Az újságíró-szakíró Nathanael Johnson cikkét a szokásos felütéssel kezdi: vajon minek köszönheti elképesztő népszerűségét nagyon sok tudományosan alá nem támasztott, gyógyítónak nevezett módszer?
A nyilvánvalónak tűnő választ – a placebo hatásnak – a szerző nem fogadja el egyedülinek, sok esetben ugyanis az érzékelt gyógyulás e hatáson felüli. Szerinte még valami hozzájárul az alternatív gyógyászat sikeréhez, s állítását egy közelmúltbeli kísérlet felidézésével próbálja igazolni.
A megjelenésekor az MTI által is közölt, eredetileg a New England Journal of Medicine orvosi folyóiratban ismertetett publikációban Ted Kaptchuk harvardi kutató azt vizsgálta, hogyan javul az asztmások állapota különböző kezelésektől. Kutatása hatóanyag-tartalmú inhalálót használó alanyai ugyan jobban érezték magukat, ám nem sokkal jobban, mint azok, akik placebót tartalmazó inhalálót használtak vagy hamis akupunktúrás kezelést kaptak. Utóbbi során a tűket nemcsak hogy nem a valódi akupunktúrás pontok felett alkalmazták, de nem is szúrták bele a bőrbe, csak foglalatukba visszacsúszó változatot használtak.
Johnson cikke szerint a vizsgálatot bélbetegeken is elvégezték, és a legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a kamu akupunktúrás kezelés csak akkor volt hatásos, ha az orvosok érdeklődést és törődést mutattak a páciensek iránt. Tehát nem az akupunktúra működött, hiszen e “hatást” a kutatók a kamutűkkel és a véletlenszerű szurkálásokkal kizárták, hanem a gondoskodó magatartás.
Az eredményeit értelmező Kaptchuk szerint az orvostudománynak nemcsak gyógyszerrel kell ellátni a pácienseket, hanem törődni is kell velük. Szerinte minden olyan betegségnél, amelynek nincs egyértelmű kimenetele – például a krónikus fájdalomnál vagy a depressziónál -, odafigyeléssel, törődéssel megváltoztatható a szubjektív eredmény, vagyis az, amit az emberek tapasztalnak a betegségükkel kapcsolatban.
Persze Johnson szerint az ápolás nem helyettesíti a tudományt, a törődés nem mulasztja el a tumort, nem forrasztja össze a törött csontokat. De a tudománynak szerinte mindképpen át kellene vennie ezeket a fontos elemeket az alternatív gyógyászattól, mert mostani állapotában az orvosi törődés mindössze kezelést jelent.
Johnson úgy véli: akár bevalljuk, akár nem, bizonyos esetekben mindannyian vágyunk arra, hogy törődjenek velünk. Amerikai adatok szerint évente 210 milliárd dollárt pazarolnak el túlkezelésre, miközben lehet, hogy egy kis törődés is elég lenne. Szerinte az egészségügyi rendszer helyretételéhez ezt a problémát is meg kell oldani, és azt is biztosítani kell az emberek számára, hogy az effajta törődést ne csak a tudományon kívüli gyógymódokban kaphassák meg.
Nem azt mondom, hogy Johnson cikke a kulcs a jövő orvostudományához, de egy kis gondolkodást megérdemel.
Fotó: sxc.hu
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Volt egy hasonló műsor valamelyik csatornán. Ott egy fogpiszkálóval bökdöste a cigarettáról leszokni vágyókat egy kamu akkupunktőr :)
és érdekes pár embernél segítette a leszokást. :D
Amikor ra akar gyujtani mindig megbokod egy fogpiszkaloval, akkor az biztos segit. :-D
“minek köszönheti elképesztő NÉPSZERŰSÉGÉT nagyon sok tudományosan alá nem támasztott, gyógyítónak nevezett módszer?” – Szóval nem a hatásosságát.
“minden olyan betegségnél, amelynek nincs egyértelmű KIMENETELE – például a krónikus fájdalomnál vagy a depressziónál -, odafigyeléssel, törődéssel MEGVÁLTOZTATHATÓ A SZUBJEKTÍV EREDMÉNY, vagyis az, amit az emberek tapasztalnak a betegségükkel kapcsolatban” – a kimenetel helyett én inkább kiváltó okot mondanék. Nemlétező betegségre pedig legjobb a nemlétező gyógymód! A szubjektív eredményes rész pedig valójában nem mond mást, mint hogy kellemesebb környezetben jobban érezzük magunkat.
Nagyon úgy tűnik nekem, hogy a kutató feltalálta a spanyol viaszt.
Szerintem az ilyen alternatív gyógyászati hókuszpókuszok (kereskedelmi) sikerének egész más a magyarázata.
Egyébként elgondolkodni valóban érdemes róla!
