Az ősz elején jelent meg Samuel Arbesman alkalmazott matematikus és hálózatkutató könyve, a The Half-Life of Facts, amelyben a szerző a tények érvényességét és változását elemzi.
Csak pár példát említve: a dohányzást egykor orvosok ajánlották az embereknek, ma az ő kutatásaik alapján gusztustalanabbnál gusztustalanabb – valós hatásokat ábrázoló – képekkel próbálják elvenni a kedvet a cigizéstől. Hasonló a helyzet a radioaktivitással vagy az amfetaminnal is, vagy – fordított előjellel – az egykor mérgezőnek tartott paradicsommal.
Azoknak a “ténynek” egy része, amit az orvostanhallgatók fejébe vernek az egyetemeken, praxisba állásuk idejére elévül. (A fenti ábra két kiválasztott betegséget érintő kutatások érvényességének tartósságát mutatja.)
Arbesman egy személyes példát is felidéz. Bőrgyógyász apja tanulmányai alatt két egymást követő évben ugyanazt a kérdést kapta vizsgája során. Csak míg az első évben az A, a következőben a B volt a helyes válasz. És nem azért, mert a válaszokat felcserélték, hanem mert a tudomány időközben fejlődött.
Ismereteink, amiket tényeknek nevezünk, folyamatosan változnak
Ez azonban nem szabad, hogy megrémítsen, vagy elfordítson minket a tudománytól, a tudás fejlődése ugyanis modellezhető, előrejelezhető. Az ismeretek meghaladása nem negatív jelenség, a folyamatos kiigazításokkal egyre előrébb és előrébb kerülünk ahhoz, hogy megértsük, univerzumunk miképp működik. Ahogy ezzel kapcsolatban Arbesman Isaac Asimov egy levelének részletét idézi:
Arbesman szerint ma még senki nem tudja megmondani, hogy egy gyógyíthatatlan betegségre mikor lesz gyógyszerünk. De a tudomány tanulmányozásával, fejlődési szabályainak vizsgálatával láthatjuk, mely területeken milyen ütemű fejlődés várható. Jó lenne persze a részleteket is tudni, vagyis hogy mindez hogyan működik, ez azonban a könyv bevezetőjéből nem derül ki.
Mit jelent ez az Urbanlegends.hu bejegyzéseire lefordítva?
Azt, hogy bár az egyes bejegyzések – az adott időpontban rendelkezésre álló forrásokból – nagy gonddal készülnek, mégis előfordulhat, hogy egy héten belül, egy hónap múlva, egy év elteltével idejét múlttá válnak.
Jelen pillanatban több mint ezer bejegyzés van az oldalon. A feldolgozott témákat próbálom követni ugyan, de napi szinten karban tartani egy ekkora adatbázist lehetetlen. Csak egy példa: a blog indulásának évében még bátran leírhattam, hogy nincsenek mobilvírusok. S ha olyanok talán még ma sincsenek, amilyenekről az akkori körlevelek szólnak, az okostelefonok térnyerésével sok minden megváltozott e téren.
Ebből is látszik, hogy az Urbanlegends.hu archívumát nem ténytárként érdemes lapozgatni, olvasgatása inkább gondolkodásmódot, referenciát adhat a jövőben felbukkanó történetek és állítások értelmezéséhez.
