építésre történő hasznosítását
Az összetett szénhidrátok tartalmaznak keményítőt és rostot is. Ilyenek a teljes kiőrlésű tésztafélék, rizs, a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, kukorica, müzli, zabpehely, zöldségek, gyümölcsök stb.
A zsíroknak szerepük van többek között a vitaminok felszívódásában, a sejtmembrán védelmében, a hormonok felépítésében, az immunrendszer működésében és természetesen az energiaellátásban. Két alapfajtáját különböztetjük meg, a telített zsírokat, amelyek fogyasztását erősen korlátozni kell és elsősorban állati eredetű zsírokban találunk meg (vöröshús, szalonna, kolbász, sajt), valamint a telítetlen zsírokat, melyeket főként a növényi olajokban találunk és a napi szükséges zsírbevitelünk nagyobb részét lehetőleg ezekből kell fedeznünk. 1g zsír energiaértéke 9 kalória.
A fehérjék testünk építő kövei, aminosavakból állnak, legnagyobb mennyiségben húsokban, halakban, tojásban, tejtermékekben, és néhány növényi eredetű táplálékban (pl. szója) találhatók. Aktív emberek napi fehérjeszükséglete legalább 2g testsúlykilogrammonként, és mint korábban említettem minden étkezéskor fogyasztanunk kell fehérjét. Fontos tudni, hogy nem mindegy milyen minőségű fehérjét fogyasztunk: az emberi test számára a leghasznosabb, legmagasabb biológiai értékű fehérjék a tojásban, húsokban, halfélékben és tejtermékekben találhatók. Kevésbé hasznos fehérjeforrás a növényi fehérje, mint pl. a szója. A fehérje hasznosulását jelentős mértékben gyorsítja, ha mellette szénhidrátot is fogyasztunk. 1g fehérje energiaértéke szintén 4 kalória.
Az egészséges étrendet nem az határozza meg hogy milyen forrásból, hanem hogy miből mennyit és mikor viszünk be a szervezetünkbe. Hullák, dögök… csak a fejekben léteznek, az evolúció, aza a természet nem úgy alakította ki a testünket a törzsfejlődés során hogy érdekelje a bevitel módja. Az élet egy nagy körforgás tulajdonképpen, minden mindennel összefüggő dolgokból áll, és szerintem ha ebbe a természetes állapotba kényeskedés és hiszti miatt beavatkozunk azt nagyon óvatosan tanácsos tenni.
Nem, nem lesz jobb minőségű az élet, de megoldható ma már a mai korban szerintem is. Azonban ha természetellenesen akarunk élni, tanácsos foglalkozni ennek a tudományával, nehogy komoly problémákat okozzunk hosszú távon a szervezetünknek. Mert attól hogy nem eszel “dögöt” még nem lesz minőségibb az étkezésed, sőt.
És büszkének lenni rá, többre tartani magunkat csak mert nem vagyunk képesek elfogadni a több millió év alatt kialakult, a természet által tökéletesre fejlesztett energia körforgást valamilyen tévképzet miatt nem tartom jó dolognak a részedről…
Shaddark: Ráadásul brit tudósok kimutatták, hogy a növénynek is fáj, úgyhogy akik igazán szívükön viselik ezeket a dolgokat, azok köveket vagy fényt esznek.
:D :D :D
Csak csendben jegyzem meg!!! Nagy különbség van a vágóhídi hulladék (köröm, szőr, béltartalom, szarv) és a melléktermék, (csont, bőr, bél) között.