A placebo-hatás gyakran bejön, ami addig nem is baj, amíg nem az emberek lenyúlása az igazi cél (lásd: amerikai tele-evangélistákat).
Kösz, én nem igénylem hogy az orvosom törődjön velem. Írja fel azt amit kell aztán húzzunk dolgunkra, nem vagyunk mi akkora haverok.
Az alternatív gyógyászat meg mindig is tetszeni fog az embereknek, mert túl sokan vannak azok, akik szerint a HATALOM (akármi is legyen az, valami ködös tévképzet) mindig eltitkol valami fontosat. Mondjuk az örök élet titkát.
Az a baj, hogy mikor kedves velem valaki (idegen) mindig beindul egyfajta vészjelző, hogy vajon mi a célja vele. El akar adni valamit? Kompenzálni akar valamit? Figyelemelterelés? Vagy egyszerűen csak szívott valamit? Magyar orvosi fizetésből kétlem, hogy azért lenne kedves és törődő, mert olyan nagyon feldobja ők a munkája. Esetleg ha történt valami pozitív az életében és emiatt boldog, de az meg nem nekem szól, csak épp sugározza kifelé a jó hangulatát. De olyan ember nem létezik, aki mindig őszintén törődő és kedves.
Ha pedig orvosi beavatkozásra lenne szükségem, akkor inkább egy mogorva Dr. House műtsön meg, mint egy kedves, mosolygós kezdő.
Az, hogy egy orvos mennyire törődik a betegével nem pénz kérdése szerintem. Ha nem egyrészt veleszületett empátiás készség, másrészt neveltetés kérdése. Ez utóbbi alatt azt értem, hogy az orvosi egyetemen “csak” diagnosztizálni és kezelni tanítják-e meg, vagy esetleg megérteni és gyógyítani is. Tapasztalatom szerint sajnos a magyar orvosképzésben ez utóbbi hiányzik. Sőt épp ellenkezőleg, “a beteg összevissza beszél, nem lehet benne bízni” mottóra nevelik az orvostanhallgatókat. Mint írtam ez személyes tapasztalat, de hozzá kell tennem, hogy 10 évvel ezelőtti, azóta talán (remélhetőleg) változott a helyzet.
“Kösz, én nem igénylem hogy az orvosom törődjön velem. Írja fel azt amit kell aztán húzzunk dolgunkra, (…)”
Egy misét megérne ez is, t.i. az ezer éve meghaladott hozzáállás, hogy az orvos felír valamit és minden rendbe jön. Pl. pszichoszomatikus gyökerű betegségeket így, “csak” ennyiből nem lehet kezelni.
A beteg meg éppen kétségbe van esve vagy szorong, na köszi, amikor a tizenkettedik zúdítja az orvosra a nyűgjét két óra alatt, amit csak fokoz a váróban eltöltött idő, meg a szembesülés avval, hogy nem vörös szőnyeg és lassú zene van, hanem a nővérke épp rohan és foghegyről veti oda, hogy nem t’om mennyit kell várni, na akkor legyen empatikus az orvos… persze legyen, de azért senki ne menjen túlzó elvárásokkal a rendelésre…
És ha a (fizetős) csodadoktor kedvesen mosolygó és megértő, plusz elmagyarázza, hogy nem egy tablettát kell naponta bekapni, hanem ezt és ezt így és így csinálni innentől kezdve, akkor a gyógyulás működni fog, vagy legalábbis a beteg kellemesebben érzi majd magát.
A legdurvább esetek a homeopátiás gyógyszerek (hogy is van, nincs benne csak kb 2 atom hatóanyag, de ez nem is fontos mert az -információ- kerül bele a tablettákba?), meg az oltásellenes szülők… De be lennének szarva ha jönne egy járvány, a lakosság 99 százaléka csak nevetne rajta, az ő “hű de egészséges nem lesz agyrákja a diperte oltás miatt” gyermekeik meg hullanának mint a legyek.
Ismeretes, hogy régen Kínában az orvost csak addig fizették, ameddig páciense egészséges volt. Az orvos hivatása és elsődleges feladata az egészség fenntartása, megőrzése volt. Ezzel szemben manapság főként a nyugati kultúrában már csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor megbetegedtünk. Az egyik szemlélet és gondolkodásmód egészségközpontú, a másik betegségközpontú.
A nyugati orvoslás fő szakterülete a már meglévő betegségek kezelése, tűneteinek csökkentése, a fájdalom csökkentése, műtéti beavatkozások stb…
A keleti orvoslás viszont a betegségek gyökeréhez próbál lehatolni, meg keresni a valós okokat és indokokat amik bizonyos tűneteket okozhattak, és azokat próbálja kezelni, megszűntetni legnagyobb részben a test a szervezet öngyógyító képességeit felhasználva, arra építve, azt stimulálva!
