Az újságíró-szakíró Nathanael Johnson cikkét a szokásos felütéssel kezdi: vajon minek köszönheti elképesztő népszerűségét nagyon sok tudományosan alá nem támasztott, gyógyítónak nevezett módszer?
A nyilvánvalónak tűnő választ – a placebo hatásnak – a szerző nem fogadja el egyedülinek, sok esetben ugyanis az érzékelt gyógyulás e hatáson felüli. Szerinte még valami hozzájárul az alternatív gyógyászat sikeréhez, s állítását egy közelmúltbeli kísérlet felidézésével próbálja igazolni.
A megjelenésekor az MTI által is közölt, eredetileg a New England Journal of Medicine orvosi folyóiratban ismertetett publikációban Ted Kaptchuk harvardi kutató azt vizsgálta, hogyan javul az asztmások állapota különböző kezelésektől. Kutatása hatóanyag-tartalmú inhalálót használó alanyai ugyan jobban érezték magukat, ám nem sokkal jobban, mint azok, akik placebót tartalmazó inhalálót használtak vagy hamis akupunktúrás kezelést kaptak. Utóbbi során a tűket nemcsak hogy nem a valódi akupunktúrás pontok felett alkalmazták, de nem is szúrták bele a bőrbe, csak foglalatukba visszacsúszó változatot használtak.
Johnson cikke szerint a vizsgálatot bélbetegeken is elvégezték, és a legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a kamu akupunktúrás kezelés csak akkor volt hatásos, ha az orvosok érdeklődést és törődést mutattak a páciensek iránt. Tehát nem az akupunktúra működött, hiszen e “hatást” a kutatók a kamutűkkel és a véletlenszerű szurkálásokkal kizárták, hanem a gondoskodó magatartás.
Az eredményeit értelmező Kaptchuk szerint az orvostudománynak nemcsak gyógyszerrel kell ellátni a pácienseket, hanem törődni is kell velük. Szerinte minden olyan betegségnél, amelynek nincs egyértelmű kimenetele – például a krónikus fájdalomnál vagy a depressziónál -, odafigyeléssel, törődéssel megváltoztatható a szubjektív eredmény, vagyis az, amit az emberek tapasztalnak a betegségükkel kapcsolatban.
Persze Johnson szerint az ápolás nem helyettesíti a tudományt, a törődés nem mulasztja el a tumort, nem forrasztja össze a törött csontokat. De a tudománynak szerinte mindképpen át kellene vennie ezeket a fontos elemeket az alternatív gyógyászattól, mert mostani állapotában az orvosi törődés mindössze kezelést jelent.
Johnson úgy véli: akár bevalljuk, akár nem, bizonyos esetekben mindannyian vágyunk arra, hogy törődjenek velünk. Amerikai adatok szerint évente 210 milliárd dollárt pazarolnak el túlkezelésre, miközben lehet, hogy egy kis törődés is elég lenne. Szerinte az egészségügyi rendszer helyretételéhez ezt a problémát is meg kell oldani, és azt is biztosítani kell az emberek számára, hogy az effajta törődést ne csak a tudományon kívüli gyógymódokban kaphassák meg.
Nem azt mondom, hogy Johnson cikke a kulcs a jövő orvostudományához, de egy kis gondolkodást megérdemel.
Fotó: sxc.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
“Minnél öregebb annál jobb, megbízhatóbb?” — nem, de amit nem sikerült több ezer év alatt megdönteni, még a jelenlegi modern tudomànnyal se, az azért àllja a sarat. Azt mondtam, hogy azért érdemes ezen elgondolkozni.
Mit nevezünk több ezer éves alternatív tudománynak és mit megdöntésnek? Pontosítás nélkül nincs sok értelme annak, amit írsz.
Szàmomra pl. az akupunktúra is ide tartozik ami régebbi mint a keresztény vallàs, és még mindig nem sikerult bizonyitani, hogy nem mûködik.
https://fr.wikipedia.org/wiki/Acupuncture
Nem a hokusz-pokuszokra gondoltam ! ;-)
Hat: Az akupunktúráról már több soron bizonyították, hogy nem hatásos. Sőt, az is kiderült, hogy nem valami egészséges. Én nem javasolnám, pláne nem rendes kezelés helyett.
Az, hogy valamiről nem tudja az ember, hogy nem működik, még nem jelenti azt, hogy nincs róla tudás. Csak utána kell járni, ha kételkedünk benne. Pro és kontra. És nem csak a 10. természetgyógyásznál elolvasni ugyanazt a blablát.
A vércsapolás is egy régi módszer volt. Hála a kutatásoknak, kiderült, hogy hasztalan. Mivel erőteljesen ártalmas, könnyebben elfogadták az emberek az értelmetlenségét, mint valaminek ami ártalmatlan (és értelmetlen).
Attól, hogy valami régi, nem lesz jó. Elég csak megnézni, hogy mennyit segítettek az ilyen kezelések a múltban az embereken. Ha tényleg működne, akkor szükségtelen lett volna a modern orvostudomány kialakulása. Elvégre van egy csomó kezelés, ami ősi és mindenre jó. Csak valahogy az évszázadok során mégis hullottak az emberek, mint a legyek mindenféle betegség okán. Az öregkori megbetegedéseket pedig értelmetlenül hasonlítják a természetgyógyász hívők, mert a múltban ilyen betegségek nem igazán jöhettek elő, tekintve az alacsony átlagéletkort.
A keresztény vallásra azt mondani, hogy működik, vagy nem működik, értelmetlen lenne. Az nem egy kezelés, ami hat vagy nem hat. Túl összetett téma, pszichológiailag, társadalmilag, és történelmileg is.
De ha valaki azt mondja, hogy minden nap egy ima, és nem leszek rákos, akkor már mondhatom, hogy nem működik. (igen, vannak ilyenek.)