Zoltántól kaptam egy levelet, amiben arról írt, Rejtő Jenő Ezen egy éjszaka című művének 1969-es kiadásának 290. és 292. oldalán a következők olvashatók:
“Keserves dolog most átgyalogolni Budára, és Birsics mama megértő bólogatása, tapintatos szótlansága mellett leszerelni az emailtáblát, mely mögött négy buta lyuk marad az ajtón, négy üresség, lelkivilágának reprezentatív jelképei.”
“A por és hamu, ami megmaradt, testi végkimerültség, lelki tetszhalál, egy emailtábla, négy sróf, négy lyuk, egy borostyánszipka, két vészesen villogó szem emléke, néhány barna és szürke aprópénz-darab és egy hivatali sikkasztás vétsége.”
A megfejtést én sem tudtam, de Bakos-féle idegen szavak szótára igen:
“email [e: email] fr 1. zománc 2. kerámiakészítésben: az át nem látszó zománc egyik fajtája, amellyel fémtárgyakat vonnak be védelmül és díszítésül 3. orv fogzománc”
Tehát zománctábláról van szó, nem Rejtő időutazásáról. Egyébként Márai is emailtáblázott már, 20-as évek elején írott publicisztikájában:
“Az ajtaján kis fehér emailtábla: Schlangenheim. Csak ennyi: Schlangenheim. Két hónapom függ tőled, Schlangenheim. Nyiss ajtót.”
És hogy mennyibe került egy ilyen emailtábla a 20-as évek végén, az Automobil motorsport 1928-as számából kiderül:
“Lapunk a minap csináltatott gyönyörű emailtáblákat a Magyar Fémlemezipar r.-t.-nál, darabonként 6—8 pengőért.”
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
Minden nem túl fiatal erdélyi ember meg tudta volna mondani: az átkosban az Emailul Roșu (Vörös Zománc) nevű medgyesi edénygyárban készült fazekakban, lábosokban főztünk.
Az -ul a végén nem egyéb, mint a határozott névelő hímnemű főnevek esetében, tehát a szótári alak – email.
Egyébként a gyár ma is létezik, csak a nevéből elhagyták a Vörös (roșu) jelzőt.
Bezony. Erdélyi lévén, már kiskoromban sem tűnt az a szó fel, mikor olvastam azt a könyvet.
Nem mellesleg az elektronikus üzenet helyesen leírva “e-mail” (legalábbis remélem, hogy még mindig így helyes).
Rejtő más könyveiben is előfordul a szó, hogy pontosan melyikben, azt fejből már meg nem mondom. De arra világosan emlékszem, hogy anno én is nála olvastam először ezt a szót, még kamaszkoromban, az internetkorszak előtt. Utánanéztem a szótárban, ennek köszönhetően előbb tudtam meg az email jelentését, és csak évekkel később az e-mail-ét :)
Kiejtve meg: email és nem ímél
“Nem mellesleg az elektronikus üzenet helyesen leírva “e-mail” (legalábbis remélem, hogy még mindig így helyes).
Az angolok inkább email-t írnak (vagy simán mail-t, ahol az “e” az elektronikus “jellegre” utal), a franciák pedig e-mail-t. Az email (ejtsd émàj) franciául is zománcot jelent, ezért sokak, a hivatalos levelezésben ezt a “courriel” szóval helyettesítik, mert a “courrier électronique” túl hosszú.
Nem kell ehhez Erdélybe menni, a bonyhádi edénygyárat is EMALION-nak hívják :-) Sose nézitek a lábosokat?
A Schindler listájában is szerepel az Emailwerk kifejezés, szóban és a gyárra kiírva is.
Fülig Jimmy kellékei voltak a “bricsesznadrág bőrkamásnival, flanell pizsamakabát aranygombbal, nyeles monokli, fehér tányérsapka fényes fekete ellenzővel és emailgombbal”
A magyar helyesírás szabályaiba nemrég tették bele, hogy az email(az elektronikus levél) helyesen leírva: email. Nem kell kötőjel meg miegymás.
Na jó utánanéztem, az a “nemrég” az két éve volt:
http://index.hu/tudomany/blog/2011/03/19/mostantol_hivatalosan_email_az_e-mail/
szia tepertős!
az általad belinkelt cikk nem a magyar helyesírás változásáról szól, hanem csak az angolról. jó lenne tudni, azóta a magyarban követte-e ezt vmi módosítás.
Vö. Szép Ernő – A méltóságos trafik (http://dohanymuzeum.hu/szep-erno-meltosagos-trafik)
„Puha gallérja van, pakombartot tart, a gomblyukában misztikus kis email jelvény.”
A néma revolverek városa 114.oldal…
Kacsák a történelemben (Tóth Béla: Mendemondák, 1896, reprint kiadása, valamikor a 20 század végén) című könyvből:
“Az archeológiai vizsgálat végső eredménye függőben hagyja a régi kérdést: eredetileg koronának készítettéke a régi római zománcművet, vagy II. Szilveszter valamely ereklyetartó, oltárpredella, antipendium vagy könyvtábla keresztalakú emailremekéből csináltatta a koronát.”