Mig a természetes módszereknek általában nincsenek nem lehetnek mellékhatásaik, addig nem titkolható tény, hogy a gyógyszerek mellékhatásából kialakuló halál a 4. leggyakoribb halálozási ok például az USA-ban!
Míg a gyógyszereket túl lehet adagolni, és a szervezet gyakran hozzájuk szokik, így folyamatos dózis emelésre lehet szükség a hatás eléréséhez, addig a gyógynövények, gyógygombák gyakorlatilag adaptogének, segítik a szervezet adaptálodását az egyre romló és változó környezeti hatásokhoz, és nem lehet túladagolni őket, illetve nem kell növelni a dózist az idő folyamán, nem szokik hozzá a szervezet és nem lesz “ellenálló” velük szemben!
Míg a gyógyszerek általában betegségspecifikusak – vérnyomás gyógyszert nem írnak fel cukorbetegnek stb..- addig a természetes dolgok, mivel nem a betegségre hatnak, hanem a szervezetet erősítik, nem betegségspecifikusak, univerzálisak!
Felmérések és statisztikák alapján kijelenthető megállapítás, hogy egy bizonyos összeget minden ember elkölt élete során az egészségére, ezt senki sem spórolhatja meg! De azt , hogy mire azt igen!
Gyógyításra már sokszor muszáj gyógyszer szedni, a tünetek csökkentésére. Ezért jobb ha az ember inkább a megelőzésre költ, és arra csak a táplálékkiegészítők, gyógygombák és növények jók. A te döntésed mit használsz, miben hiszel!
wellnesskavehaz: A nyugati is, csak a sok gyógyszerre, diagnosztikai eszközre és műtéti beavatkozásokra fókuszál a betegek többsége, nem arra, hogy már gyerekkortól elpofázta az a szerencsétlen háziorvos a következőket minden alkalommal
– Mozogj! Járj focizni, kosarazni, küzdősportolni, futni, főleg abban a korban, amikor növekedsz, fejlődnek a csontok! (- De az átlagember jellemzően a tesifelmentést kérte, majd az összes mozgása az volt, hogy legyalogolt a buszmegállóig, meg vissza és közben elszívott egy cigit. Pénteken és szombaton meg még jól seggrészegre itta magát.
– Ha már ilyen hihetetlenül lusta dög vagy, legalább járj minél többet szabad levegőn. Menj kirándulni a közeli erdőbe, ha teheted menj el nyaralni, stb. De az átlagember szabad levegőn töltött ideje is nagyjából párhuzamos a legszmogosabb, legszennyezettebb levegőjű nagyvárosok utcáin és buszmegállóiban eltöltött idejével. Aztán csodálkozik, ha még ettől is tüdőrákot kap (még ha nem is dohányzott).
– Figyelj oda a táplálkozásra, ne csak a chipset, pizzát, hamburgert zabáld és igyál néha ha a gyümölcslevet utálod is, legalább vizet, ne mindig csak kólát és energiaitalokat, később meg fél liter kávét. Utóbbit felnőtt korodban is mértékkel és csak akkor, ha alacsony a vérnyomásod.
– Influenzaszezonban figyelj oda a higiéniára, moss mindig kezet, ne vigyél kórokozót a nyálkahártyára (azaz ne dörzsöld a szemed, ne rágd a körmöt és ne fúrd az orrod) és tüsszentéskor is tedd a szád elé a kezed/könyököd/zsebkendőt. És ekkor talán elkerülöd, hogy egy hónap iskola, egy hét betegség. (Na jó, itt az antibiotikumokkal volt probléma, de ma már nem írnak fel, csak veszélyeztetett esetben).
– Felnőtt korban is fontos a mozgás, sőt! Ráadásul ne temesd már magad “Ó, már 50 fölött vagyok, mindenem fáj.” kijelentésekkel, mert siralmas.
De se a nyugati, se a keleti orvos nem szorít fegyvert a fejedhez, hogy betartassa az életvezetési tanácsait. Maximum minden alkalommal elmondja, aztán “Tudom, tudom, doktor úr/nő, de…” lesz a válasz.
A különbség, hogy míg a nyugati orvoslás csak bizonyított tényeket fogad el, ami leellenőrizhető, addig a keleti orvoslást magáénak tette a sok kuruzsló, aki nem kevésbé pénzéhes, mint bármelyik ember ezen a bolygón, a különbség, hogy míg egy orvos esetében nagyobb a kockázat, addig más a jogi kiskapuknak köszönhetően bármilyen jobb esetben semleges, rosszabb esetben káros baromságot eladhat gyógyítás céljából és nagyon nehéz megfogni. Természetesen mindegyiket hosszú évek óta üldözik a gonoszok (ez is hozzátartozik az imídzshez).