Az oldalnak nem célja a-mindig-mindenben-kételkedés elültetése. Inkább egyfajta útmutató a források értékeléséhez és értelmezéséhez, az apró részletek kontextusba helyezéséhez, az egymással ellentétes nézőpontok összevetéséhez, félelmeink esetenkénti irracionalitásának felismeréséhez, illetve a vágyaink, szorongásaink szülte történetek globális és történelmi hasonlóságainak felfedezéséhez.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
“tényekből gyorsan túlhaladott tudás lesz”
“Ismereteink, amiket tényeknek nevezünk, folyamatosan változnak”
– Ellentmondok! A tények nem változnak, nem halnak meg, nem avulnak el. És ismereteinket sem nevezzük tényeknek. A tényekről (objektív létezők) vannak ismereteink (információk), melyek természetesen elavulhatnak. Az ismereteink alapján pedig bizonyos kérdésekben véleményt (szubjektív elgondolás) alkotunk, amelyek természetesen változhatnak, vagy tévesnek bizonyulhatnak. A cikkben emlegetett orvostanhallgatók fejébe sem tényeket, hanem ismereteket és véleményeket vernek az egyetemen. Kérem vigyázni az ilyen megfogalmazásokkal, mert egyesek félreértik, aztán hivatkozni fognak rá, hogy mindenféle butaságot alátámasszanak!
Janoss,
lenne igazság abban, amit írsz, ha ez egy tudományos irat lenne, de így csak játék a szavakkal. a fenti szövegben tények alatt természetesen a pillanatnyilag legjobb ismereteink szerint ténynek _gondolt_ ismeretekről van szó. sztem ez a szövegből kiderül.
Marinov,
Gondoltam, hogy ez volt a szándékod, csak szükségesnek találtam ráerősíteni. Szerintem nagyon sokak számára nem derülnek ilyen evidenciák a szövegből. Meg valamivel a szót is szaporítani kellett (mármint nekem), hogy a beszélgetés illúzióját keltsem.
Végülis nem csodálkozhatok, hogy pontosságot vársz el a pontosság fontosságát hangsúlyozó oldaltól :) Másik oldalról meg ott van a másik jogos igény, hogy az olvasó se aludjon el a szövegeken.
“A cikkben emlegetett orvostanhallgatók fejébe sem tényeket, hanem ismereteket és véleményeket vernek az egyetemen.”
Maximális respect ezért a mondatért!
marinov: Ha jól tudom ködoszlató blognak indult ez az oldal. Akkor pedig nem kéne ennyire játszani a szavakkal, mert ezzel pont a “tudomány is tévedhet/tévedett” és a “tudomány is egy vallás” típusú emberek alá adod a lovat.
Miért, csak nem azt akarod mondani, hogy a tudomány nem tévedhet?
És hogy a “játék a szavakkal” vádhoz is hozzászóljak: ajánlom figyelmetekbe a tény szó definícióját: http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9ny
Attól függ, hogyan értelmezzük a tudományt (mint ahogy fentebb a tény-t) és a tévedést sem úgy kell érteni, ahogy azt áltudományos, ezoterikus fanatikusok előszeretettel hangoztatják.
A tény esetében pedig továbbra is hajlok Janoss definíciójára, szemben azzal, hogy a jövőben kiderülne hamisságuk. Maximum idejétmúlttá válnak új ismeretek birtokában, de nem változnak és nem halnak meg, maximum az egész mai tudománnyal együtt. Ugyanis egy ténynek plauzibilisnek kell lennie az egész tudományos ismeretanyagunkkal, vagyis bele kell illeni a nagy, objektív egészbe. Különben nem tény lesz, csak vélemény vagy hipotézis.
A felsorolt példák, mint dohányzás ajánlása majd későbbi tiltása vagy éppen a radioaktivitás nem volt túl tudományos. Ősi, anekdotikus megfigyeléseken alapult, ahogy az eszkimótörvény “Iglu mellett, sárga hóból nem eszünk”, pedig utóbbi esetben sem nyilatkoztathatunk ki tényt, maximum egy korlátozott adatok felhasználásával készült valószínűségszámítás eredményét.
A dohányzás esetében megfigyelték, hogy a cigitől köhög az emberek többsége és felszakadozik a slejm. Utána megvizsgálták és rájöttek, hogy a hátrányok messze túlmutatnak az előnyökön. A paradicsomról nem találtam infót, csak annyit (ami a mai napig áll), hogy a zöld, éretlen paradicsom mérgező anyagot (szolanin) tartalmaz, ami az érés során lebomlik.