A szóbeszéd úgy tartja, hogy a tisztviselő a Fiumébe tervezett épület tervét Füzesabonyba küldte, a füzesabonyit pedig a Fiumébe. A tévedést csak a munkálatok megkezdése után vették észre, amikor az épület már méteres magasságban állt, így a terveken módosítani már nem tudtak.
Nem illett a környezetébe
Bocsi János történelem szakos hallgató 2008-as munkája szerint a szóbeszéd alapja az lehetett, hogy a füzesabonyi állomás – mérete és kialakítása miatt – nem illett korabeli környezetébe. Mivel mindkét pályaudvart Pfaff Ferenc tervezte, az emberek kombináltak egy kicsit, és kisütöttek egy “magyarázatot” ennek okára.
A legenda terjedéséhez Bocsi szerint hozzájárult az is, hogy egy 1934-35-ben készült, 40 oldalas községi monográfia írója ellenőrzés nélkül vette bele munkájába az állítólagos levélcserét. Füzesabony honlapján egyébként ez a monográfia – Pásztor Lajos okl. tanító munkája – is megtalálható:
“Községünk vasúti gócpont a Budapest-Miskolci fővonalon. A Füzesabony-Debrecen és Füzesabony-Eger szárnyvonalaknak községünk induló, illetve végállomása. Az állomásnak marha és rakodóhelye van. Vasúti állomásunk városias méretű. A tervező irodában elkövetett borítékcsere juttatta ezt az állomást Fiume helyett Füzesabonynak.”
A legenda azonban nem igaz
Füzesabony a 19. században valóban nem volt jelentős település. De mivel keresztülhaladt rajta a Budapest-Miskolc fővonal, 1891-ben pedig átadták a forgalomnak a Füzesabony-Debrecen vonalat is, látni lehetett, hogy az addigi, V. osztályú indóház nem lesz elég az igények kielégítésére. A MÁV ezért építésekbe és bővítésekbe fogott a vonalon, az utas- és teherforgalom várható fejlődését figyelembe véve.
Így kapott a település új állomást 1893-ban, amiről egy darabig az arra járók nem akarták elhinni, hogy eredetileg is ide tervezték. Márpedig ide szánták, a tervek elcseréléséről pedig azért sem lehet szó, mert a fiumei állomás már állt, amikor a füzesabonyit építeni kezdték.
A mohácsi születésű Pfaffnak – aki 1887 és 1907 között 38 állomást tervezett, valamint alakított át – ugyanis a fiumei volt az első komoly vasúti munkája (1889-91) – olvasható a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány honlapján. Ezután jött aztán a zágrábi (1890-92), majd a füzesabonyi állomás (1892-93).
Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez! Tudj meg többet itt!
Azért nem csupán a tervezésben kell járatlannak lenni, de a józan észt is ki kell kapcsolni ahhoz, hogy az ember ezt bekajálja… Először is, a terven fel van tüntetve – általában szép, nagy betűkkel – minden fontos adat – például a helyszín.
Aztán meg, bármilyen építész egyből kiszúrta volna például, hogy nem stimmel a bemeneti és kimeneti sínpárok száma/elhelyezése, tájolása stb… Mert ne mondja senki, hogy a nagy Fiumében ugyanúgy egy-két pár sín megy be/ki mint az akkor jelentéktelen Füzesabonyban.
A tervdokumentáción az épülethez/től vezető utakat, tereptárgyakat is feltüntetik – szintén tájolással együtt. A legrutintalanabb építész is elsőre kiszúrta volna, hogy valami nagyon nem stimmel…
Mindegy, legendának szép.
bio
Ez az urban legend annyira erős, hogy a heves megyeiek többsége mai napig hisz benne.
A füzesabonyi (hevesieknek: “abonyi”) településfejlődés amúgy is sajátos jellegű, önmagában is megérne egy írást. Az állomás épületének létesítésekor a település 2-3000 fős lélekszámmal rendelkezett, jórészt az egri érsekség szolgálatában álló zsellérek és cselédek lakták.
Éppen ezért a vasút vonala eredetileg nem is itt, hanem az akkor már gazdag Besenyőtelek nagyközségen haladt volna keresztül (ahol a helyi, kisnemesi gyökerekkel rendelkező jómódú parasztok persze hallani sem akartak földjeik kisajátításáról – jelenleg Besenyőtelek a Füzesabonyi járás része, az erőviszonyok tehát megfordultak).
A vasút megjelenésével beindult a kis képzavarral élve vadnyugatias fejlődés. A vasútvonal északi oldalán kialakult egy vonalzóval rajzolt, sakktáblaszerű munkástelep, ami mára 4000 főssé duzzadt. Ezzel párhuzamosan a régi falu lakossága szintén 4000 fősre nőtt. A térségben egyedülálló mértékű növekedés és a jó közlekedési adottságok (Füzesabony vált a jelentősebb utak és vasútvonalak által elkerült Eger logisztikai kapujává) lehetővé tette, hogy a település kiváljon az egri járásból és önálló járásszékhellyé váljon, saját bírósága, ügyészsége létesüljön és nem utolsó sorban elnyerje a városi rangot.
Pont a fentebb leírt sajátos településfejlődés miatt sokan meglepődnek azon, hogy a helyiek a központnak számító déli oldalt a mai napig “falu”-nak (utalva a régi falumagra), az északi pedig “telep”-nek hívják.
https://kaposvarmost.hu/hirek/kaposvari-hirek/2017/03/10/vasutallomas-hasonmasok.html
Nem csoda, hiszen azonos a tervező, na meg akkoriban az azonos funkció, a spórolás, a könnyebb majdani bővíthetőség miatt típusépületeket használtak. A füzesabonyi állomás nem teljesen azonos, de látható a hasonlóság.