“Mig a természetes módszereknek általában nincsenek nem lehetnek mellékhatásaik”
Ilyen kijelentésekkel most komolyan, mit kezdjek? Először is, nem vagy tisztában a “természetes” és a “mesterséges” fogalmával. Honnan számít valami mesterségesnek? Bizonyos értelemben minden természetes, mert az ember nem tud teremteni új dolgokat, csak a természetben fellelhető dolgokat tudja formálni, alakítani. Ilyen alapon a kőbalta sem természetes, csak a szakóca? Ennyit erről.
Az meg egy bődületes baromság, hogy természetes dolgoknak nem lehet mellékhatása. Mindennek van mellékhatása és mindent túlzásba lehet vinni, még a bizonyos mértékben egészséges, sőt, élethez szükséges dolgokat (víz, táplálkozás, oxigén, testedzés stb.) A 4. leggyakoribb halálokra pedig forrásmegjelölést kérek. Én azért adok egyet: http://health.howstuffworks.com/diseases-conditions/death-dying/15-most-common-causes-of-death-in-the-world.htm
A gyógyszereket pedig azért lehet könnyebben túladagolni (a gyógynövényeket is túl lehet), mert koncentráltan tárolják a hatóanyagot. Gyomorműtét után például egyszerűbb így bevinni a vitaminokat és ásványi anyagokat, akár intravénásan, mint megetetni a szerencsétlennel egy kiló gyümölcsöt és zöldséget.
“nem szokik hozzá a szervezet és nem lesz “ellenálló” velük szemben!”
Mindennel szemben kialakul bizonyos tolerancia az idők folyamán. Kávé, alkohol, arzén (http://www.wired.co.uk/news/archive/2012-10/17/genetic-immunity-to-arsenic ), radioaktív sugárzás, vagy napfény (lásd: sötét bőr), de megkockáztatom, még vízzel is. Gondolom sivatagokban élőknek, akik napi 2-3 deci vizet fogyasztanak kicsit másképp működik a veséjük, mint akik gyerekkoruktól 2 litert.
Emerson: Jót írtál, de szerintem az ilyeneknek ez falrahányt borsó. Mindenféle alapot és megbízható forrást nélkülöző hitvitát képesek folytatni naphosszat és még te leszel a hülye, mert nem esel hanyatt valamitől, amire valaki idehaza azt mondja, hogy tőlünk 2-3000 kilométerre ez így van. És ha mégsem? És ha szerencsétlent jól átvágták? :)
Az orvostudomány nem egy pontos “valami” és még nagyon gyerek cipőben jár. Persze meg lehet műteni egy törött combot, felírni antibiotikumot egy fertőzés esetén, de minden ember, minden “test” másképp reagál hasonló dózisanyagok bevitelekor. Ez nem olyan mint a matek ahol 1+1=2, hanem szóródásban kell gondolkozni.
Szóval, szerintem az alternatív orvostudomány azért elgondolkoztató, főleg ha több ezer éves hagyománya van.
emerson, xezs, hat igazatok van. Ettől függetlenül a mai (magyar) eü igen pocsék állapotban van és sajna (személyes tapasztalatokkal rendelkezem sajnos)sok esetben a dokinak a beteg csak egy megoldandó ügy. Nem kellene elvonatkoztatni attól, hogy egyben ember is. Vannak persze kivételek. Gyerekemmel sokat járok dokikhoz és látom, hogy egyes helyeken majd összetörik magukat, hogy a legjobbat kihozzák magukból (nem szokásom paraszolvenciát adni), másutt meg csak darab darab alapon megy a dolog. Nem elsősorban pénzkérdés. Az alternatív gyógyászat meg szerintem marhaság. Egyfajta gyógyászat van az, amelyik meg akarja gyógyítani a beteget. Ha egy természegyógyász, vagy homeopata tényleg olyan segítőkész, önzetlen, vajon pénznélkül is segítene? És sajnos egyes “rendes” orvosaink pénzéhsége is gerjeszti ezt. Azonkívűl az orvostudomány emberi tudomány, nem a mindanható akárki tudása. Tele hibákkal, bizonytalansággal, tévedésekkel. A dokik ezeket nem igen vallják be, de az emberek érzik ezt, tapasztalják és aztán fordulnak a kedves szavú kuruzslóhoz. Az embereknek (általában) egyfajta megváltás kell, csoda, varázslat, a tudomány meg sajna nem ilyen. A városi legendák, összeesküvés elméletek is ezért élik virágkorukat.Szerintem az orvostudománynak nem kell tanulnia az un. alternativ gyógyászattól. Csak rendesen kell végeznie a dolgát. Pl. úgy, mint a gyerekorvosunknak.
“Szóval, szerintem az alternatív orvostudomány azért elgondolkoztató, főleg ha több ezer éves hagyománya van.”
Minnél öregebb annál jobb, megbízhatóbb? Ez csak a bornál működik. :)